Angyalföld, 1984 (9. évfolyam, 1-3. szám)
1984. március / 1. szám
/ Öt esztendő múltán A KÖRZETI NÉPFRONTBIZOTTSÁGOK TEVÉKENYSÉGÉNEK TAPASZTALATAI Üj erőket bevonni a lakóterületi közéletbe, a lakosság mind szélesebb rétegeit aktivizálni a népfrontmozgalomban — ez az igény hívta életre 1978 őszén — a korábbi népfrontcsoportok helyett — a körzeti népfrontbizottságokat. Az eltelt öt esztendő tevékenységét tette mérlegre a Hazafias Népfront XIII. kerületi Bizottságának 1983. november 29-i ülése. — Hogyan értékelte a testület a körzeti népfrontbizottságok működésének eddigi tapasztalatait? — kérdezzük Zavaros Józsefet, a népfront kerületi bizottságának titkárát. — Annak idején, a körzeti bizottságok létrehozása előtt, testületi vitákban, beszélgetéseken sokan megkérdőjelezték az új szervezeti forma szükségességét. Azóta már nemcsak a létjogosultságukat igazolták, hanem azt is, hogy a jövőben is szükség lesz rájuk. — A körzeti bizottságok és aktíváik jelentik a népfrontmozgaiom „első vonalát” — folytatja Zavaros József —, tevékenységüket a fokozódó társadalmi igények teljesítése hatja át. Ebből adódóan új módszerek és formák gazdagítják az ott végzett munkát. Folyamatos párbeszéd a lakossággal: a nemzeti egység erősítése érdekében holmit lehet és kell tenni a tömegbefolyás fokozásával. Az évek során mind hatékonyabbá vált tömegpolitikai tevékenységük, növekedett felelősségérzetük és kezdeményezőkészségük, változatosabbá váltak munkamódszereik. Aktivitásukban és a munka folyamatosságában vannak közöttük eltérések, de mind több azoknak a körzeteknek a száma, ahol — a kezdeti évek útkeresése után — ma már rendszeresen foglalkoznak a kül- és belpolitika aktuális eseményeivel, a népfrontmozgalom célkitűzéseinek ismertetésével. Fórumokon, ankétokon, különféle gyűléseken tájékoztatják a lakosságot a nemzetközi és hazai kérdésekről, a fő^ városi és kerületi feladatokról. Találkozunk ugyan olyan példákkal is, ahol az ilyen aktív tevékenység leszűkül egy-egy rövidebb időszakra, de — számolva a lakosság szélesedő érdeklődésével is — 19 körzetünk többségének munkájára a rendszeresség, a folytonosság a jellemző. Folyamatos a munka koordinációja a körzeti párt- szervezetekkel és az együttműködés a körzet területén működő más társadalmi szervezetekkel — pl, a vöröskereszttel —, és arányosabb munkamegosztásuk révén az egész lakóterületi politikai munka hatásfoka megnőtt. — Mivel foglalkoznak munkájuk során a körzeti bizottságok? — Béke-, barátsági, szolidaritási gyűléseket szerveznek, fórumokat rendeznek a lakosságot közvetlenül érdeklő gazdaság- és várospolitikai témák megvitatására. Növekvő aktivitással foglalkoznak a lakosság életkörülményeit befolyásoló közérdekű témákkal, a kerületfejlesztés ötéves koncepciójával és a terv végrehajtásának helyzetével, a kereskedelmi ellátás, a tömeg- közlekedés, az egészségügyi ellátás helyzetével, a közrend és a közbiztonság alakulásával. Utalnom kell itt arra, hogy — a kerület helyzetéből adódóan — a körzeti bizottságok a város- politika kérdései közül az ingatlankezeléssel foglalkoznak a leggyakrabban, ami a lakosság érdeklődését is kifejezi. Szeretnénk, ha ebben a témakörben jobban érvényesülnének a körzeti bizottságok tevékenységében a népfront mozgalmi, jelző funkciói. Emellett azonban a körzetek aktívái igen sokat tesznek a meglevő értékek megóvásáért, és eredményes akciókkal segítik új értékek — pl. parkok, játszóterek — létrehozását. Szinte hagyományossá vált a tavaszi és őszi tisztasági akciók szervezése, amelyek során társadalmi munkások százai ragadnak egy-egy körzetben szerszámot és működnek közre a környezet szépítésében, gyarapításában. Ezeknek a kezdeményezéseknek a sikere is azt bizonyítja, hogy az értelmes célokra egy- egy körzet lakói szívesen megmozdulnak, mert érzik, hogy érdekeltek a megvalósításban. — Hogyan érvényesül a körzeti népfrontbizottságok tevékenységében a lakosság összetételének, rétegződésének a figyelembevétele? — Mind a 19 körzeti bizottságunk kiemelt feladatának tekinti a rétegpo- litikad munkát. A körzetek egy részében — pl. Űj-Lipótvárosban, a Gyöngyösi út, az Árpád-hídfő környékén, Vizafogón — nagy figyelmet szentelnek annak, hogy elősegítsék a közelmúltban az új lakótelepekre költözött családok meggyökerezését, közösséggé formálását. Ugyanakkor a körzetek többségére az idősebb korosztályhoz tartozók arányszámának a növekedése jellemző, ezért különösen nagy hangsúlyt kap a nyugdíjasok körében, életkörülményeik javítása érdekében végzett mindennapos tevékenység. — Hogyan foglalkoznak a körzeti bizottságok a nyugdíjasokkal? — Több körzeti bizottság felmérte a területén élő hátrányos helyzetű — főleg alacsony nyugdíjból élő —. idős emberek helyzetét, és ennek isn, ereiében tesz kezdeményezéseket. Megalapozott javaslatokat tesz a tanát s ille- tékés csoportjának a rászorulói segélyezésére, saját aktívái révén is szervezi a látogatásukat, gondozásukat. Természetesen más a helyzet azokkal az idősekkel, akik gyermekeikkel, unokáikkal élnek együtt, ezekkel törődni elsősorban a család feladata. Amiben viszont a körietek különösen értékes tevékenységet fejtenek ki, az a nyugdíjasok fokozottabb bevonása a lakóterületi közéletbe, a lakóhelyi közösségi életbe. Hasznos elfoglaltságot biztosítanak számukra, szórakozási lehetőséget nyújtanak (pl. nyugdíjasiklubok, baráti összejövetelek, kirándulások szervezésével). S azt, hogy ez a törekvés az idős emberek körében visszhangra talált, mi sem bizonyítja jobban, mint a nyugdíjasok jelentős számú bekapcsolódása a körzeti aktívák soraiba. — Mennyire sikerül a körzetek munkájába bevonni a fiatalabb korosztályhoz tartozókat, az aktív dolgozókat? — Míg a kerületi bizottság tagjainak mintegy egyharmada tartozik a 35 év alatti korosztályhoz, addig a körzetekben eléggé változó a kép. Van olyan körzet — pl. a Gyöngyösi úti lakótelep környékén —, ahol mozgalmi aktivistáink többsége az aktív dolgozók közül kerül ki; a Szent István park környékén és általában a kerület déli,körzeteiben zömmel idős emberek vállalnak társadalmi megbízatást, ami egyébként a lakosság korösszetételével összhangban van. Szeretnénk elérni, hogy a társadalmi megbízatások sorában nagyobb rangot és elismerést kapjon a lakóterületi munka. A kerület népfrontbizottsága évente több száz aktívát részesít különböző fokozatú — Érdemes társadalmi munkás, Kiváló társadalmi munkás — kitüntetésekben. Talán ennek is része van abban, hogy napjainkban csökkenőben van a fluktuáció a körzetek vezetésében, stabilabb tisztségviselőkre támaszkodhatunk. — A körzetek értékelése során ml volt a legfőbb mérce? — Amikor a körzeti bizottságok munkáját értékeljük, nem egymáshoz viszonyítjuk a tevékenységüket, hanem mindig a korábbi, önnön munkájukhoz. Azt értékeljük: hogyan oldották meg az Önként maguk elé tűzött feladatokat, mennyire sikerült hatniok a körzetben élő lakosságra, milyen aktivitással vonják be az ott élőket saját ügyeik intézésébe. S itt szeretném aláhúzni, hogy nem azt várjuk tőlük, hogy más szervek feladatait átvállalják, hanem azt, hogy a lakossági észrevételeket, javaslatokat továbbítsák az intézkedésre jogosult szervekhez, és figyelemmel kísérjék a problémák megoldását. Nem a körzeti bizottság hatásköre eldönteni, hogy hol épüljön fel az új ABC-áruház, de a döntés előkészítésében részt vállalni, a lakosság javaslatait tolmácsolni, valóban az 5 feladatuk. S mert e tennivalóikat évről évre jobban, színvonalasabban teljesítik, azért vagyunk derűlátók a jövőbeni szerepüket illetően is — mondotta befejezésül Zavaros József, a Hazafias Népfront XIII. kerületi bizottságának titkára. Gáspár Katalin ANGYALFÖLD 2
