Angyalföld, 1983 (8. évfolyam, 1-3. szám)
1983. november / 3. szám
A honismereti és helytörténeti munka feladatai „Ma se«« volt könnyű élni. Nem lesz könnyű sosem. De érdemes volt! s mindig érdemes lesz — hiszem.” A népfrontmozgalom keretei között immár két évtizede kerületünkben is eredményesen működik a honismereti és helytörténeti mozgalom. Ismeretterjesztő. közművelő tevékenysége hozzájárul a szocialista hazafiság elmélyítéséhez a társadalom különböző rétegeiben. Ezt a munkát kerületünkben az 1971-ben megalakult honismereti és helytörténeti bizottság fogja össze, amelynek fő célja Angyalföld múltjának jobb, alaposabb megismerése, értékes hagyományainak megőrzése a jövő számára, s az ismeretek átadása a felnövő nemzedékeknek. A legutóbbi két évtizedben — miként másutt is az országban — kerületünkben is megnőtt a lakosság érdeklődése lakóhelyének története iránt, mind többen vállalnak részt a múlt emlékeinek felkutatásában és közkinccsé tételében. Ennek a mozgalmi kereteket öltő lokálpatriotizmusnak egyik fő bázisa a mintegy 30- 35 tagot számláló honismereti és helytörténeti klub, mely zömében nyugdíjasokból áll. Tevékenységéhez igen értékes útmutatást nyújtott az egy évvel ezelőtt megrendezett III. budapesti honismereti konferencia, amelyen a klub 16 tagjával képviseltette magát. Jelentős előrelendítője volt a honismereti munkának, az a tény, hogy az MSZMP kerületi bizottsága 1982-ben napirendjére tűzte a „Kerületi munkásmozgalmi hagyományok őrzésének, ápolásának és továbbadásának helyzetéről” készült jelentés megvitatását, s ez alkalommal meghatározta a kerületi tö- mvgszervezetek, mozgalmak legfontosabb tennivalóit. Angyalföld gazdag munkásmozgalmi múltja arra kötelez mindannyiunkat, hogy hagyományait a politikai nevelőmunkában az eddiginél céltudatosabban, jobban hasznosítsuk. A munka eredményességéhez. szükséges, hogy a HNF honismereti és helytörténeti bizottsága tovább bővítse együttműködését a különböző baráti körökkel és tömegszervezetekkel. A kutató- és gyűjtőmunkában igen hasznosnak bizonyult és a jövőben is célszerű az együttműködés az egykori VI/2-es munkásmozgalmi veteránok baráti körével, a volt Kültelki Remény Munkásdalkör egykori tagjaival és a Gidófalvy Lajos emlékét őrző baráti körrel. Igen hasznosnak ígérkezik az együttműködés azokkal a — különböző üzemekben, vállalatoknál tevékenykedő — munkacsoportokkal is, amelyek üzemtörténeti kutatásokat végeznek. Az ismeretek terjesztésében már eddig is a KISZ és az úttörőmozgalom bizonyult a legjobb partnernek. A kerületi KISZ-bizottsággal közös gondozásban jelent meg 1982-ben a „Szemelvények az ifjúsági mozgalom történetéből Angyalföldön” című összeállítás. Az úttörőházzal közösen évről évre megrendezik az „Ismered-e Angyalföldet?” játékos vetélkedőt, amelynek révén a diákok a kerület történetéről sok új ismeretre tehettek szert. A jövőben a munkásmozgalmi emlékek felkutatásába és ösz- szegyűjtésébe is be kívánják vonni a KISZ-tagokat és az úttörőket. A legifjabb generáció bevonását szolgálja a „Régi és új Angyalföldünk” címmel tervbe vett fotópályázat is. A következő évek kiemelkedő eseményéhez, a felszabadulás 40. évfordulójához kapcsolódva, pályázatok kiírása, kiállítások megrendezése szerepel a honismereti és helytöjt. téneti mozgalom terveiben. A gyűjtőmunkát is szélesebb alapokra kívánják helyezni, körzeti munkacsoportok kialakítása útján. A legfontosabb feladat az, hogy a már összegyűjtött anyagokat, a kerület múltjának emlékeit, dokumentumait minél szélesebb körben megismertessék. Ezt kívánja lehetővé tenni a kerületi pb részéről is támogatott ama kezdeményezés, hogy Angyalföldön állandó jellegű kiállítóhelyiséget hozzanak létre a helytörténeti és munkásmozgalmi emlékek bemutatására. Ennek a kezdeményezésnek a valóra váltásában minden bizonnyal szívesen részt vállalnak a kerületi üzemek, vállalatok kollektívái, a tömegszervezetek és Angyalföld lakói is. A társadalmi összefogás szervezését szívesen vállalja a kerületi népfrontbizcxttság, mely ez év szeptemberében megtárgyalta és elfogadta a honismereti és helytörténeti munka helyzetéről és további feladatairól előterjesztett jelentést. Kitüntetések november 7. alkalmából A Hazafias Népfront XIII. kerületi Bizottsága kiemelkedő társadalmi munkájuk elismeréséül, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulója alkalmából KIVÁLÓ társadalmi MUNKÁS kitüntetésben részesítette Heine Imrénét (XIII/4. körzet) és Bötger Sándort (XIII/4. körzet). ÉRDEMES TÁRSADALMI MUNKÁS kitüntetést kaptak: Sutus István (XIII/2.), Tóth Lajos (XIII/2.). Szabó István (XIII/5.), dr. Pásztor György (XIII/5.), Gábor Ernő (XIII/ 12.), dr. Ruffy Kálmánná (XIII'12.). Kánya László (XIII/ 14.), Bokor Dezső (XITI/14.), dr. Horváth Erzsébet (XIII/ 14.), Daróczy Antal (XIII/14.), Kassai László (XIII/14.), Peha László (XIII/5.), Pelle Jánosné (XIII/5), Kortyuk György (XIII/5.), Beszédes Tiborné (XIII/15.). Tóth Kálmánná (XIII/16), Fodor Mihály (XIII/ 16.), Gáspár Józsefné (XIII/ 18.), Salavardics Antal (XIII/ 18.), Kiss László (XIII/18.), Pólyák Ferenc (XIII/18.), özv. Fás Gézáné (XIII/18.), Fráter Endre (XIII/13.), Sarbó Andor (XIII/13.), Köntös János (XIII/4.), Szarka László (XIII/4.) és Ács Istvánná (XIII/7. körzet). ELISMERŐ OKLEVÉLBEN részesült a.VOLÁN 117. „Mün- nich Ferenc” szocialista brigádja, a Fővárosi Autótaxi Vállalat „Május 1.” szocialista brigádja, továbbá Kallós Gy. Pál (XIII/2.), Páhqny József (XIII/15.), Hábel ' Józsefné (XIII/15.), iMki Mátyás (XIII/ 15.), Kemény Jenöné (XIII/15.), Farkas lmréné (XIII/15.), Sági Győzőné (XIII/15.), Czakó D. Péter (XIII/15.), Dilinkó Gábor (XIII/15.), Kovács Erzsébet (XIII/15.), Vági Miklós- né (XIII/15.), Csillag István (XIII/15.), és Szabó Erzsébet (XIII/15.). Budapest. Főváros Tanácsának elnöke A TANÁCS KIVÁLÓ DOLGOZÓJA kitüntetést adományozta Marjai Mihálynénak, a XIII. kerületi Tanács V. B. ipari-kereskedelmi osztályvezetőjének, Vinczéné Takács Máriának, a pénzügyi és tervosztály főelőadójának, Selmeczy Lászlóné- nak, az igazgatási osztály főelőadójának és Harsányi Gyu- lánénak, a V. B. titkársága előadójának. E sorok Váci Mihály költőt idézik azon a meghívón, amelyet — az immár hagyományos öregek hetének rendezvényére — 260 idős korúnak címeztek meg. Október végéin a Láng Művelődési Központban rendezett, vacsorával bővített vidám összejövetelre meghívottak valamennyien ünneplőbe öltöztek, s így ültek le,a terített asztalokhoz. Derű és ki- kapcsolódás várta őket, örültek és hálásak voltak. Ünneppé vált számukra ez a nap ... Gondoskodni a rászorulókról De vajon az év többi napja milyen Angyalföld idős embereinek életében? — erről beszélgetünk Séder Mária gondozási csoportvezetővel, a XIII. kerületi Tanács családvédelmi csoportjának munkatársával. — A XIII. kerületben 37 ezer nyugdíjas él. A kerületi pártbizottság határozata alapján a tanács átfogó, hosszú távú programot készített a róluk való gondoskodásra. A program alapelve az, hogy egyetlen rászorult ember sem maradhat támogatás nélkül. A gondozási csoport egyebek között 350 idős, egyedülálló, lakáshoz, vagy teljesen ágyhoz kötött beteg emberről gondoskodik. Ebben a munkában IQ hivatásos gondozó és mintegy 130 társadalmi aktíva működik közre. Séder Máriával való beszélgetésünk színhelye a kerületi öregek első napközi otthona, a Gyermek téren. Kertes házak szomszédságában, ligetnek is beillő fák tövében áll az épület. Esztétikus berendezésű, parányi irodában ülünk, ahol a csoportvezetőnőtől megtudom: ezenkívül van még egy napközi otthonuk a Kassák Lajos utcában. Igaz, az egy bérház földszintjén van, de azért 40 ember kultúrált körülmények között tölti napjait Bizakodva számol be arról is, hogy a kerület vezetői már tervezik a harmadik napközi otthont is, mert nagy az igény rá. Létrehozásához e célra szervezett hangversenyből és társadalmi felajánlásokból már megvan néhány millió forint. Jubileum a Gyermek téren A tízéves születésnapját kö-' szöntő Gyermek téri öregek napközi otthona annak idején raktárból épült, társadalmi összefogással. Azóta 30 idős embernek ez a második otthona. — Megünnepeltük ám a jubileumot — mondja nem kis büszkeséggel Móczár Istvánné, a napközi helyettes vezetője. — Petrányi Józsefné, a kerületi € ANGYALFÖLD
