Angyalföld, 1983 (8. évfolyam, 1-3. szám)
1983. november / 3. szám
ÜNNEPEK ÉS HÉTKÖZNAPOK tanács elinöikhélyettese köszöntötte az alapítókat: Hadnagy Károlynét, Csíki Rezsönét, Szeszenka Istvánnét, Morvái Zsigmondnét és Rozner Ár. pádot. A Rajk László utcai Általános Iskola úttörőd, kisdobosai műsorral kedveskedtek, s az Angyalföldi KÖZÉRT Ady Endre brigádja ajándékcsomagokat hozott a régi tagoknak. Itt voltak a Kassák Lajos utcai napközis társak is. Szekeres Erzsikének, az otthon vezetőjének elcsuklott a hangja a meghatottságtól, amikor az otthon lakói nevében megköszönte a velük való sók-sok törődést. Mert vállalati, intézményi kollektívák, szocialista brigádok hosszú sora támogatja az otthont és lakóit. A Magyar Hajó- és Darugyár segít a házi ünnepségek lebonyolításában, a XIII. kerületi IKV Kossuth Zsuzsa brigádja végzi az otthon nagytakarítását, az OFOTÉRT Barátság brigádja soron kívül és díjmentesen készíti el az idős emberek szemüvegeit. A 28. sz. gyógyszertár Alkaloida brigádja tájékoztatókat tart az egészségvédelemről és felvilágosítást ad a gyógyszerek helyes szedéséről. A Volán Vállalat a vidéki kirándulásokat vállalta. A Kilián utcai körzeti rendelő négy orvosa az otthonban hetenként 2 órás rendelést tart társadalmi munkában. A kerületi IKV igazgatója megszervezte, hogy évente két idős rászoruló lakását festik, mázolják ki díjmentesen. Ez idei felajánlás, s már el is készült a két lakás: a 84 éves Prand Pauláé és a 75 éves Üjvári Bertalan- néé. Vidám hétköznapok Fényképek kerülnek elő, valamennyi a napközi derűs pillanatait őrzi. Mert ők —, ahogy Séder Mária mondja, megünnepelnek minden piros betűs naptári napot. Szeretnek ilyenkor ajándékozni. Van egy kis perselyük, havonta mindenki tesz bele 4—5 forintot. Köszöntik egymás névnapját, farsangkor jelmezbe öltöznek. Az idén a Habse- lyemárugyár 5 méter selymet ajándékozott a vigalmukra. A hetven fölött járó Hadnagyné tekerte magára, mint egy indiai szárit. „Demokratikus választás” alapján ö lett a far- sanghercegnő (ezt fénykép is megörökítette). Ilyenkor eljönnek a patronálok is, velük örülnék. Szeptember 19-én a kerületi Hazafias Népfront és a KISZ- bizottság ismét kirándulást szervezett részükre, ezúttal Egerbe. Ott felsétáltak a várba, ellátogattak a Szépasszony völgyébe, és Síikfőkútra. Szép tájakon jártak és sütkéreztek a szeptemberi napfényben. Az otthon jelenlegi tagjai közül többen a múlt században, vagy a századelőn születtek. Egyedülállók, kevés nyugdíjjal. Ahhoz a nemzedékhez tartozók, akik végigszenvedtek két világháborút, kikaparták a romokból az országot, majd felépítették. S közben elszálltak fölöttük az évek... Második otthonuk Sajnos, több aZ igény, mint amennyi hely van. Éppen ezért szigorú környezettanulmány előzi meg a befogadást. — Mit ad nekik a napközi otthon? — Reggel 8-tól este 6-ig tölthetik itt a napot — válaszol Móczár Istvánná —, ezalatt a lyen voit az ebéd —, folytatja a felvilágosítást Móczárne. S még hozzáteszi: igazán csak hálásak lehetünk a SZOT konyhájának, hogy nemcsak főznek nekünk, de még azt a kívánságunkat is teljesítik, hogy az ide járók életkorának megfelelően kevésbé fűszerezik, zsírozzák az ételeket. — Az otthon tagjai menynyivel járulnak hozzá ittlétükhöz? — A nyugdíj összegétől függően havi 200-tól 400 forintig, de van, aki semmivel. Belépünk a társalgóba. Kényelmes fotelekben ülnek az asszonyok, olvasnak, vagy kezükben a hobbimunka. Hadnagy Károlyné letes'zi a hímzését, úgy magyarázza a sorsát: fiabal korában nevelőnő volt. 10 éve a napközi az igazi otthona. Morvái Zsigmondné évtizedekig a Chinoin gyár munkásnője volt, nemrég vesztette el a férjét. Ha nem lenne ez az otthon, talán már rádőlt volna a magánytól kis otthonának négy fala. Életük megszépítő része Szinte mindnyájain nyomomba szegődnek, ahogy elindulok még egyszer körbenézni. Büszkék, hogy megemlítem a tálalónak, a fürdőszobának, a Kisdiákok zenés műsora az öregek napközi otthonában Indulás az egri autóbuszkirándulásra mosógéppel moshatnak, használhatják a centrifugát, vasalhatnak maguknak. Fürödhetnek a fürdőszobában, akinek kell, segítünk. Van hajszárító is. s mivel adnak magukra, frizurát is készítünk. — Ezenkívül hogyan telik a napjuk? — Televíziónk, rádiónk, magnetofonunk van. Tizenhatféle újságot járatunk, a napilapoktól a képes magazinokig. Lakóinknak pedig különböző hobbijaik vannak: hímeznek, kötnek, horgolnak. Olvasnak, társalognak, s alig telik el nap, hogy ne cserélnék ki gondolataikat egy-egy politikai, vagy kulturális televíziós műsorról. — Aztán mindig nagy esemény, hogy mi lesz, vagy micsillogó tisztaságát, hogy dicsérem a barátságos ebédlőt, az ízléses, kényelmes társalgót. Hogyne, mikor életüknek megszépítő része, értelme mindaz, ami itt van Kint a napközit ölelő liget fürdik az őszi verőfényben. A nagy, öreg fák lehulló sárga, vörös leveleit kapkodja a szél. Lehet, hogy mire ez az írás nyomtatásban eljut hozzájuk, esőbe, ködbe fordul az idő, vagy fagytól lesz kopogó, dermesztő. De bent az épületben mégis meleget, fényt varázsol a társadalom összefogó ereje. Ezért is cseng itt biztatóbban a költő szava: élni... érdemes! Gyalog Rozi ANGYALFÖLD 7 Ünnepi megemlékezés a Gyermek téri otthon jubileumán (Fotó: Sárközi Mariann)
