Angyalföld, 1983 (8. évfolyam, 1-3. szám)
1983. január / 1. szám
A tanácsi szakigazgatási szervezet korszerűsítése Az MSZMP XII. kongresszusának határozata célul tűzte ki az állami élet, a szocialista demokrácia fejlesztését. Ezt megelőzően is több párthatározat és állami döntés igényelte a tanácsi munka színvonalának javítását, korszerűsítését: Időszerűvé tette e feladatok elvégzését, hogy népgazdaságunk jelenlegi helyzetében érzékelhetően megnövekedett a tanácsok munkájának jelentősége, a lakosság politikai közérzetére gyakorolt hatása. Mivel a lakosság jogos igényei egy részének teljesítése időben eltolódik, megnőtt a helyi tanácsok szerepe az ebből eredő feszültségek feloldásában is. A vázolt körülmények, igények, a politikai időszerűség, a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás, a lakosság közérzetének javítása tette szükségessé a fővárosi és a kerületi tanácsok munkájának átfogó felülvizsgálatát. A KORSZERŰSÍTÉS ALAPELVEI A Fővárosi Tanács 1982. november 19- én hozott határozatával kötelezte a kerületi tanácsokat, hogy apparátusuk kor. szerűsítését készítsék elő és terjesszék a tanácsülés elé jóváhagyásra. Kerületi tanácsunk — ennek megfelelően — 1982 decemberi ülésén tárgyalta és hagyta jóvá a XIII. kerületi Tanács szervezeti korszerűsítését. A korszerűsítés az alábbi elvek figyelem- bevételével kerül végrehajtásra: A szocialista demokrácia fejlesztése, a tömegkapcsolatok erősítése, a fővárosi és helyi érdekek jobb összehangolása, a társadalmi ellenőrzés fokozása érdekében továbbra is szükség van a kétszintű népképviseleti, önkormányzati szervekre. Budapest közigazgatásilag egységes egész, amelynek részei a kerületek, ugyanakkor sajátos önállóságot is élveznek. Ezt a sajátosságot, a Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok feladatainak meghatározásakor a tanács- törvény is érvényre juttatja. A város egészét, vagy több kerületét együttesen érintő, vagy alapvetően befolyásoló feladatok továbbra is a Fővárosi Tanács hatáskörében maradnak. Ezekben a kérdésekben is jobban kell azonban támaszkodni a kerületek véleményére, javaslataira, a végrehajtásban való közreműködésükre. Fokozódik a kerületi tanácsok részvétele a főváros távlati, középtávú és éves terveinek előkészítésében és a területi tervezésben, növekednek fejlesztési, beruházási feladataik. Változatlanul fővárosi szinten látják el a közlekedési és közmű vállalatok, továbbá mindazon ipari szolgáltató és kereskedelmi vállalatok felügyeletét, amelyek a főváros egészének ellátását végzik. Ugyanakkor szervezettebbé és érdemibbé válik a fővárosi tanácsi vállalatok kapcsolata a kerületi tanácsokkal. Erősödik a iksrületi tanácsok „kerületgazda” funkciója. Jobban érvényesül majd szerepük és felelősségük területük egészének fejlesztésében, az ott élő és dolgozó emberek ellátásáért. A pártszervek irányításával, a mozgalmi és tömegszervezetek közreműködésével fokozottabban törekednek a területükön működő szervek és a lakosság bevonására a kerületfejlesztési feladatok megoldásába. A „KERÜLETGAZDA" FUNKCIÓ Az alapvetően helyi igényeket kielégítő kereskedelmi és szolgáltató vállalatok felügyeletét a kerületi tanácsok lát- ■ ják el. A hatósági munkában az ügyeket első fokon általában továbbra is a kerületi tanácsok intézik. A ritkán előforduló, vagy több kerületet érintő, speciális szakértelmet vagy összfővárosi áttekintést igénylő feladatok ellátására indokolt a központosított, vagy kerületközi ügyintézés továbbfejlesztése. A fővárosi és kerületi, illetőleg a kerületek közötti érdekek még jobb ösz- szehangolása, a kölcsönös koordináció javítása céljából érdemibbé kell tenni az együttműködés és egyeztetés formáit. Következetesen érvényt kell szerezni a kerületi tanácsok véleményezési és javaslattevő jogát biztosító intézkedéseknek. A kerületi tanácsok jogkörének, feladatkörének bővítése megköveteli az ezek ellátásához szükséges eszközök és feltételek biztosítását. A feltételeket a feladatokkal arányos fejlesztési és költségvetési pénzeszközök leadásával, a személyi feltételek megteremtésével biztosítják. A kerületekhez leadott feladatok létszámszükségletét a Fővárosi Tanács apparátusának 126 álláshellyel való csökkentése révén biztosították. Ebből 82 az átadásra kerülő feladatok ellátását, 44 pedig a kerületek megerősítésiét szolgálja. A leadott álláshelyeket a kerületek között differenciáltan osztották el, tekintettel arra, hogy az átadásra kerülő feladatok eltérő nagyságrendűek. ÁTADOTT HATÁSKÖRÖK Az önállóság növelését célzó elveknek megfelelően a következő hatáskörök kerültek a kerületi tanácshoz; A beruházások területén: — a lakótelepeken kívüli létesítmények beruházásai, — a 300 lakásnál nem nagyobb lakó-' telepek beruházásaival kapcsolatos feladatok. — a felépítésre kerülő lakótelepi gyermekintézmények első beszerzési feladatai, — az új lakótelepek tereprendezési ég parkosítási munkáival kapcsolatos feladatok. A költségvetési gazdálkodás területén: i — az utak nagy részéinek karbantart fásával és felújításával kapcsolatos feladatok, — a parkfenntartási feladatok jelentősebb része. A vállalatok felügyelete és irányítása területén: y — a Közért felügyeletével és irányításával összefüggő feladatok, — az Élmunkás téri és Tömöri úti piacok felügyeleti és irányítási feladatai, — az AFIT és a GELKA átszervezése során létrejövő kisvállalatok felügyeletével és irányításával kapcsolatos fel-, adatok. A hatósági feladatok területén: — a lakó- és üdülőtelkek kivételével a telkek tartós használatbaadása, területfelhasználási megállapodások megkötése, — egyes közlekedési és forgalomszer-' vezési hatáskörök, így pl. ideiglenes tömegközlekedési megállóhelyek engedélyezése, váróhelyiségek létesítésének engedélyezése, mellékútvonalakon ideiglenes forgalomelterelések engedélyezése, mellékútvonalak forgalomtechnikai karbantartása, — néhány művelődési igazgatási hatáskör, így iskolaláthatási engedélyek kiadása, az iskolán kívüli magánjellegű oktatás engedélyezése. E feladatok kerületi hatáskörben történő ellátása elősegíti a lakossági igényekre való rugalmas reagálást, a helyi erőforrások fokozott mozgósítását, az ügyintézés egyszerűsítését és gyorsítását. SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK A megfogalmazott elvek és célkitűzések megvalósításához az apparátus szervezetének korszerűsítésére is szükség volt. Napirendre került • a feladatokhoz jobban igazodó, kevésbé tagolt, hatékonyabban irányítható szervezet kialakítása. A belső tagoltság és a vezetői szintek számának csökkentésével, a nagyobb szervezeti egységek létrehozásával lehetővé válik a koordináció javulása és egyszerűsödése, a gyorsabb döntéshozatal, az arányosabb munkaterhelés és a szakszerű helyettesítés. A XIII. kerületi Tanácsnál a korábbi II helyett 1983. január 1-től 7 szakigazgatási szerv kezdte meg működését. Ezek a következők: igazgatási osztály, ipari-kereskedelmi osztály, lakásügyi osztály, műszaki osztály, művelődésügyi egészségügyi és sportosztály, pénzügyi és tervosztály, titkárság. Az új szakigazgatási szerkezet az alábbi ésszerűsítések útján jött létre: összevonásra került a művelődésügyi, egészségügyi osztály, valamint a Test- nevelési és Sportfelügyelőség. Az új osz- tályszervezetbén két alapvetően új részegységet is létrehoztunk. Az egyik a családpolitikai csoport, amely egy szervezeti egységbe vonja a gyámhatósági és a szociálpolitikai tevékenységet, valamint az alkoholos ügyek intézését. Ä másik az igazgatási-szervezési csoport, amely az ágazat gazdálkodási tevékeny4 ANGYALFÖLD
