Angyalföld, 1981 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1981. december / 3. szám
AZ ÉLELMISZER-ELLÁTÁS JAVÍTÁSA POLITIKÁI KÉRDÉS A vásárló szinte nap mint nap véleményt alkot szűkebb lakókörzete élelmiszer-ellátásáról. Bosszankodik, ha sület- len, ragadós a kenyér, de még inkább oka van a türelmetlenségre, ha egyáltalán nem kap kenyeret. Hangulatát, jókedvét veszti, ha lélektelen a kiszolgálás. Joggal dohog a vásárlás után, ha többszörösen elvégzett összeadási művelet végeredménye sehogy sem egyezik a pénztári blokkra ütött végösszeggel. Mérgelődik, ha csak hazafelé menet veszi észre, hogy szakadt a tejeszacskó, ha egyik napról a másikra már csak egy műszakban működik a sarki közért. Egyszóval, valamiképpen véleményt nyilvánít, s olykor az is előfordul, hogy elhamarkodottan ítél. Nem kétséges: az lenne ideális, ha a boltba betérő minden vásárlása után elégedetten távozhatna onnan. Ám ehhez az szükséges, hogy elegendő legyen az áruválaszték, udvarias legyen a kiszolgálás és kedvezőek legyenek a vásárláshoz szükséges feltételek. A népfrontfórum asztalánál Ezek a gondok, gondolatok megfogalmazódtak azon a fórumon is, amit a közelmúltban tartottak meg a Hazafias Népfront XIII. kerületi székházában. Angyalföld élelmiszer-ellátását vitatták meg a körzetekből összesereglett titkárok, aktivisták, valamint az élelmiszer-kereskedelmi. és -ipari vállalatok képviselői. A fórum meghívott vendége volt dr. Perényi Györgyné, az Angyalföldi KÖZÉRT Vállalat igazgatója, Kozma Oszkár, a Pápai Húskombinát kereskedelmi igazgatója, Kissné Buliczka Katalin, a Petneházi utcai kenyérgyár igazgatója, valamint Marjai Mihályné, a kerületi tanács ipari és kereskedelmi osztályának vezetője. — Ez a fórum a kerületben lakók közérdekű ügyeit, gondjait feszegető vitasorozat egyik része. A szeptember óta tartó fórumok bebizonyították, hogy érdemes alkotó eszmecseréket kezdeményezni és folytatni a lakosságot érintő kérdésekről; különösképpen a közérzetet, a közhangulatot leginkább meghatározó élelmiszer-ellátásról — állapította meg bevezetőjében Zavaros József, a Hazafias Népfront XIII. kerületi titkára. De milyen is a nagy múltú kerület élelmiszer-ellátottsága a tények és számok tükrében? Az Angyalföldi KÖZÉRT, a főváros egyetlen önálló kerületi élelmiszer-kereskedelmi vállalata, 141 boltot üzemeltet, és évente megközelítőleg 230 milliós áruforgalmat bonyolít le. Az üzleteknek több mint a fele, 92 egy-két személyes, ezek mellett 9 ABC áruház és 28 középkategóriás élelmiszerbolt működik. A vállalat a lakosság érdekében két alapvető szempontnak kíván eleget tenni — mutatott rá az igazgatónő — arra törekszik, hogy minél több üzlet álljon a lakosság rendelkezésére és hogy megfelelő legyen az áruválaszték. Úgy tűnik, a vállalat egyre inkább eleget tesz e szempontoknak, hiszen tavaly még 44 bolt volt zárva hosszú ideig a kerületben, az idén a lelakatolt üzletek száma 27-re csökkent. Az egy-két személyes boltok között pedig csak három olyan akadt, amelyik nem üzemel. Az ötnapos munkahét gondjai A VI. ötéves tervidőszakban a kereskedelmi hálózat dinamikus továbbfejlesztését tervezi a vállalat. A fórum egyik résztvevőjének írásban benyújtott kérdésére válaszolva, az igazgatónő elmondta: a következő években egyre több nagy alapterületű, korszerű, bőséges és sokszínű áruválasztékkal rendelkező áruház létesül. Nemrég adták át az 1230 négyzetméter alapterületű Dráva ABC áruházat. Ezen kívül további két áruház létesül: az egyik a Vizafogó lakótelepen, a másik a Gyöngyösi úton. A fórumon szép számban fogalmazódtak meg kérdések az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatban. Erre az Angyalföldi KÖZÉRT-nél 1982. január 4-én került sor. A vállalat vezetői szervezési modellek kidolgozásán munkálkodnak: olyan újfajta nyitvatartási rendeket alakítanak ki, amelyek a lehetőség szerint alkalmazkodnak a lakosság eddigi bevásárlási hagyományaihoz, szokásaihoz. Mit jelent ez a gyakorlatban? Csütörtökön és pénteken 20 óráig lesznek nyitva a boltok, szombaton egy részük 14 óráig. Vasárnap és hétfőn ezek az üzletek zárva tartanak. Kulturáltabb kiszolgálást Több kérdés hangzott el, amelyekben a vitázók arra voltak kíváncsiak: hogyan vált be a szerződéses üzemeltetési rendszer? — Kívánatos lenne, ha minél több kis bolt találna gazdára — hangsúlyozta az igazgatónő —, annál is inkább, mert eddig mindössze egyetlen bolt kelt el. A második félévben hat boltot hirdetett meg a vállalat szerződéses üzemeltetésre, óm eddig alig akadt jelentkező. — Gyakori panasz — fejtegette a vita egyik _ résztvevője —, hogy az eladók udvariatlanok, ingerlékenyek a vásárlókkal szemben, s nem ritkák a többletszámolások a pénztáraknál. — Ezek a hiányosságok jórészt a létszámhiányra és az eladók nagy megterhelésére vezethetők vissza — állapította meg az igazgatónő. — Tíz évvel ezelőtt több mint ezer dolgozója volt vállalatunknak, jelenleg 652. Súlyosbította a létszámhelyzetet, hogy az elmúlt években csökkent a szakmunkás-utánpótlás. Az idén lényegesen javult a helyzet, hiszen 81-en járnak szakmunkásképző intézetbe. Így remélhető, hogy a tanulók munkába állásával valamelyest mérséklődnek a létszámgondok és javul a kiszolgálás kulturáltsága is. A kenyér- és a húsellátás örök téma a vásárlók körében. Többen arról érdeklődtek: mikor lesz jobb minőségű a kenyér és bőségesebb, kiegyensúlyozottabb a húsellátás? Amint a Pápai Húskombinát kereskedelmi igazgatójának, Kozma Oszkárnak a tájékoztatójából kitűnt: a kerületnek egyáltalán nem lehet oka panaszra. Egyedül a húskombinát évi kétezer tonnányi hús- készítményt szállít a kerület üzleteibe; Angyalföld 103 boltjában a pápai üzem 107- fajta húskészítményéhez jut hozzá a vásárló. A közelmúltban a húskészítmények választékának bővítése nem várható, ám a választék módosítása szükséges — hallhattuk az igazgatótól. A húskombinát 1978-ban vette fel a kapcsolatot az Angyalföldi KÖZÉRT-tel, s vállalta a kerület húsellátását. A dunántúli üzem azóta is színvonalasan eleget tesz a szerződésben vállalt kötelezettségének. Mindkét partner fontosnak tartja — a vásárlói igények mind szélesebb kielégítése érdekében —, hogy a termelő üzem és a kereskedelem közelebb kerüljön egymáshoz. Legutóbb a huszonöt legnagyobb bolt vezetőjét azzal a céllal hívták meg Pápára, hogy tájékozódhassanak, megismerjék a húsüzemben folyó munkát. Nem kétséges: e tapasztalatcserének a vásárló látja majd hasznát. A kenyér minősége Kielégítő a húsellátás, ám a kenyér minősége még mindig kívánnivalókat hagy maga után. Három nap után már savanyú a kenyér és gyakran előfordul, hogy hétfőn csak ilyeneket kapni — fogalmazták meg a fórum vitatkozó kedvű hozzászólói. Többen saját lakókörzetük kenyérgondjairól szóltak. Az egyik felszólaló arról érdeklődött: miért zárták be a Váci út 123. szám alatti szakboltot? Kissné Buliczka Katalinnak, a Petneházi utcai kenyérgyár igazgatójának nem volt köny- nyű dolga a válaszadáskor. Elmondta: a sütőipar igyekszik mindent megtenni azért, hogy ízletes, a minőségét sokáig megőrző kenyér kerüljön a vásárló asztalára. Elismerte, hogy olykor kifogásolható a kenyér minősége, majd hozzátette: kényszerpályán mozog a sütőipar, hiszen a lakosság mennyiségi és mind magasabb minőségi igényeit fokozott 6 ANGYALFÖLD
