Angyalföld, 1981 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1981. március / 1. szám
\ «Cw\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\W^VCv\\\\\\\\V\\\\\\\\\\VV^^^^ REHABILITÁCIÓ INFARKTUS UTÁN Az utóbbi évtizedekben országszerte növekszik a szívinfarktusos megbetegedések és a betegség után munkaképtelenné váló emberek száma. — Az orvostudomány célja az — mondja dr. Bokor Péter, a Béke úti rendelőintézet EKG-szakorvosa —, hogy ezeket az embereket a munkájukba visszaállítsuk. Ezt a célt szolgálja a rehabilitációs tevékenység. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Veszélyeztető tényezők VXXXX' ,'OXXXXXXXXXXXXXXXXXXX ■ xXXXXXXXXXXXXXX — Mi okozza az infarktust? — Ennek a megbetegedésnek úgynevezett rizikófaktorai, veszélyeztető tényezői vannak. Minél nagyobb számban fordulnak ezek elő, annál nagyobb a veszélye annak, hogy valaki ezt a betegséget megkapja. Ezek közé a tényezők közé soroljuk elsőként a magas vérnyomást, a dohányzást, az elhízást és a mozgásszegény életmódot. — Emellett vannak örökletes tényezők is, ’mint pl. a családban előforduló magas vérnyomás, cukorbetegség. Ezeket az örökletes tényezőket önmagukban befolyásolni nem tudjuk. A külső tényezőket azonban, pl- a dohányzást, a túlzott elhízást és a mozgásszegény életmódot bizonyos mértékben befolyásolhatjuk. Befolyásolhatjuk még a cukorbetegséget és a magas koleszterin (vérzsír) szintjét is. A többieket, mint pl. a munkahelyi és Otthoni pszichés traumát (konfliktushelyzet) már nehezebben tudjuk befolyásolni. — Hogyan alakult ki a kerületben az infarktus utáni rehabilitáció? — 1974—75-ben, még a Gyöngyösi úti rendelőintézetben a felújított és kibővített gépparkkal megkezdtük a rutin EKG-vizsgálatokon kívül a szívgyógyászati szaktanács- adást is. 1975-ben kaptunk egy NDK típusú háromcsatornás EKG-készüléket is. 1977-ben sikerült újabb műszereket szerezni, mint például a kerék- párergométert és annak a mű10 ködtebáséhez szükséges eszközöket. Ezek után engedélyt kaptunk, hogy elkezdjük az infarktus utáni rehabilitáció bevezetését. XXXXX XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'XXXXXXXXXXXXXXX Gyógykezelés mozgatás útján — A világ számos intézetében tanulmányoztam az infarktusos betegek gyógyítását, kezelését — folytatja dr. Bokor Péter. — Az itt szerzett tapasztalatok, • információk alapján kezdtük meg a területen a mozgatás révén történő gyógykezelést. Ismeretes, hogy az infarktus gyógyításának fő módszere évtizedeken keresztül a szigorú ágynyugalom volt. Később a tapasztalat és a kísérletek igazolták, hogy a beteg pszichés és fizikai állapotában lényeges javulást hoz létre, ha az egykét napos szigorú ágynyugalom után egyre több és több mozgást engedélyezünk. — Hogyan történik a rehabilitáció? — A kórházból kikerülő beteget a körzeti orvosa egy-két hét után (ha szövődmánymen- tes esetről van szó) elküldi ide, az infarktus ambulanciára. Mi a betegen élőbb speciális vizsgálatokat végzünk' Ha a beteg kerékpároztatására nem merülnek fel ellenjavaslatok, akkor ráültetjük a kerékpárra, s a bemelegítés után fokozatosan emelkedő terheléseknek vetjük alá. Ezalatt folyamatos ellenőrző vizsgálatok közben állapítjuk meg azt a maximális terhelést, amit az infarktus után a beteg el tud viselni anélkül, hogy bármiféle panasza lenne. Ezt nevezzük a beteg aktuális maximális kapacitásának. — Hogyan végzik a mozgatással történő rehabilitációt? — Bemelegítés után játékos gyakorlatokkal, majd kocogással, futással, leterhelő gyakorlatokkal, végül pedig újabb levezető testmozgással orvosi felügyelet mellett, gyógytor- násznő vezetésével. Ezt a rendszeres mozgatást hat hónapon keresztül végezzük. Háromhónaponként az előzőekben említett speciális laboratóriumi vizsgálatokat, valamint ergo- méteres vizsgálatokat megismételjük. A rehabilitáció szerves része a pszichológus jelenléte. Csoportos és egyéni pszichoterápiánk van, XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXsXXXXXXXXXXXXXXX Visszaadni a munkaképességet VXXXX' OvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' XXXXXXXXXXV.XX — Az infarktusos rehabilitációnak az a célja, hogy a betegnek mind a fizikai, mind a pszichés állapotát olyan szintre emeljük, ami a munkakörülményeinek és családi körülményeinek megfelel. Ez a terápia ma még nagyon sok orvos szemléletébe ütközik. — Az a célunk, hogy meggyőzzük ezeket a körzeti orvosokat: az infarktusos beteg kezelésében a második lépcső a rehabilitáció, tehát a beteg képességeinek helyreállítása. — Magyarországon, az infarktuson átesett betegek mun- kábaállási aránya az Országos Orvosszakértői Intézet statisztikája szerint 18 százalékos, míg a mi rehabilitációnkon ke- resztülmenő betegek 65 százaléka térhet vissza az eredeti munkájához. Az előbb említett számadat a jövőben még jobbá válhat egy további megfelelő tornateremmel, jobb műszerezettséggel és nagyobb szervezettséggel, valamint a nagyfokú közömbösség megszüntetésével. (majorosi) ANGYALFÖLD Orvosi ellenőrzés mellett „mozgatják” a betegeket