Angyalföld, 1981 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1981. szeptember / 2. szám
Kerületközi szabálysértési hatóság A szabálysértési ügyek intézésében ez év április 1. óta fővárosszerte — így a mi kerületünkben is — jelentős változás ment végbe. A korábban kerületenként működött tanácsi szabálysértési csoportokat a Fővárosi Tanács határozata alapján összevonták, s így ez időponttól fogva a huszonkét budapesti kerület szabálysértési ügyeit kilenc kerületközi szerv intézi, egyenként 2-4 kerületre kiterjedő hatáskörrel. Mint azt a Fővárosi Tanácsnál megtudtuk, a kerületközi hatósági szerveknek fővárosunkban már több esztendős múltjuk van. Már évekkel ezelőtt három budapesti kerülethez vonták össze a mezőgazdasági osztályok feladatkörét és létrehoztak olyan kerületközi szerveket is — pl. a kisipari árellenőrzés, a telekgazdálkodás, a kisajátítás-ügyek feladatainak ellátására —, amelyek egész Budapest területére kiterjedő hatáskörrel működtek. E szervek tevékenysége azt bizonyította, hogy egyes — kerületenként eltérő 'mennyiségben előforduló — államigazgatási ügyek intézését az ilyen kerületközi szervek magasabb szakmai színvonalon és a felesleges párhuzamosságok kiiktatásával, ezáltal gyorsabban és hatékonyabban tudják elvégezni. ELTÉRŐ LÉTSZÁM, EGYENETLEN MUNKATEHER Hasonló célok vezették a Fővárosi Tanácsot akkor is, amikor 1981. februári ülésén hozott határozatában a szabálysértési ügyintézésnek kilenc budapesti tanácshoz — a II., IV., VIII., IX., X., XL, XIII., XIV. és XIX. kerülethez — való összevonását rendelte el. A határozat előterjesztői részletes adatokkal mutatták ki azt, hogy a 22 budapesti tanácsházán milyen eltérő létszámú, felkészültségű apparátus látta el idáig a szabálysértési ügyek intézését. Hét kisebb kerületben pl. egyetlen ügyintéző birkózott az igen sokrétű felkészültséget igénylő feladatkörrel. Ezeknek a dolgozóknak a helyettesítése — szabadság, szülés, betegség esetén — igen nehéz feladatot jelentett és esetenként igen jelentős ügyintézési lemaradást is előidézett. Még a nagyobb kerületekben is igen eltérő volt a szabálysértési csoportok létszáma, és ennek következtében az egyes dolgozókra jutó munkateher is. Időközben a megjelenő új jogszabályok jelentősen növelték a szabálysértési hatóságokra háruló mennyiségi és minőségi követelményeket. Kerületünkben is évről évre nőtt a szabálysértési feljelentések száma. A magasabb szakmai követelmények teljesítését és a növekvő számú szabálysértési feljelentésnek gyorsabb, zökkenőmentes elintézését a fővárosi irányító szervek csak az összevonás útján, nagyobb létszámú és több kerületre kiterjedő hatáskörű kerületközi szervek kialakításával tartották lehetségesnek. Így vált egyebek között a XIII. kerületi tanácsháza is egy ilyen kerületközi szabálysértési hatóság Székhelyévé, ahol az V., a VI. és a XIII. kerület szabálysértési ügyeit intézik. TECHNIKAI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEK — Az új kerületközi szerv létrehozása nagy feladatot rótt kerületünkre — tájékoztatott benünket dr. Ulrich János, a kerületi tanács igazgatási osztályának vezetője. — A korábbi szabálysértési csoport három ügyintézővel működött, és ennek megfelelő létszámú adminisztratív munkatárs, tárgyalóterem, váróhelyiség stb. állt a rendelkezésére. Az új kerületközi szervnél — a csoportvezetőt is beleértve — nyolcán foglalkoznak a szabálysértési ügyek intézésével, s mellettük az egyéb feladatokat elképzeléseink szerint két iktatást végző dolgozónak, valamint három gépírónak kell ellátnia. Itt mindjárt megemlíthetem, hogy ma még csak két gépírónő áll rendelkezésünkre, s emiatt a jegyzőkönyvek elkészítésében és a határozatok kiküldésében nem sikerült még a megfelelő ütemet biztosítanunk. — A nagyobb létszámú csoport működéséhez természetesen több helyiségre van szükség, ezeket más appará- , tusi szervek átköltöztetésével biztosítottuk. Az indulás óta eltelt négy hónap alatt négyről hétre növeltük a szabálysértési csoport helyiségeinek a számát, s áprilisban két, majd június elején további két hangrögzítő berendezéssel láttuk el a csoportot, a jegyzőkönyvek elkészítésének megkönnyítésére. Az igazgatási osztály nagy gondot fordított a személyi feltételek megteremtésére is. A nyolc ügyintéző közül hatan már korábban is szabálysértési feladatokat láttak el — hárman a XIII. kerületi tanácsházán, hárman pedig más kerület apparátusában —, egy munkatársuk a gyámügyi igazgatásban szerzett több esztendős gyakorlatot, egy pedig friss diplomával rendelkező fiatal jogász. Így a szakmai összetétel is kedvező: négyen jogi egyetemi végzettséggel, ketten több évtizedes szakmai gyakorlattal rendelkeznek, további két ügyintéző pedig az Államigazgatási Főiskolán most folytatja tanulmányait. NÉGY HÓNAP TAPASZTALATAI Az újonnan létrejött kerületközi szerv működésének eddigi tapasztalatairól a csoport vezetőjétől, dr. Karádi Bélától érdeklődtünk. — Már a mögöttünk álló négy hónap is egyértelműen azt bizonyítja, hogy az összevonás előrelépést jelentett — mondja a csoportvezető, aki több mint másfél évtizede tevékenykedik a tanácsapparátusban, és egy évvel ezelőtt került a Béke téri tanácsházára. — Előnyei elsősorban abban érzékelhetők, hogy a nagyobb létszám átgondoltabb és arányosabb munkamegosztást tesz lehetővé és megkönnyíti a rövi- debb-hosszabb időre kieső ügyintézők helyettesítését. A különféle szabálysértési ügyfajták igen sokrétű jogszabályanyag ismeretét igénylik: más jogszabályok ismerete szükséges pl. a közrend vagy a házirend megsértésével elkövetett szabálysértési cselekmények és másoké az élelmezés-egészségügyi vagy a kereskedelmi szabálysértések elbírálásához. Eltérő felkészültséget igényel az iparűzés körében elkövetett, vagy a közlekedési, megint másfélét a tűzrendészed vagy a becsületsértési ügyek intézése. Az összevont szabálysértési hatóság keretei között nagyobb lehetőség nyílik a szakosodásra, és egyúttal arra is, hogy az ügyintézők egy-egy bonyolultabb ügyben egymással is konzultálhassanak, a tényállás pontosabb felderítése és a cselekmény igazságosabb mérlegelése céljából. — Vajon hogyan alakul az összevonás után az egyes ügyintézőkre háruló munkateher? — Becslésünk szerint — s ehhez a már eltelt időszak megbízható támpontot nyújt — évente kb. 950 szabálysértési ügy elintézése hárul egy-egy ügyintézőre. Itt jegyzem meg, hogy a kerület korábbi 3 ügyintézőből álló szabálysértési csoportja évente 3100 ügyet intézett el, s ez a megterhelés nemegyszer igen tetemes hátralékot okozott az eljárások lefolytatásában. Most az ügyintézők leterhelése egyenletesebb, csupán a gépelési munkák ütemes teljesítése okoz nagy gondot. Bízunk abban, hogy a központi leíróiroda segítségével ezt a problémát is hamarosan megoldjuk, és akkor a rendelkezésünkre álló korszerű technikát is — itt elsősorban a hangrögzítő berendezésekre gondolok — maradéktalanul ki tudjuk majd használni. IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS A kerületközi szabálysértési csoportok — a Fővárosi Tanács már említett határozata értelmében — annak a tanácsi igazgatási osztálynak a kötelékében tevékenykednek, amelyik kerületben a székhelyük van. így a kerületünkben működő szabálysértési csoport irányítását a XIII. kerületi Tanács igazgatási osztályvezetője látja el, tevékenységükről a kerület vezető testületéinek — a tanácsülésnek, illetve a végrehajtó bizottságnak — számol be. A lakosság által választott tanácstagoknak tehát a korábbihoz hasonló ellenőrzési, észrevételezési jogkörük van a szabálysértési ügyintézéssel kapcsolatban. Ugyanakkor e szerv kerületközi jellege azt is szükségessé teszi, hogy a másik két érintett kerület tanácsi testületéi is ellenőrizhessék tevékenységüket, legalábbis az adott kerület szabálysértési ügyei vonatkozásában. E kerületek vb-titkárait, igazgatási osztályvezetőit rendszeresen meghívják a XIII. kerületi tanácsi testületeknek a szabálysértési ügyintézésről tárgyaló üléseire. Hasonló módon biztosítják annak lehetőségét is, hogy a társkerületek tanácsi igazgatási bizottságai, illetve tanácstagjai a szabálysértési ügyek intézéséről megfelelő tájékoztatást kapjanak. Hajdú György ANGYALFÖLD 7
