Angyalföld, 1980 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1980. október / 3. szám
EGYETÉRTÉS, BIZALOM Az MSZMP XII. kongresszusa óta eltelt több mint fél esztendő belpolitikánk mozgalmas időszaka. Lezajlottak az országgyűlési képviselői és tanácstagi választások, amelyeknek során a pártkongresz- szuson elfogadott s a Hazafias Népfront által nagy nemzeti programként meghirdetett irányvonalról, valamint a jelöltek személyéről mondtak véleményt a választók. Az eredmény közismert: a június 8-i választások előkészítése során gyűlések, beszélgetések ezrein és magán a választás napján népünk, a választó tömegek túlnyomó többsége egyetértését nyilvánította a párt politikájával, és bizalmat szavazott a jelölteknek. Az egyetértés és a bizalom jellemezte a választások lebonyolítását kerületünkben is. Ezt bizonyítja a képviselői, illetve a tanácstagi jelölő gyűlések — különösen a május 28-i hajógyári nagygyűlés kedvező hangulata s az irántuk megnyilvánuló nagy érdeklődés. S végül az egyetértést, a párt politikája és a népfront jelöltjei iránt tanúsított bizalmat juttatta kifejezésre a szavazás napján a budapesti átlagot meghaladó 96 százalékos részvétel is. Angyalföld a munkásmozgalom kezdeti évei óta mindig is a forradalom ügyének szilárd bázisa volt és maradt. 1980-ban is bebizonyosodott, hogy kerületünk lakói, dolgozói egyetértenek pártunk jövőt formáló politikájával, és tettekkel is készek annak támogatására. Az előttünk álló feladatok a XII. pártkongresszus határozatainak valóra váltásában semmivel sem kisebbek, mint az eddigiek voltak. Készül a kerület VI. ötéves terve, amelyben — erre minden reményünk megvan — folytatódik az V. ötéves terv fejlődésének dinamikus üteme, még korszerűbbé válik a kerület összképe, tovább javulhatnak a lakosság életkörülményei. Az itt élők és dolgozók cselekvő segítség- nyújtására minden bizonnyal az előttünk álló években is nagy szükség lesz! A Hazafias Népfront bizottságai, aktívái nagy feladatokat kaptak és teljesítettek a tavaszi választási időszakban is. Nagy érdemük, hogy újabb erőket kapcsoltak be a közös célokat szolgáló társadalmi tevékenységbe, ezúttal a választási feladatok teljesítésébe. Mindazoknak, akik a június 8-i választások előkészítésében vagy lebonyolításában személyesen közreműködtek, a kerületi pártbizottság, a tanács, a népfrontbizottság és valamennyi tömegszervezet vezető szervei nevében ezúton mondunk köszönetét. A most folyamatban levő népfrontbizottsági választások során is a bizalom további erősítése, a cselekvő összefogás kikovácsolása képezi a fő feladatot. A népfróntmunkában részt vállaló aktívák köre a legutóbbi években a körzeti népfrontbizottságok megalakulásával számottevően kiszélesedett, a körzetek a lakóterületen végzett politikai munka tevékeny és kezdeményező bázisaivá váltak. Most előbb a körzeti bizottságokat, majd a kerületi népfrontbizottságot is új erőkkel kell kiegészíteni, hogy még hívebben tükrözzék a területen élők társadalmi összetételét, és pártállásra, világnézetre, életkorra, foglalkozásra való tekintet nélkül még több, a közösségért tenni kész embernek adjanak lehetőséget a helyi közéletbe való bekapcsolódásra. A VII. népfrontkongresszusra való felkészülés időszakában is a népfront egyik legfőbb feladata a szocialista demokrácia további erősítése. Az országos és a helyi gondokról folytatott eszmecseréknek, a törvények előkészítésének, a népgazdasági és a helyi tervek megvitatásának eddig is fórumot biztosítottak a népfront testületi ülései és különböző összejövetelei. Ezt a jövőben is érdemes folytatni, mert az egyetértés a politika legfőbb kérdéseiben csak az őszinte véleménycserékben és vitákban bontakozhat ki a maga teljességében. Alkotó légkörű viták az asztalok körül, aztán alkotó szellemű összefogás a kerület fejlesztésére, a főváros, az ország gyarapítására — ez a Hazafias Népfrontban megtestesülő nemzeti egység további erősítésének útja! A XIII. kerületi pártbizottság 1980. szeptember 29-i ülésén — amelyen részt vett Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Somogyi iSándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság titkára is — személyi kérdésekről tárgyalt. Az ülésen Kovács Károlyt — akit két nappal előbb a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkárává választottak — érdemeinek elismerése mellett felmentették első titkári tisztségéből. A XIII. kerületi pártbizottság kooptálta tagjai sorába Deák Gábort, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a KISZ KB eddigi titkárát és megválasztotta őt a kerületi pártbizottság első titkárának. Az új első titkár 36 éves, salgótarjáni születésű, munkáscsaládból származik. A gépipari technikum elvégzése után ő maga is üzemi munkás lett: esztergályosként a Zománcipari Művek salgótarjáni gyárában, majd a Bányagépgyárban dolgozott. Kezdettől fogva tevékenyen részt vett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájában, s a tényleges katonai szolgálatból való leszerelése után megválasztották a Bányagépgyár KISZ-tit- kárának. 1966 óta tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak. 1967-től kezdve az ifjúsági szövetség függetlenített funcionáriusa: 1970-ig a Nógrád megyei KISZ-bizottság munkatársaként, majd 1973. február 1-ig a salgótarjáni városi KISZ-bizottság titkáraként dolgozott. 1973—74-ben ő volt a Nógrád megyei KISZ-bizottság első titkára. 1974 márciusa óta tagja a KISZ Központi Bizottságának. 1974 szeptemberétől hat éven át a KISZ KB titkáraként dolgozott. Időközben szinte szakadatlanul tanult: elvégezte a Szovjetunióban a Komszomol Főiskolát, itthon a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát, jelenleg a Politikai Főiskola levelező tagozatának hallgatója. 1980 márciusában, a párt XII. kongresszusán az MSZMP Központi Bizottságának tagjává választották. Ez év júniusa óta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagja. Munkatársai közvetlen és mindig segíteni kész embernek ismerték meg, akit a szerénység és a mértéktartás jellemez. Politikailag és ideológiailag jól felkészült, céltudatos és elvhű kommunista vezető. Eredményes munkáját több kitüntetéssel is elismerték: 1971-ben a Kiváló Üttörővezető, 1976-ban a KISZ Érdemérem, 1980-ban az Ifjúsági Érdemérem kitüntetést kapta meg. 1979-ben az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Deák Gábor nem angyalföldi, de Salgótarjániban olyan munkáskolónián nőtt fél, amely sok tekintetben hasonló az angyalföldihez. Az új feladat nem idegen számára. Tisztének betöltéséhez sok sikert, eredményes munkát kívánunk! ANGYALFÖLD 3 DEÁK GÁBOR
