Angyalföld, 1980 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1980. október / 3. szám

EGYETÉRTÉS, BIZALOM Az MSZMP XII. kongresszusa óta eltelt több mint fél esztendő bel­politikánk mozgalmas időszaka. Lezajlottak az országgyűlési képvi­selői és tanácstagi választások, amelyeknek során a pártkongresz- szuson elfogadott s a Hazafias Nép­front által nagy nemzeti program­ként meghirdetett irányvonalról, va­lamint a jelöltek személyéről mond­tak véleményt a választók. Az ered­mény közismert: a június 8-i vá­lasztások előkészítése során gyűlé­sek, beszélgetések ezrein és magán a választás napján népünk, a választó tömegek túlnyomó többsége egyetér­tését nyilvánította a párt politikájá­val, és bizalmat szavazott a jelöl­teknek. Az egyetértés és a bizalom jel­lemezte a választások lebonyolítását kerületünkben is. Ezt bizonyítja a képviselői, illetve a tanácstagi jelölő gyűlések — kü­lönösen a május 28-i hajógyári nagy­gyűlés kedvező hangulata s az irán­tuk megnyilvánuló nagy érdeklődés. S végül az egyetértést, a párt politi­kája és a népfront jelöltjei iránt tanúsított bizalmat juttatta kifeje­zésre a szavazás napján a budapesti átlagot meghaladó 96 százalékos részvétel is. Angyalföld a munkásmozgalom kezdeti évei óta mindig is a forra­dalom ügyének szilárd bázisa volt és maradt. 1980-ban is bebizonyoso­dott, hogy kerületünk lakói, dolgo­zói egyetértenek pártunk jövőt for­máló politikájával, és tettekkel is készek annak támogatására. Az előttünk álló feladatok a XII. pártkongresszus határozatainak való­ra váltásában semmivel sem kiseb­bek, mint az eddigiek voltak. Ké­szül a kerület VI. ötéves terve, amelyben — erre minden remé­nyünk megvan — folytatódik az V. ötéves terv fejlődésének dinamikus üteme, még korszerűbbé válik a ke­rület összképe, tovább javulhatnak a lakosság életkörülményei. Az itt élők és dolgozók cselekvő segítség- nyújtására minden bizonnyal az előt­tünk álló években is nagy szükség lesz! A Hazafias Népfront bizottságai, aktívái nagy feladatokat kaptak és teljesítettek a tavaszi választási idő­szakban is. Nagy érdemük, hogy újabb erőket kapcsoltak be a közös célokat szolgáló társadalmi tevé­kenységbe, ezúttal a választási fel­adatok teljesítésébe. Mindazoknak, akik a június 8-i választások előké­szítésében vagy lebonyolításában személyesen közreműködtek, a kerü­leti pártbizottság, a tanács, a nép­frontbizottság és valamennyi tömeg­szervezet vezető szervei nevében ez­úton mondunk köszönetét. A most folyamatban levő nép­frontbizottsági választások során is a bizalom további erősítése, a cselekvő összefogás kikovácsolása képezi a fő feladatot. A népfróntmunkában részt vállaló aktívák köre a legutóbbi években a körzeti népfrontbizottságok megala­kulásával számottevően kiszélese­dett, a körzetek a lakóterületen vég­zett politikai munka tevékeny és kezdeményező bázisaivá váltak. Most előbb a körzeti bizottságokat, majd a kerületi népfrontbizottságot is új erőkkel kell kiegészíteni, hogy még hívebben tükrözzék a területen élők társadalmi összetételét, és pártállás­ra, világnézetre, életkorra, foglalko­zásra való tekintet nélkül még több, a közösségért tenni kész embernek adjanak lehetőséget a helyi közéletbe való bekapcsolódásra. A VII. népfrontkongresszusra való felkészülés időszakában is a népfront egyik legfőbb feladata a szocialista demokrácia további erősítése. Az or­szágos és a helyi gondokról folyta­tott eszmecseréknek, a törvények előkészítésének, a népgazdasági és a helyi tervek megvitatásának eddig is fórumot biztosítottak a népfront tes­tületi ülései és különböző összejöve­telei. Ezt a jövőben is érdemes foly­tatni, mert az egyetértés a politika legfőbb kérdéseiben csak az őszinte véleménycserékben és vitákban bon­takozhat ki a maga teljességében. Alkotó légkörű viták az asztalok kö­rül, aztán alkotó szellemű összefogás a kerület fejlesztésére, a főváros, az ország gyarapítására — ez a Haza­fias Népfrontban megtestesülő nem­zeti egység további erősítésének útja! A XIII. kerületi pártbizottság 1980. szep­tember 29-i ülésén — amelyen részt vett Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a budapesti pártbizottság el­ső titkára és Somogyi iSándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság titkára is — személyi kérdé­sekről tárgyalt. Az ülésen Kovács Károlyt — akit két nap­pal előbb a Szakszervezetek Budapesti Ta­nácsának vezető titkárává választottak — érdemeinek elismerése mellett felmentették első titkári tisztségéből. A XIII. kerületi pártbizottság kooptálta tagjai sorába Deák Gábort, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a KISZ KB eddigi titkárát és meg­választotta őt a kerületi pártbizottság első titkárának. Az új első titkár 36 éves, salgótar­jáni születésű, munkáscsaládból szár­mazik. A gépipari technikum elvégzé­se után ő maga is üzemi munkás lett: esztergályosként a Zománcipari Mű­vek salgótarjáni gyárában, majd a Bá­nyagépgyárban dolgozott. Kezdettől fogva tevékenyen részt vett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség mun­kájában, s a tényleges katonai szol­gálatból való leszerelése után megvá­lasztották a Bányagépgyár KISZ-tit- kárának. 1966 óta tagja a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak. 1967-től kezdve az ifjúsági szövet­ség függetlenített funcionáriusa: 1970-ig a Nógrád megyei KISZ-bizottság mun­katársaként, majd 1973. február 1-ig a salgótarjáni városi KISZ-bizottság tit­káraként dolgozott. 1973—74-ben ő volt a Nógrád megyei KISZ-bizottság első titkára. 1974 márciusa óta tagja a KISZ Központi Bizottságának. 1974 szeptemberétől hat éven át a KISZ KB titkáraként dolgozott. Időközben szinte szakadatlanul ta­nult: elvégezte a Szovjetunióban a Komszomol Főiskolát, itthon a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskolát, jelenleg a Politikai Főiskola levelező tagozatá­nak hallgatója. 1980 márciusában, a párt XII. kongresszusán az MSZMP Központi Bizottságának tagjává válasz­tották. Ez év júniusa óta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagja. Munkatársai közvetlen és mindig se­gíteni kész embernek ismerték meg, akit a szerénység és a mértéktartás jel­lemez. Politikailag és ideológiailag jól felkészült, céltudatos és elvhű kom­munista vezető. Eredményes munkáját több kitüntetéssel is elismerték: 1971-ben a Kiváló Üttörővezető, 1976-ban a KISZ Érdemérem, 1980-ban az Ifjúsági Érdemérem kitüntetést kap­ta meg. 1979-ben az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Deák Gábor nem angyalföldi, de Salgótarjániban olyan munkáskolónián nőtt fél, amely sok tekintetben ha­sonló az angyalföldihez. Az új feladat nem idegen számára. Tisztének betöl­téséhez sok sikert, eredményes munkát kívánunk! ANGYALFÖLD 3 DEÁK GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom