Angyalföld, 1980 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1980. március / 1. szám
számvetése r a XIII. kerületi pártértekezleten és minőségi tekintetben egyaránt elmaradt. A tanács testületi munkáját jellemzi, hogy az eltelt öt év alatt megfelelően rangsorolta a társadalmi igényeket és kielégítő módon gazdálkodott pénzeszközeivel. Mind a fejlesztési, gazdálkodási-ellátási feladatok teljesítésében, mind a hatósági munkában emelkedett a színvonal. A fonono toctiilntninnl/ ■ i -ftiCXfiiUlJv ivUiUlU&wBII A tanácsi demokratizmus erősödését jelzi a tanácstagok fokozódó aktivitása a tanácsüléseken, valamint a tanácsi bizottságok előkészítő, véleményező és ellenőrző szerepének fokozottabb érvényesülése. A végrehajtó bizottság munkájának középpontjában az V. ötéves terv kerületfejlesztési céljainak megvalósitása állt. A tanácsapparátusban a beszámolási időszakban a vezetői állomány kétharmada kicserélődött s ez együtt járt a vezetés szakmai színvonalának emelkedésével. Az elmúlt években a tanácsi hatáskör fokozatosan bővült — pl. a tűzrendészet, a népességnyilvántartás feladataival, egyes szabálysértési ügyek intézésével —, ugyanekkor csökkent az apparátus dolgozóinak létszáma; ugyanezen idő alatt javult az apparátusnak technikai es'zközöikikel való ellátottsága. A tanács testületéit — a tanácsitörvény előírásainak megfelelően — rendszeresen tájékoztatják a szakigazgatási szervek hatósági munkájáról, a különböző jellegű vizsgálatok tapasztalatairól. A hatósági munka törvényességi színvonala javult, bár az ügyintézési határidők betartásában még ma is vannak hiányosságok. Javult az ügyfelekkel való foglalkozás módja, az ügyfélfogadás kulturáltsága, egyes osztályokon azonban időszakonként nagy a zsúfoltság és emiatt az ügyfeleknek hosszabb ideig kell várakozniuk. A tanács és a lakosság kapcsolatait rendszeresen erősítik a tanácstagi beszámolók, amelyeken a lakosság véleményt mond a tanácstag és testületek, valamint az apparátus munkájáról. Az észrevételek, javaslatok segítik a tanácsi munkát. Ugyancsak kedvező hatású volt a tanács és a népfront széles aktívahálózatának: a lakóbizottságoknak 1979-ben lebonyolított újjáválasz- tása. Szoros és elvtársi jellegű rendszeres kapcsolat alakult ki a kerületi pártbizottság vezetői és a tanács tisztségviselői között, s a kapott segítséget, a munka javítását szolgáló kritikai észrevételeket a tanácsi vezetés következetesen hasznosítja a mindennapi munkában. A tanácsnak a Hazafias Népfront, a KISZ, a Vöröskereszt kerületi vezető szerveivel és a Szakmaközi Bizottsággal való kölcsönös kapcsolatait együttműködési megállapodások és ezek alapján készülő közös feladattervek öntik konkrét formába. Hasonló együttműködési megállapodásokban ölt testet a tanácsnak az üzemekkel, vállalatokkal való kapcsolata is, amelynek eredményességét a kommunista műszakok segítségével megvalósult kerületfejlesztési feladatok bizonyítják. A pártbizottság beszámolója a Népi Ellenőrzési Bizottság tevékenységét értékelve, kiemeli a vizsgálatok számának növekedését és a vizsgált szervek gazdálkodási fegyelmének javulását. A kerületben a közrend és a közbiztonság szilárd, az elkövetett bűncselekmények száma csökkenő tendenciájú. A kerületi rendőrkapitányság széles körű és eredményes bűnmegelőző tevékenységet végez. A kerületi ügyészség a büntetőjog eszközeivel is fellép azokkal szemben, akik egyéni vagy csoportérdekeiket az össztársadalmi érdekek elé helyezve, jelentős kárt okozó bűncselekményt követnek el. Az elmúlt öt év alatt iskolarendszerünkben átfogó tartalmi korszerűsítés kezdődött, erősödött az oktatási és a nevelési feladatok egységes szemlélete és gyakorlata. A korábbihoz képest jobban érvényre jutnak a tantestületeknek és az ifjúsági közösségeknek a rendtartásban megfogalmazott demokratikus jogai. Bővültek és tartalmasabbá váltak az „Egy üzem — egy iskola” mozgalomban kialakult kölcsönös kapcsolatok. Megújultak az oktatás szervezeti formái és feltételei: elterjedt az iskolaotthonos és a szaktantermi oktatás, a napközis klubfoglalkozás, bevezették a szabad szombatos tanítási rendszert. Az egyműszakos oktatás aránya jelentősen javult, s eredményesebbé tette az iskolai oktató-nevelő munkát az új tantervek és tankönyvek alkalmazása is. Az általános iskolákban az új tantervek színvonalas teljesítését gátolja, hogy a szükséges oktatástechnikai és szemléltető eszközök nem állanak kellő meny- nyiségben rendelkezésre. A gimnáziumi nevelés és oktatás tervét a most folyó tanévben vezették be; a szakközépiskolákban fokozatosan megy végbe az új oktatási és nevelési tervek bevezetése. A pedagógusok túlnyomó többsége politikai feladatként kezeli és mind szakszerűbben, hatékonyabban végzi a fizikai dolgozók gyermekeinek segítését. A gyerekek zöme még tanköteles korában elvégzi az általános iskolát és mind eredményesebben tanul tovább a középiskolákban, a felsőoktatási intézményekben. Mind tudatosabbá válik iskoláinkban a politikai, világnézeti és erkölcsi nevelő munka. A munkára nevelést különféle akciók is segítik: úttörő- és KISZ-táborok, társadalmi munkában, üzemi termelő munkában való részvétel. A pályaválasztás segítését több tényező is mind hatékonyabbá teszi, így pl. az üzemek és a szakoktatási intézmények propagandája és az általános iskolák és szakmunkástanuló intézetek együttműködése. A beszámoló nagy figyelmet szentel az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételeinek is. Ami a személyi feltételeket illeti, itt a tantestületek fia- talodásának tendenciája a legszembetűnőbb, és biztató jelenség, hogy az óvodákban és az általános iskolákban is csökkenőben van a képesítés nélküliek aránya. A tárgyi feltételek vonatkozásában főleg a régi iskolaépületek gyors állagromlása okoz gondot. A legkedvezőbb tárgyi feltételek között a szakoktatási intézmények dolgoznak a kerület iskolái közül. A pedagógus pártszervezetek jó munkájának köszönhető, hogy a nevelőtestületekben erősödik a politikai aktivitás, a politizálási készség. Ennek kedvező hatása az úttörőszervezetek és a középiskolai KISZ-szervezetek munkájának hatékonyabb segítésében is észlelhető. Eredmények és gondok a közművelődésben A XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtása során o közművelődés eszközrendszerével, programjával és rendezvényeivel sokoldalúan segítette a dolgozók, a lakosság, az ifjúság politikai, ideológiai és kulturális ismereteinek bővülését, általános és szakmai műveltségének fejlődését,' a szocialista közösség kialakulását. A közművelődés anyagi, tárgyi és személyi feltételei szerény mértékben javultak; intézményfejlesztés nem történt, de több intézményben végeztek korszerűsítést és megkezdődött a József Attila Művelődési Központ felújítása. A múnkások között emelkedett a műveltség, főleg a szakképzettség rangja, művelődésükben jelentős szerepe van a szocialista brigádmozgalomnak. Az ifjúság kulturális érdeklődése fokozódott, s ennek kielégítésére is kedvezőbbek a lehetőségek. Nőtt a jól felszerelt és tartalmas munkát végző ifjúsági klubok száma. Ugyanakkor azonban a (Folytatás a 4. oldalon.) ANGYALFÖLD 3 A közoktatás helyzete
