Angyalföld, 1980 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1980. március / 1. szám
Kongresszusi küldöttek voltak A feszabadulás ót.a végzett politikai munka első átfogó értékelésére a Magyar Kommunista Pánt III. kongresszusára készülve, az 1948. február 17-én megtartott angyal- földi pártént'dkszl eten került sor, ahol elsősorban az újjáépítés kérdéseivel, a közigazgatás megtisztításává,li, valamint az egyre fokozódó infláció kérdéseivel foglalkoztak a kerület kommunistái, de ezen túl szó volit ideológiai és kulturális kérdésekről is. Az első angyalföldi pártér- fekezliet határozatából idézünk: „Ma még sokat nélkülözünk, de a jövő biztató körvonalai egyre inkább kirajzolódnak a munkásosztály előtt. Hárommillió holdat vetettek be paraszt testvéreink és az új termés után megszűnnek a nyomasztó gazdasági gondok, csak kommunista kitartás és akarat kell és leküzdjük az előttünk álló nehézségeket!’’ » „NEM A TŐKÉSEKNEK - A NÉPNEK ÉPÍTJÜK AZ ORSZÁGOT!" Ez volit a Magyar Kommunista Pánt 1946 szeptemberében megtartott III. kongresszusának jelszóban megfogalmazott fő követelése. Ezen a kongresszuson az angyalföldi 'kommunisták egyik küldötte Váci Miklósné elvtársnő volit. Váci Miklósné A kongresszusra készülés idején ő az egyik körzeti pántszervezetnek .volt a titkára. Angyalföldön a kongresszusi előkés,zület során három hónap alatt három iskolát tettek rendbe és öt jól felszerelt játszóteret létesítettek. A munkás-paraszt szövetséget erősítő faliujáró mozgalom is fellendült: a:z angyalföldi kommunisták Fejér megye falvai,ba jártak. Váci elvtársnő felszólalt a kongresszuson, ahol arról beszélt: hogyan és miért fokozódott a nők politikai érdeklődése Angyalföldön, ahol akkor mintegy háromezer nő volt tagja a pártszervezetnek és a végrehajtó bizottságban is három nő volt. Csaknem négyezer nő dolgozatit akkor az angyalföldi üzemekben, szakmunkás alig akadt közöttük. Sok üzemben nem volit külön női öltöző és mosdó, hiány volit bölcsődékben és napközikben is. Váci Miklósné javasolta a kong- reszusnák, hogy „a száznál több nővel dolgozó üzemekben napközi otthont állítsanak fel.” A kongresszus síkraszállt a munkanélküliség felszámolásáért. Kossá István, a SZOT főtitkára az akkori 30 százalékos táppénz 50 százalékra történő felemelését, valamint a családi pótlék visszaállítását követelte. Kádár elvtárs arról szólt, hogy a tömegek bizalmát továbbra is áldozatos, jó munkával keCű kiérdemelni. A pártszervezeteknek figyelmüket továbbra a tömegek mindennapi kérdései és gondjai felé kell fordítaniuk. Váci elvit,ársnőit a kongresz- szuson megválasztották a Központi Vezetőség póttagjává. EGYSÉGES MUNKÁSPÁRTTAL A DOLGOZÓK MAGYARORSZÁGÁÉRT A prolétardi'kitatúra megvalósításáért folytatott küzdelemben történelmi szükség- szerűség volt a munkásosztály egységes pántjának megteremtése, amelyre hazánkban 1948. júniusában került so,r. A Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Párt egyesülésével akikor jött létre a Magyar Dolgozók Pártja. Az egyesülés előkészítésére és az egyesülés utáni időszakra így emlékezett vissza Láng László elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja angyalföldi szervezetének első titkára, aki részt vetít az azóta már történelmi jelentőségűvé vált kongresszuson: „Az egyesülést Angyalföldön ugyanúgy, mint országszerte az üzemi pártszervezetek egyesülése előzte meg, azután került sor 1948. május Láng László 15-én a kerületi pártegyesítö küldöttértekezletre. Itt 106 üzemi és hivatali, továbbá 16 körzeti pártszervezet háromszáz szavazati és százhúsz tanácskozási jogú küldötte volt jelen. Az értekezleten szinte minden felszólaló üdvözölte az egyesülést s hangsúlyozta a szervezett és politikai egység jelentőségét. A két párt egyesülése után én lettem a~ Magyar Dolgozók Pártja Xlll. kerületi Bizottságának a titkára, az elnök pedig a volt szociáldemokrata párttitkár, Popik János.” AZ ELLENFORRADALOM UTÁN A népi hatalom megvédésének és megszilárdításának alapja 1956-bain a munkásosztály 'pártijának újjászervezése volt. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kerületi Ideiglenes Intéző Bizottsága .1956. november 6-án alakult meg, tagjai Hamza Béla, Kiss János, Kónyi Gyula, Kovács Károly, Práth Lajos, Viola Elemér és id. Ve- néczi János elvtársaik voltak. A megalakulás után felhívással fordultak az üzemek dolgozóihoz és a kerület lakosságához, hogy kezdjék mag a pártszervezetek újjászervezését.. A felhívásra elsőnek a Hajógyárban vála- szóltak, ahol november 11-én 60 fővel! megalakult az MSZMP szervezete. November 15-én pedig létre jött az első körzeti pártszervezet is, amelynek Povárny Jenő elv- társ 'latit a titkára. Az első kommunista nagy- aktívára Angyalföldön 1957 februárjában került sor a József Attila Színházban,. Itt Kiss János elvtárs az MSZMP XIII. kerületi Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke értékelte az elmúlt hónapok eseményeit. Az aktíván Ott voltak a legjelentősebb angyalföldi üzemek kommunistái, igazgatói, .párttitkárai; a munkásmozgalom veteránjai. Az értékelés az angyalföldi pártszervezetek ellenforradalom alátti magatartásáról, és tevékenységéről szólt A beszámolóban többek között elhangzott, hogy „Angyalföldön soha egy percig sem szünetelt a pártmunka.” Az elivtánsak, amíg lehetett, nyíltan, majd pedig — amikor az eseményeik úgy alakultak — illegálisan tartották egymással a kapcsolatot, s a tehetőségekhez mérten féken tartották az elilisnf orradalom kiterjedését a kerületben. Nem kellett hívni a munkásokat: maguktól is mentek, amikor látták, hogy a munkáshatalom veszélybe került. Október 23-án és az azt követő napokban, állandóan 100—150 kipróbált harcos tartózkodott a kerületi pártbizottságon, olyanok, akik életük árán is megvédtek volna a muinkáshatalmat. Az angyalföldi párt árt ekez- let 1957 februárjában első helyen a pártszervezetak szervezeti erősítéséről szólott. Ekkor 3200 tagja volt a pártnak Angyalföldön, ezek a legjelentősebb vasas üzemek munkásai közül kerültek ki. A könnyűipari üzemekben lassan haladt a pártszervezés. További feladatként állt a pártszervezetek előtt az MSZMP befolyásának növelése .minden, társadalmi és tömeg szervezetiben: „a kommunisták mindazokban a szervezetekben dolgozzanak, ahol közvetlen befolyást tudnak gyakorolni a dolgozókra, így a szakszervezetekben, az ifjúsági szervezetben és a munkástanácsokban.” Angyalföld kommunistái 'kimondták: „a munkástanács csak akkor töltheti be feladatát, ha abban kommunisták is tevékenykednek.” Fontos volt a pártszervezetek és a párttagok példamutatása a termelésiben. A beszámoló kitért arra, is, hogy az ellenforradalmi események következtében az angyalföldi üzemek termelési érték-kiesése 740 milfliió forint volt. Végül éberségre szólított fel: „ne feledjék el, hogy az ellenforradalom itt van még közöttünk, nyílt és fondorlatos eszközökkel dolgozik. Kommunista éberség, politikai és adminisztratív harc szükséges az ellenforradalom teljes megsemmisítéséhez.” 1957 júniusában az MSZMP Országos Pártértekezletón Angyalföld küldöttei 226 üzemi, hivatali, és területi pártalap- szervezet 9900 párttagját képviselték. Jelenics József ANGYALFÖLD 15
