Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1979. november / 4. szám
A NÉPSZÁMLÁLÁSRÚL - AZ ÁLLAMPOLGÁR SZEMÍVEL A XIII. kerületi Tanács V. B. igazgatási osztályán vagyunk. A naptár még csak 1979. októbert mutat, itt már mégis egy 1980-as feladaton dolgoznak: a nép- számlálás cím- és névjegyzékeit készítik Népszámlálás a Föld minden országában van — időnként. Nálunk sem újdonság, még II. József, a „kalapos király” rendelte el az elsőt, amelyet 1784—1787 között tartottak, nép- és jószágösszeírás címen. És a második szó máris magyarázza sokak idegenkedését a népszámlálástól: másfél évszázada az emberek tudatában a „számlálás” fogalom az újabb adókivetésekkel, a hatóság elől eltitkolt vagyon és jövedelem lelepleződésével kapcsolódott össze. A szocialista Magyarország népszámlálásainak ilyen célja sosem volt. 1949- ben, 1960-ban, 1970-ben zajlottak le a felszabadulás óta az eddigi népszámlálások, és most jön az 1980-as. Ugye, feltűnik, hogy milyen kerek számokhoz kapcsolódik, és rendszeresen ismétlődik mindez? Nem is véletlen! Tervgazdálkodásunk ötéves közép-, illetve tizenöt éves hosszú lejáratú tervekben számol. És gondoljunk csak utána: ebben, az évekre, évtizedekre előre számoló terv- gazdálkodásban ugyan hány és hány helyen van szükség a népszámlálás adataira? Nemcsak arra, hogy hány ember él az országban, mert ezt a bejelentő- lapok adataira támaszkodva is fel tudná dolgozni az Állami Népességnyilvántartó Hivatal. De ahhoz, hogy tudjuk: egy adott országrészben, városban, városrészben mit is kell csinálni, tervezni a következő években, szükség van arra a néhány kérdésre, amelyet majd feltesznek a népszámlálás számlálóbiztosai. Például: kinek mi a kedvenc időtöltése, szórakozása? Színházat, mozit, újat építeni csak úgy lehet, ha tudjuk: hol, hányán igénylik? Hány gyermeke van a családnak, milyen korúak, és hányat terveznek még? Lehet-e az ilyen adatok országos ismerete nélkül kellő számú bölcsődét, óvodát, iskolát, egyetemi férőhelyet létesíteni? Milyen szak- képzettségük van a család tagjainak, mikor érik el a nyugdíjkorhatárt, a még tanuló fiatalok milyen szakmára készülnek? Minderre a munkaerőtervek és a munkaerő-mérleg készítésénél van szükség. Milyenek a vásárlási igények? Ettől függ a kereskedelmi ellátás terve- zése-szervezése A közlekedést is úgy kell tervezni, fejleszteni, ahogy az emberek várható igényei megszabják. Persze, nem biztos, hogy pontosan ezek, és pontosan így szerepelnek majd kérdésként — cikkünk megírásának időpontjában még nem hozták nyilvánosságra a népszámlálási kérdőívek ösz- szetételét — de az biztos, hogy az ilyen és hasonló kérdések feltevése nem kí- váncsiskodás. Legalább kettő, de sokszor három ötéves terv számait alapozzák egy-egy népszámlálás során a lakosság válaszaira! És hogy azok aggályait is eloszlassuk, akik attól félnek: féltett családi, vagyoni titkaik kerülnek így napvilágra — e népszámlálás egy lényeges pontban különbözik az előzőektől. Adatai az értékelés után személytelenné válnak, azaz, a kérdezettek neve titkos, soha többé nem szerepel, csak a kiértékelés utáni számokat kapják meg az érintett tervező szervek. Azaz: a XIII. kerületi Tanácsnál nem az fog szerepelni, hogy Kiss Pál ennyit keres, Nagy János any- nyi gyereket akar — ha ugyan lesz ilyen kérdés —, mert a neveket a tanácsi szervek meg sem kapják, hanem csak azt, hogy a kerület lakóinak mondjuk 30 százaléka keres 3—4000,— Ft körül, és a várható népszaporulat 10 évre 15 ezer gyermek... Mindezen túl nemzetközi szerepe is van egy ilyen népszámlálásnak: az ENSZ egy sor szerve, intézménye kér számszerű adatokat a részt vevő tagországoktól, a KGST-tervezésben is szükség van olyan adatokra, amelyek szintén csak a népszámlálás országos feldolgozása után állnak majd rendelkezésre. Több mint egy éve folyik már — tanácsi szinten, mert a szakemberek, a statisztikusok még régebben készülnek — a népszámlálás előkészítése. Így pl. pontosítják a kerület térképét, ami a sok szanálás és új építkezés idején igen fontos, de nem könnyű munka. Felülvizsgálták mindenütt a házszám- és utcanévtáblákat, elnevezték a névtelen utcákat, ami nemcsak a számlálóbiztosok tájékozódását segíti elő, hanem a mentők, a posta, az orvosi ügyelet munkáját is jelentősen megkönnyíti. Ez folyamatos feladat, de most különös gondossággal végezték el. A népszámlálásban részt vevők személyi felkészítése is zajlik: a Központi Statisztikai Hivatal és a tanácsok érintett dolgozói már tudják, mi a feladatuk, a számlálóbiztosok és felülvizsgálok felkészítésének időpontja: 1979. novemberdecember. Kerületünkben 600 ember dolgozik majd számlálóbiztosként és felülvizsgálóként. Őket december 11-én és 18-án igazítják el tennivalóikról. Illetve: a felülvizsgálok végső eligazítása december 28-án lesz. És hogy kik lesznek a „népszámlálók”? Az oktatásügyi kormányzat döntése alapján elsősorban a pedagógusokra bízzák ezt a feladatot. A minisztérium segít abban, hogy a felkészítés és a népszámlálás zökkenőmentes legyen: a két felkészítési napon a népszámlálásban részt vevő tanárok, tanítók munkájuk alól felmentést kapnak, a téli iskolai szünidőt pedig úgy időzítették, hogy a január elseje és tizenkette- dike között zajló népszámlálás után érjen csak véget. Ebből tehát már azt is tudjuk: mikorra várhatjuk lakásunkban vagy ideiglenes szálláshelyünkön a számlálóbiztosokat? A népszámlálás eszmei időpontja 1980. január elseje, nulla óra — azaz, a kérdések az akkori állapotokra vonatkoznak majd. Tehát aki például január 2-án születik, az akkor sem szerepel a népszámlálásban, ha a számlálóbiztos a családnál hatodikén jár — viszont bármikor kérdezik az olyan családtag adatait, aki január elsején nulla óra és a kérdés ideje között hunyt el, a halott adatai még szerepelnek a népszámlálásban! Ugyanígy a január elseje utáni, de a kérdés előtti lakáscímváltozás esetén a régi cím adatai az érdekesek, és így tovább. A népszámlálás tizenkét napja alatt az összeírás folyamatos, tehát lesznek olyan családok is, ahová újév napján, vagy hatodikén, vasárnap kopog be a kérdező. Kérjük, ne vegye a lakosság ezt zaklatásnak, inkább arra gondoljon: ezek az emberek, bármilyen hideg is lenne január első két hetében, kora reggeltől késő estig dolgoznak, és nem mindenkit kereshetnek fel hétköznap. Általában reggel nyolc és este nyolc óra között kopog be a számlálóbiztos, aki nsm biztos, hogy tanár — mert oóO nélkülözhető pedagógus nincs a kerületben, hiszen a napköziket is működtetni kell a téli szünet alatt, ezért a tanácsapparátus és egyes tanácsi szervek, intézmények dolgozói is besegítenek. A számlálóbiztos egy családot általában kétszer keres fel. Először azért, hogy megbeszélje: melyik az az időpont, amikor lehetőleg a család minden tagja otthon van, hogy ne kelljen egy- egy családtagért még egyszer eljönnie, és a családokat zavarnia. Ha időpontot beszélünk meg, egyvalamivel számoljunk: az eddigi népszámlálások tapasztalatait alapján egy ember kérdezéséhez húsz, legfeljebb harminc perc kell. Tehát egy átlagos, 3—4 tagú család kérdezése egy óra, legfeljebb másfél. így állapodjunk meg a kérdezővel, azaz: ne mondjuk, hogy kedden hétre jöjjön, ha öten vagyunk, és nyolcra mozijegyünk van! Az ő és a saját időnket takarítjuk meg, ha reális időt mondunk. Aki viszont ideiglenesen van csak bejelentve, attól kevesebbet kérdeznek. Viszont: ha a család valamelyik tagja állandóra a kérdéses lakásba van bejelentve, de ideiglenesen másutt, vidéken, külföldön van, és a megbeszélt időpontra sem lesz otthon, ahelyett hozzátartozójának kell a kérdésre válaszolni. Tehát ha tudjuk, hogy tartósan távol leszünk állandó lakásunktól, bízzuk meg egy hozzátartozónkat a válaszadással: a decemberi napilapok már hozzávetőleges képet adnak a várható kérdésekről. Annyit már most tudunk: háromféle kérdőív lesz. Az egyik személyre, a kérdezett emberre, a másik a lakásra, a harmadik az üdülőre vonatkozik, ha ilyen van a család tulajdonában. És még egy dolog ismert már: éppen azért, hogy a lakosságnak minél kevesebb szabad idejébe kerüljön a népszámlálás, lényegesen kevesebb kérdést tartalmaznak a mostani kérdőívek, mint a legutóbbi, az 1970-es népszámlálás alkalmával. Kedves kerületi lakók, családok! Az az egy, esetleg másfél óra meglehet, soknak tűnik, ha a szabad időnkből, a házimunkából vész el. De gondoljunk arra is, a saját életünk következő tíz éve, és főleg gyermekeink igényeinek jobb teljesítése is azon múlik: a tervezési szakemberek milyen pontos adatokat kapnak majd e népszámlálás nyomán az ország életéről. És ezért nem is olyan sok tíz évben egyszer személyenként húsz percet áldozni... Sz. J. I. 14 ANGYALFÖLD
