Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1979. augusztus / 3. szám
Egy népfrontkörzet hétköznapjai Eredmények és gondok a 12-es körzetben A lakóhelyi környezet szépítéséből, a szocialista életmód erősítéséből, a közművelődés, a környezetvédelem, a város- politika tennivalóiból mind nagyobb részt vállalnak a körzeti népfrontbizottságok. Erről beszélgettünk a Hazafias Népfront XIII/12-es körzeti bizottságának elnökével Wolf Miklóssal és titkárával, dr. Sinka Lajossal. — Munkatervünk összeállításánál figyelembe vettük a korábbi évek tapasztalatait — mondja Wolf Miklós elnök—, és a lakosság részéről megfogalmazott igényeket, kéréseket is. Az első dolgunk a különböző munkabizottságok létrehozása, illetve megerősítése volt, továbbá az aktívahálózat kibővítése. Az alábbi munka- bizottságok tevékenykednek körzetünkben: alkotmányjogi és közjogi, nő- és szociálpolitikai, várospolitikai, környezet- védelmi és közrendvédelmi, kulturális, ifjúsági ügyekkel foglalkozó munkabizottságok. Most alakul a nyugdíjasok problémáival foglalkozó munkabizottságunk. E bizottságoknak 31 tagja van és további húsz aktivista segíti a munkánkat. Az elnökség havonta ülésezik, a körzeti bizottság ülését pedig negyedévenként hívjuk össze. — A bizottságok újjászervezése nem azt jelenti, hogy a nulláról indultunk, hanem azt, hogy meg kellett erősítenünk a bizottsági munkát, figyelembe véve a megnövekedett feladatokat, az emberek megváltozott életkörülményeit, s bizonyos tekintetben a lakosság összetételében a változásokat. — Az elmúlt Időszakban nagyon sok gondunk »olt az IKV munkájával — mondja dr. Sinka Lajos titkár. — Többnyire csak bírálatok hangzottak el, noha mi tudtuk, hogy az IKV dolgozói nagyon is komoly erőfeszítéseket tesznek feladataik jobb megoldása érdekében. A különféle, kérdések tisztázása céljából szerveztük meg „A lakosság kérdez — az IKV válaszol” című fórumot. Rendkívül érdekes, élénk eszmecsere alakult ki, s az elhangzott vélemények nemcsak a félreértések tisztázását segítették, de hasznosnak bizonyultak az IKV munkája szempontjából is. Budapest felszabadulásának évfordulójára színvonalas kulturális műsort szerveztek. Valamivel nagyobb érdeklődésre számítottak, noha így is szép számmal megjelentek. — Meggyőződésünk — jegyzi meg Sinka Lajos —, hogy a legközelebbi ilyen rendezvényünkön már többen lesznek, hiszen a résztvevők mintegy agitátorai lettek ennek a kulturális rendezvénynek, ami abból is kiderül, hogy később jó néhányan sajnálkoztak, amiért ez alkalommal nem tettek eleget a meghívásnak. — A közelmúlt egyik legfontosabb feladata a lakóbizottsági választások jó, színvonalas megszervezése volt. Minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés és aktívabb a részvétel. Ezt az alkalmat jól felhasználtuk arra, hogy Ismertessük a párt politikáját, a népfront tevékenységét, a tanácsi munkát, s ezen belül is a lakóbizottságok teendőit. Ugyanakkor viszont az elhangzott felszólalások, vélemények alapján jobban megismertük a lakosság hangulatát, véleményét, apiit egyaránt figyelembe veszünk a népfrontmunkában, a tanácsi munkában és más állami, társadalmi szervezetek munkájában is. A választások során sikerült javítani a lakóbizottságok személyi összetételét, sok új fiatal aktívát vontunk be ebbe a munkába. — A KISZ-szel együtt most készítünk elő egy vetélkedősorozatot, amely ez év augusztusában indul és jövő év áprilisában, felszabadulásunk 35. évfordulóján fejeződik be. Ennek keretében hosszabb távon tekintjük át az eddig végzett munkát, ismertetjük a kerület és ezen belül a körzet fejlődését, a megváltozott és állandóan változó életkörülményeket. De természetesen kitérünk a gondokra, a feladatokra is. Ismeretes, hogy pártunk, de mondhatjuk, az egész ország már készül az MSZMP XII. kongresszusára. így érthető, hogy a párt határozatainak, a majdan megjelenő kongresszusi dokumentumoknak az ismertetésére is felhasználjuk a vetélkedősorozatot. Wolf Miklós veszi át a szét: — Hadd térjek még vissza a munkabizottságokra. Ugyanis nemcsak az elnökség, de az egyes munkabizottságok is rendelkeznek önálló munkatervvel. E munkatervek végrehajtása során behatóan foglalkoztunk már a környezet- védelemmel, a közrenddel, a fiatalok speciális kérdéseivel. A környezetvédelmi bizottság kezdeményezésére például pihenőpark létesült és különféle intézkedéseket tettünk: kezdeményeztük a parkok, a játszóterek s általában a környezet védelmét. Munkánkhoz segítséget kaptunk más szervektől, szervezetektől is, így például az önkéntes rendőröktől. Velük együtt értük el, hogy egyre kér vesebb a rossz helyen parkírozó gépkocsi, ami korábban nagy gondot okozott környezetünkben. — Félreértés ne essék — folytatja ismét Sinka Lajos —, szó sincs arról, hogy minden vonatkozásban elégedettek lennénk eddigi munkánkkal, eredményeinkkel. Csak néhány gondunkra, feladatunkra szeretnénk röviden utalni. Tovább kell szélesítem, bővíteni az aktívahálózatot, főként a fiatalok és a nők körében. Még több embert szeretnénk bevonni a társadalmi munkába és el kell érni, hogy a különféle rendezvényeinken is nagyobb számban vegyenek részt. — Kerületünkben nem megfelelő a közvilágítás. Kértük az Elektromos Műveket, hogy helyszíni vizsgálódás alapján próbáljon javítani, változtatni a meglevő helyzeten. Sajnos, ez ideig nem sok eredménynyel kopogtattunk az Elektromos Műveknél. Tartottunk egy környezetvédelmi konferenAngyalföld külső képe megint egy szép új épülettel gyarapodott. A Váci út és a Dózsa György út sarkán magasodik a tizennégy szintes csupa üveg irodaház, a Fővárosi Vízművek új központja, a Középülettervező Vállalat, közelebbről Hoffer Miklós alkotása. Felsuhanunk a 11. emeletre, ahonnan Kiss Lajos főosztályvezető szobájából remek kilátás nyílik nemcsak a budai hegyekre, de egész Angyalföldre. Beszélgetésünk témája nem csupán az irodaház bemutatása, hanem nélkülözhetetlen italunk a friss pesti ivóvíz és az ipari víz is. Vannak országok, ahol az ivóvizet üvegben árusítják, másutt — így Kuwaitban —, a tengervízből desztillálják, méregdrága áron. — Milyen a budapesti ivóvíz minősége? — Korábban egészen előkelő helyre rangsorolták, smost ciáit, ahol kiderült: az eddigi eredmények ellenére még mindig sokan vandál módon rongálják a parkokat, teszik tönkre a társadalmi munkával és persze sok millió forinttal megszépített környezetünket. Ezen is csak a lakosság széles körű bevonásával, segítségével tudunk változtatni. Wolf Miklós, aki 29 éve ta-j nácstag, ezt mondja: — Sok tekintetben még mindig nem kapunk kellő tájékoztatást a kerületet irányító illetékes szervektől. Szeretnénk, ha pontosabban és főként időben megmondanák, hogy, hol és miben várják a segítségünket. Enélkül nem tudjuk megfelelően koncentrálni az erőinket. Csak példaként említem, hogy már régen napirenden van a Szent István park rendezése, de hogy mi az elképzelés ezzel kapcsolatosan,' azt egyelőre mi sem tudjuk pontosan. A gépkocsik parko-. lását mi Is fontosnak tartjuk,' megítélésünk szerint mégis helytelen, hogy erre a célra a park gyepes részéből vettek el egy jelentős területet. Az ilyen munkákat jobban egyeztetni kellene velünk és a lakossággal, az itt élő emberekkel. Feljegyezte: Daragó Ágnes is az élcsoportban vagyunk.’ Jó ízű és jó minőségű, még nem fordult elő, hogy egészségi károsodást okozott volna — mondja Kiss Lajos főosztályvezető. — De azért nagy gond, hogyan tudjuk a folyók és a tavak vizének tisztaságát megőrizni. • Fővárosunk lakossága évente mintegy 1 százalékkal gyarapodik, a vízfogyasztás emelkedése viszont eléri a 4—9 százalékot, tehát növekszik az egy személyre eső vízfogyasztás is. Az összkomforttal, a távfűtés bevezetésével, a „nonstop” forróvíz-szolgáltatással ez a mennyiség ma már eléri a napi 300 litert! Da igaz, ami igaz: pazaroljuk is a vizet, pedig ez olyan vagyoy nunk, amelynek értéke nőt-; tön-nő. Gondolunk-e minderre amidőn elmegyünk az új székház előtt? Eszünkbe jut-e,’ hogy egy köbméter új víz „kinyerése”, a kapacitás növelése nem kevesebb mint A VÍZMŰVEK ÚJ 20 ANGYALFÖLD