Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1979. január / 1. szám

Készülnek az új kerületközpont tervei Néhány évvel ezelőtt, ami­kor felépült a SZOT 22 eme­letes toronyháza, sokan meg- pődtek, hogy a Vád út és a Róbert Károly krt. sarkának ilyen impozáns épülete lett. Már akkor elhangzott a tájé­koztatóban, hogy azt az első épületet majd a terület teljes rekonstrukciója követi. Felkerestük a Fővárosi Ta­nács városépítési osztályának illetékes előadóját, Aradi Ti­bort, tájékoztatást kérve e vá­rosrész megújulásáról. — A XIII. kerület egész Budapest szernpontjából köz­ponti kerületnek számít, hi­szen a város növekedésével az Árpád-híd torkolata hangsú­lyosabb szerepet kapott. A fő­város terveiben ez a terület kiemelt fontossággal szere­pelt. — A Váci út és Róbert Ká­roly krt. kereszteződésében a kiszélesítendő Árpád-híd na­gyobb forgalmával is számol­va, korsizerű kerületközpont épül fel. Ennek első konkrét megvalósulását jelentette a SZOT irodaháza, amelyet a közeljövőben további két to­ronyépület követ, de már épül a kerületi Pártbizottság új székháza is, amelyben nagy előadóterem is készül. Ennek tervezője Pázmándy Margit, azÁETV-hál. A SZOT új épü­leteit ugyancsak az AÉTV- ben, Dúl Rezső irányításával tervezik. Ezen a területen épül meg a Skála új műszaki áruháza — tervezője Kovách István —, továbbá a Postakutató köz­ponti épülete, amelyet a KÖZTI-ben Mányi István ter­vez. Közös székházat épít az ÉVITERV a Fémmunkás Vál­lalattal, amelyet az IPAR- TERV-hen Kévés György ter­vez. — Tervezés alatt áll a köz­lekedési csomópont is, amely­nek munkálatait az UVA- TERV-ben végzik. A nyolcva. nas években itt földalatti ál­lomás épül, háromszintes cso­móponttal. — A tervekben szerepel egy művelődésügyi létesítmény is, ami kapcsolatot jelent majd a Szegedi úti—Országbíró ut­cai lakóteleppel. Ez a lakóte­lep már a közeljövőben épül, a terveit a BUVÁTI-ban Eltér István irányításával készítet­ték. — A felsorolt intézmények, »zékházak területigényesek. Jelenleg ezen a területen még sok épület van. Mi lesz a sza­nálással ? — Természetes, hogy az In­tézményi területek részére szabad területet kell biztosí­tani, de — a népgazdaság te­herbíró képességét figyelembe véve — a szanálásokat ugyan­így ütemezni kell. A terv az, hogy a felsorolt létesítmények mintegy 15 év alatt épülje­nek meg, lesznek tehát házak, »melyek csak 10—15 év múl­va kerülnek lebontásra. — Az Arpád-híd szélesítése azt is jelenti, hogy a híd má- jik oldalán a városrendezési terveknek megfelelően tovább folytatódik Űjlipótváros II/B ütemének építése. Ennek a tervei ugyancsak a BUVÁTI- ban készülnek Bene János Irányításával. Gondot okoz je­lenleg a vizafogói pályaudvar kitelepítése; ismereteink sze­rint a MÁV ezt már szinte holt területként kezelt, évek óta nem adja át, holott erre a területre az épülő lakótelep zöldterületeként nagy szükség lenne. — Az eddig felsorolt terve, zések azt bizonyítják, hogy több tervezőintézet közremű­ködésével készül a kerület új központjának terve. Nem okoz ez gondot? — Gondot egyetlen épület megtervezése, illetve elhelye­zése is okozhat, de éppen a hibalehetőségek kiszűrése ér­dekében főosztályunk azzal bízta meg az ÁÉTV-t, hogy a terület beépítési terveit koor. dinálja, egységesítse a terve­zést, és ezt olyan mélységig meghatároztuk, hogy az elhe­lyezésre kerülő hirdetőtáblák­tól kezdve a pavilonokig és a térplasztikáig minden egysé­ges szemlélettel készül. Ez természetesen nem egyforma, ságot jelent, hanem azt, hogy ne össze-vissza kerüljenek el­helyezésre az épületek, ha­nem harmonikusain illeszked­ve egymáshoz, korszerű vá­rosrész-központot alkossanak. — A közintézmények mel­lett már az előbb említésre került Űjlipótváros építése. Vajon milyen további lakás­építést terveznek itt, a maj­dan megvalósuló városrész- központ környékén? — A Petneházy utca—Kruzs- ták Béla utca közötti épületek néhány éven belül bontásra kerülnek és ezen a területen is korszerű lakóházak épül­nek. Ugyanígy a Teve utcá­ban és a Papp Károly utcá­ban is készülnek majd új la­kások: itt épüli fel a FŐTÁV központi épülete, továbbá a Munkásőrség XIII. kerületi parancsnokságának székháza is. Ezen a területen tömbga­rázsokat is szeretnénk építe­ni, amelyek kiszolgálják a közintézményeket és egyúttal a lakótelepi igényeket is. Eh­hez a területhez tartozik a Róbert Károly krt-i, Angyal­földi úti, Dunyov utcai ma« gánerős lakótelep is, ahol már korábban épültek lakások, é» ezek építése tovább folyik. A XIII. kerület új központ­jának tervezése azt bizonyít­ja, hogy a főváros kiemelten kezeli ezt a területet és táv­lati tervei szerint a kilencve­nes évek közepéig itt egy valóban modern városrész születik. (dóczl) KÖNYVKIÁLLÍTÁS Politikai könyvek kiállítása a népfront kerületi székházéban Kevesen tudják... ... hogy kerületünkben va­lamikor — századunk máso­dik évtizedében — két film­gyár is működött. Az egyik: a Pannónia és a Sziget utca sar­kán 1911-ben felépült Projec- tograph nevű (később Phönix) filmstúdió, amelynek igazgató­ja Koboz Imre volt. A film­stúdió — mely valójában egy nagy üvegház volt — eleinte főleg humoros kisfilmeket ké­szített. Itt készült A kóbor ci­gányok esete. Csikósélet a Hortobágyon, Az újpesti bank­rablás, valamint — Nagy End­rével, a magyar kabaré aty­jával — A sakkjáték őrültje. Később Kertész Mihályt szer­ződtették rendezőnek, a ekkor már „nagy" játékfilmeket Is rendeztek. Kertész később Amerikába tette át működése színhelyét, ahol Michael Cur­tiz néven világhírű filmrende. ző lett, Oscar-díjat is kapott. A másik az Astra filmgyár volt, amely 1916-ban — ugyan­csak főleg üvegből — épült a Tömöri téren. Az ott készült húsz filmből tizenhatot Balogh Béla rendezett, másik rende­zőjük Garas Márton volt. Aa Astra filmgyárban készült többek között az Elnémult ha­rangok, Az obsitos, A Pál ut­cai fiúk első néma változata, a Toprini nász. A császár ka­tonái, Tamás úrfi kalandjai (ez utóbbit a népszerű színész, Kürthy György rendezte). A filmgyárnak tragikus vége lett: 1921 januárjában így or­kánszerű vihar összeroppan- totta az épület vázát és a 35 méter hosszú, 19 méter széles üvegház összedőlt. P. Gy. ANGYALFÖLD

Next

/
Oldalképek
Tartalom