Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1979. január / 1. szám
Helyszíni vb-ü'és a Láng gyárban A SZOCIALISTA BRIGÁDOK MŰVELŐDÉSE Vehet, hogy az időpont csak véletlenül esett egybe —, de akkor a véletlen volt jelképes. Mert november 21-én, a Láng Gépgyár Művelődési Központjában egyidejűleg kiét eseményre készültek: délután háromkor nyitották a Kommunista Párt 60 éves jubileumi kiállítását, és egy órával előbb kezdődött a XIII. kerületi Tanács végrehajtó bizottságának ugyanitt tartott ülése. Hogy mi az egybeesés? 60 éve többek között innen, ebből a kerületből indult nálunk is útjára a lenánizmus győztes és igazságos eszméje. És a hatvan év alatt soha, még a Legsúlyosabb üldöztetés, a legvéresebb harcok idején sem felejtették e] a kommunisták: nemcsak a harc, á hatalom, az építőmunka a szocializmus célja és értelme, hanem az is, hogy a szellem napvilága, a kultúra, a gondolkodás is mindenkinek sajátja legyen! Hogy ez ma is időszerű feladat, azt a „rendhagyó” vb-ülés első napirendi pontja bizonyította, amelynek címe így hangzott: „Tájékoztató a Láng Gépgyár szocialista brigádjainak kulturális vállalásairól.'’ Az asztal körül nemcsak a végrehajtó bizottság tagjai foglaltak helyet, de a gyár gazdasági és társadalmi vezetői, valamint a szocialista brigádok képviselői is. Élnek a lehetőségekkel A beszámoló, amelyet Mihályffy Zoltán, a Láng gazdasági igazgatója terjesztett elő, több fő részre tagolható. Megtudhatjuk belőle: a gyár Budapesten működő 85 szocialista brigádjának 735 dolgozója elé a vállalati ' pártbizottság 1974 novemberében az alábbi feladatokat tűzte: a művelődési vállalásoknál vegyék jobban figyelembe a brigádok dolgozóinak műveltségi szintjét, a vállalások illeszkedjenek jobban a gyár gazdasági feladataihoz. El kell érni, hogy a tanulási lehetőségek iránt (nyolc általános, szakközépiskolák) növekedjék az érdeklődés, és azt is, hogy igényesebben értékeljék a kulturális vállalások teljesítését. „Könnyű a Lángnak” — mondhatják másutt, hiszen olyan alappal rendelkezik a művelődési programok lebonyolításához, mint a kerület határait mesz- sze meghaladó hírnevű Láng Művelődési Központ, az LMK. Valóban: ez jó alapfeltétel. De az már a brigádokon és a gyár vezetőin múlik, hogyan élnék vele? A jelek szerint jól. Igaz, van az LMK-nak szépen kivitelezett, havonta megjelenő programfüzete is, de ezenkívül évente egyszer „Szocialista brigádoknak ajánljuk” címmel olyan kiadványt is megjelentetnek, amely a szervezett iskolai képzésen és továbbképzésen túl a klubéletre, a munkásakadémiára, az ismeretterjesztésre is felhívja a figyelmet, és a kulturális vállalások jó segédeszközének bizonyult eddig. Az LMK és a gyár 22 szocialista brigádja között folyamatos az együttműködés, a művelődési központ rendezvényeinek, vetélkedőinek házigazdái és szervezői is e brigádok soraiból kerülnek ki, ennek révén tehát nemcsak 18 passzívan, befogadóiként, de aktívan, Közreműködőként is részt vesznek az LMK életében. Persze a vállalat vezetősége nem „ül babérjain”, nem véli azt, hogy az LMK révén „mindent letudott” ... Csak egy példa: az ötödik ötéves terv során egymillió-nyolcszázezer forinttal segítik dolgozóik továbbképzését, tanulásét. Szépirodalmi, politikai és egyéb könyvek vásárlására pedig — a dolgozókat amúgy is megillető részletfizetásd kedvezményen túlmenően — a szocialista brigádok számára további kedvezmény, hogy az évente vásárolt könyvek értékének tíz százaléka erejéig ingyen kapnak további könyveket. öntevékeny vállalásokkal is találkozhatunk;'a brigádok dolgozói közül amatőr művészeti kiállításokon is sokan vesznek részt. A legutóbbi ilyen 1978 nyarán volt a művelődési központban, nagy érdeklődés mellett. Az önképzés sokrétű formái A vállalások értékelésének néhány adata: a Láng Váci úti törzsgyárálban 1965 ember dolgozik. A 45 évnél fiatalabbak közül a nyolc általánost 115 ember nem végezte el. De közülük szocialista brigádokban csak tízen dolgoznak, ezek közül is az 1978/79-es tanévben hatan tanulnak, hogy befejezzék az iskolát! Magasabb iskolákba a szocialista brigádtagok több mint egytizede jár, további több, mint tíz százalék szakmai oktatásiban vesz részt. De sokan vannak, akik nemcsak a „pár pírért” művelődnek, tanulnak: az űj típusú munkásakadémián csak az Irodalmi és a földrajzi tagozaton 270 ember képezi maigát, a TIT-előadásain is átlag 25—30 ember van jelen, az író-ol- vasó-művész találkozók és előadóestek is népszerűek. A vetélkedő az önképzés népszerű formája. Ezt bizonyítja az is, hogy a Vasas centenáriumi és a 60 éves jubi- Leumi vetélkedőkön 38 brigád csapata indult, 160 versenyzővel, és további 120 dolgozó egyénileg nevezett a versenyekre. Hogy ez nemcsak mennyiséget, de minőséget is jelent, arra bizonyíték: az aranykoszorűs „Béke” szocialista brigád, amely gőzturbina-szerkesztőkből áll, a vetélkedő országos döntőjében hetedik lett! Az idén lezajlott, a KMP jubileumához kapcsolódó vetélkedőkön pedig 40 brigád 160 dolgozója indult. A könyv is az egyéni művelődés fontos eszköze. A szép eredményeket felmutató könyvvásárlásokon túlmenően a 24 ezer kötetes könyvtár olvasód között is 113 szocialista brigádtagot találunk. Ezt azonhan a jelentés összeállítói keveslik, és önkritikusan megállapítják: jobb propagandára van itt szükség. Az LMK-ban működik a szocialista brigádok klubja is. Ebben 13 brigád 104 dolgozója vesz részt A művelődésit központ egyéb, hobbi és ismeretterjesztő klubjai tagságának egyharmada is a szocialista brigádtagok soraiból kerül ki. Az LMK Irodalmi Színpadának tagjai között is jócskán találunk szocialista brigádtagakat Nemcsak a Lángé Az alapos beszámolót a „kihelyezett” vb-ülósen élénk vita követte. Hamza Béla vb-tag kérdéseket tett fel a gyár jelenlévő vezetőinek: saját dalgozóiikoai kívül az LMK-ban koncentrálódó kulturális munka hogyan halt a környékbeli, nem a gyárban dolgozó lakosság művelődési lehetőségeire? Például vannak-« a könyvtárnak „külső” tagjai? Mihályffy Zoltán válaszából megtudtuk: a művelődési központ nem „csak a Lángé”. Sokan járnak ide, a különféle programokra a kerület lakói közül is. A könyvtárba például a középiskolások. Mi több, a gyári dolgozók a könyvtár olvasói között .kisebbségben” vannak. Valter Medárd, a végrehajtó bizottság tagja megállapította: ebben a művelődési házban valóban élet van —, érdemes lenne a tanácsnak a „saját” kultúrházában, a József Attilában ia megnéznie, a Lángban sikerrel alkalmazott módszerek közül mit lehetne hasznosan átvenni? Nagy Endre, a kerületi tanács elnök- helyettese azt emelte ki: az LMK és a Láng Gépgyár szocialista brigádjai módszertanilag is példát mutatnak a mostani és leendő munkásgeneráciőknak, hogyan kell élettel megtölteni a fogaimat: „köz- és önművelődés”. Dávid Sándorné, a vb tagja azt húzta alá: a jelentés is mutatja, hogy a vezető szervek sokat tesznek a szocialista brigádok „emberi magvának” összekovácsolásáért Poór János vb-tag, az Elzett dolgozója javasolta: legyen a Láng Gépgyár és a LMK a szocialista brigádmozgalom kerületi hajtóereje. Évente egymillió ember Matúz László, a Hazafias Népfront kerületi titkára a szocialista brigádokat a „termelés népfront-egységeinek” nevezte, és úgy vélekedett, hogy a jelentés talán túlságosan is szerény ahhoz a komoly munkához képest, amit e területen a Lángban elvégeztek. Szabó István, a Láng Gépgyár MSZMP-bizottságának titkára megköszönte a kerület vezetőinek a kezdeményezést, hogy erről a fontos témáról iri a helyszínen tárgyaltak, majd néhány kérdésre válaszolva elmondta: a Láng szocialista brigádjaiban már régen nem azon értékelnék egy vállalást, hány színházjegyet ragasztottak a naplóba! Egy érdekes adatot is elmondott: ha összeadják a művelődési központ rendezvényeinek látogatóit, évente egymillió ember fordul itt meg! Egymillió ember... Akkor is hatalmas szám, ha tudjuk: sokan 10—20-szor is eljönnek ide, tehát „húszat számítanak az egymillióból”. De ha csak egyszer is érint meg a „széliem napvilága” bárkit, Láng-gyárit, vagy másutt dolgozó kerületi lakost, brigádtagot vagy nem brigádtagot, az is eredmény, mert ha azt kapja ettől a fénytől, aimit vár, legközelebb talán már maga Is keresni fogja a fény forrását. Szatmári JenS István ANGYALFÖLD \
