Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. január / 1. szám
Egy népfrontkörzet hétköznapjai TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓTÓL A TÁRSALGÓKÖRIG öten ülnek a riporterrel szemben, a Rajk László utcai Pannónia Klub egyik asztalánál, öt végtelenül szerény, és cseppet sem babonás ember. „Nem-babonás” voltuk már a bemutatkozásnál kiderült Elmondták: ők a XIII. kerület 13. körzetének népfrontaktivistái, és évődve sajnálkoztak, hogy a riportot nem az eredetileg megbeszélt napon, december 13-án, Luca napján készítettük ... A szerénység pedig abból tűnt ki, hogy egyömtetűleg tiltakoztak a fotózás ellen, mondván: miért pont ők öten kerüljenek a képre? A „túlerő” előtt meg kellett hajolni, így tollal készítettük el a jelen voltak portréját. Dr. Kertész György, nyugalmazott vállalati jogtanácsos, a körzeti csoport elnöke, alacsony, szemüveges, mosolygós, udvarias, ősz ember. Mellette a hasonló felépítésű és ezüsthajú, de valamivel komolyabb arcú dr. Kenéz János, nyugdíjas főorvos ül, aki aktív orvostörténész is egyszemólyben, a Nobel-dí- jas orvosok élettörténetének kutatója, Gabányi Andor erőteljesebb kiállású, öblösebb hangú, kedélyes ember, nyugalmazott közgazda. Az asztal másik oldala a női nemé: csinos fiatalasszony érkezik sietve — gyermekének keresett éppen orvost —: dr. Csepregi Andrásné, a Zala Bútorgyár piackutatója, budapesti képviselője. Mellette negyvenesnek is alig látszó nyugdíjas foglal helyet: Mohai Istvánné. Ö egyúttal munkában lévő fiát, Lászlót is „helyettesíti”, aki Csepreginével együtt körzeti vezetőségi tag. Hol is van ez a „kétszeresen tizenhár- mas” körzet, mik a sajátosságai? Válaszként térképet mutat dr. Kertész György: a Rajk László utca—Balzac utca—Újpesti rakpart—Szent István körút által határolt 117 nagy lakóház mintegy 12 ezernyi lakója tartozik ide. Értelmiségiek, sok idős ember. Két olyan jellemző, ami az aktuális nép- frontmunikában a közművelődéstől az emberekkel való törődésig nyilván egészen más feladatokat jelent, mint egy túlnyomóan munkások, fiatalok lakta körzetben. Miből is áll hát e „nem babonás” népfrontkörzet munkája? Dr. Kertész György kezdi a felsorolást: először is a tanácstagi beszámolók előkészítésében segítenek. Hogy miben? Például abban: ha egy kérdés nagyon is élesnek .ígérkezik, előzetesen megpróbálnak rá megoldást keresni, és ezzel állnak a tanácstagi beszámoló közönsége elé. Még mindig hasznosabb, mintha meddő vitával, indulatkitörésekkel telnek az értékes órák. Persze más segítséget is adnak a népfront-aktivisták a beszámolókhoz: az eseményt levezető elnökök is közülük kerülnek ki. Gabányi Andor egy érdekes kezdeményezésről beszél. Nagyon sok ugyanis a házon belüli „zsörtölődések” száma. Sokszor ezek viszik el a tanácstagi beszámoló idejének zömét, érdemi kérdések helyett. De államigazgatási ügyek, bírósági „tyúkperek” is gyakran keletkeznek ilyenekből. Hogy mindezt, a felesleges igazgatási eljárást és a huzavonát el lehessen kerülni, a körzet ak18 tivistái a józanabb lakók segítségével megpróbálnak „békeangyalként” fellépni, többnyire sikerrel. Csepreginé, azaz, ahogy a többiek hívják, Zsuzsika egy idős asszony környezetvédelmi „hőstettéről” beszél: Gár- dos Tibomé, aki bizony már idős korú, öntevékenyen elkezdte és ki is harcolta a Gergely Győző utca egy olyan szakaszának füvesítését, ahol korábban egy csúf raktár éktelenkedett. Egyébként is részt vesznek a környezetvédelmi program végrehajtásában a körzet aktívái, Mohai László vezetésével például környezetvédelmi őr járatokat szerveztek, városcsúfító jelenségekre, füstokádó kéményekre hívták fal az illetékesek figyelmét. A közművelődési programnak is mások a körzeti feladatai: érthetően itt nem az alapiskolázottsági szint megszerzése a fő gond, inkább a már megszerzett ismeretek frissen tartása. E célt szolgátt a például a körzet által szervezett Idegen nyelvű társalgási klub. Itt orosz, angol, német, francia nyelven’ mintegy 60—70 állandó látogató, zömmel idősebbek igyekeznek nem elfeledni nyelvtudásukat Arra külön büszkék, hogy mindezt pedagógusok segítsége nélkül, maguk közül választott körvezetőkkel oldják meg. A foglalkozásokat egyébként minden hétfőn és kedden a kora délutáni órákban tartják a Rajk László utca 40. sz. alatti MSZMP-helyi- ségben. Az írott „segédanyagokról” is maguk gondoskodnak: a francia és a német kommunista pártlapok, a L’Hu- manité és a Neues Deutschland példányait olvassák, vagy az NDK kulturális centrumából szerzett irodalmi anyaggal foglalkoznak. A körzeti pártszervezettel és a Pannónia Klubbal példás az együttműködés. Nemrég küldték ki jelentkezési lap nyomtatványukat a Pannónia Klubbal közösen szervezett újabb művelődési sorozatukra: előadásokra, vitaestekre várják a képzőművészeti ismeretekkel már rendelkező lakosságot, a zeneművészet és a képzőművészetek alaposabb megismeréséhez segítő programokkal. Azért ezekben az ágazatokban, mert az előadóművészetekről külön sorozatot rendezni a fővárosi színházak közeJséga miatt itt nem lenne érdemes... E célokat szolgálta két legutóbbi „kirándulásuk” is. Előbb a Nemzeti Galériában rendezett tárlatvezetést az érdeklődők számára a körzet helyettes vezetője. (Hja, könnyű ezt ott megoldani, ahol Mácsai Istv4n személyében Mun- kácsy-díjas festőművész a csoport vezetőjének a helyettese...) Később pedig egy negyven főnyi csoport a Szovjet Tudomány és Kultúra Házát tekintette meg. De nemcsak a művelődéssel, hanem az emberek egyéni sorsával is törődnek. Patronálják a körzet beteg, egyedülálló, idős lakóit. A betegeket látogatják, de olyan is előfordult már, hogy a házikosztot szerető, de betegsége miatt éppen főzni nem tudó betegre főzött valamelyik aktivista. Takarítanak, bevásárolnak annak aki valamiért mozgásképtelen. Volt, akit a kórháziban is meglátogattak. így az emberek közvetlenül is érezhetik a segítséget Mostanában a tömegsport szervezésé-' ben is jeleskednek: ha sok is a nyugdíjas, azért 12 ezer ember között szép számú fiatal is akad. Ezért próbálja szervezni Mohai László a sportvetélkedőket, a kispályás focit körzeti szinten is. És mivel a körzet egyik aktivistája oktató a Spartacus sportegyesületnél, a pályagondot is könnyebben oldják meg. Leleményesség, lendület, fiatalos munkabírás az idősebbek részéről is — és az, hogy a maga helyén mindenki megtalálja a közös feladatok megoldásának módját. Ennyi kell ahhoz, hogy a babonás számú körzet munkáját egy másik számsorban, az iskolában használt öttagúban egy számjeggyel lehessen jelölni: ötös, jeles. (Szatmári) ANGYALFÖLD FORGALOMELTERELÉS AZ ÉLMUNKÁS TÉREN Amint az lapunk olvasód előtt közismert, 1977. november 15. óta a Váci út belső szakaszán megszűnt a közúti forgalom, e fontos főútvonalunkon a Marx tér és az Élmunkás tér között azóta csak a villamosok közlekedhetnek. A metró észak—déli vonalának építése miatt a Váci út érintett szakaszának forgalma azóta terelő útvonalon — észak felé menet a Hegedűs Gyula utcán, dél felé menet pedig a Rajk László utcán —, bonyolódik le. Ebben az esztendőben a metróépítés miatt — a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságán szerzett tájékoztatás szerint — már csak kisebb jelentőségű változások lesznek a közúti forgalomban. Az Élmunkás tér Váci út felé eső oldala ugyanis előreláthatólag ez év februárjától kezdődően munkaterületté válik, itt épül meg az Élmunkás téri földalatti állomás, a hozzá csatlakozó feljáró lépcsőkkel. Emiatt a Vád úti 3-as, 33-as, és 55-ös villamosok az építkezés tartama alatt a Bulcsú utca—Lehel utca terelő útvonalon haladnak majd át a téren; Élmunkás téri megállójuk is átkerül a templom másik oldalára. Ezzel egyidejűleg némileg módosul a 15-ös autóbuszjárat útvonala is: a Gogol utca és a Váci út sarkán lévő végállomását a Visegrádi utcához helyezik át, s a Boráros tér felé menet a buszok a Visegrádi utcából kanyarodnak be a Victor Hugó utcába és haladnak tovább a jelenlegi útvonalon.
