Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. január / 1. szám
A közművelődésért— nemcsak Angyalföldön BESZÉLGETÉS A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ IGAZGATÓJÁVAL belül 3,5 ezer szocialista brigádbérlet, és mintegy 3 ezer ifjúsági, vagyis KlSZ-bérlet tulajdonosa. — Napjainkban sokat vitatkoznak a bérletezésrőL önnek mi a véleménye? — Stabil törzsközönség kialakításához és megtartásához a bérletre feltétlenül szükség van. Egyébként amelyik darab rossz, az így is, úgy is megbukik. — Hogyan választanak ki egy-egy darabot? Mindjárt a színészeikre gondolnak? — Természetesen. A darab kiválasztásánál feltétlenül tekintetbe kell venni a társulatot, a közönséget, azt, hogy mit akarunk a darabbal elmondani. Csak így lehet jó repertoárt kialakítani. Osamokában kamarakiállításokat rendezzenek? — A komplex munkásművelődéshez hozzátartozik, hogy a társművészeteket is megismertessük. Esténként mintegy 650 ember jön színházunkba, és ha csak a fele nézi meg a kiállítást, már sokat adtunk hozzá a színházban nyújtott élményhez. így a XIII. kerületben élő művészek kamarakiállítását rendezzük meg egy-egy bemutató kapcsán mindig másét Eddig kilenc művész munkáit -mutattuk be: Vati Jánosét Würtz Ádámét, Vecsési Sándorét, Somogyi Jánosét, Szur- csik Jánosét, Dobrovics Fe- rencét, Bazsonyi Aranyét, Pa- tay Lászlóét és Ridovics Lászlóét. Ma már húsz évre tekinthet vissza Angyalföld színháza, a József Attila Színház. Napjainkban már nemcsak Angyalföld, hanem fővárosunk és az egész ország egyaránt ismeri, szereti ezt a nagyszerű társulatot, amelynek tagjai tudják, hogyan kell a közönséget „kikapcsolni”, vagyis szórakoztatva bekapcsolni a kortárs magyar és világirodalomba. Ez a színház fedezte fel nekünk, magyaroknak, Viktor Rozovot, mutatott és mutat be Berkesi András-, Kertész Ákos-, Sütő András-műveket. Fergeteges taps, nevetés emlékeztet a nagyszerű Shakespeare-víg- játékokra is. A színészek, rendezők, igazgatók megszokták, hogy egy- egy premier előtt keresik meg őket az újságírók, megkérdezve, hogy miért éppen ezt a darabot mutatják be? stb. Én most, amikor Miszlay István igazgatót megkerestem, a színház egész évi munkájáról, terveiről kérdeztem. — ön már két szezont töltött a József Attila Színház élén. Műsorpolitikáját menynyire építi az xidén a hagyományokra? — Ez évi műsorpolitikánkban a hagyomány az új magyar darabok támogatása, színpadra állítása, mai szovjet írók műveinek színpadra vitele, a kortáns drámairodalom és a klasszikusok mellett. így került sor elmúlt évi drámapályázatunkra is, amelyet a Fővárosi Tanáccsal közösei^ hirdettünk meg. Két olyan, mai témájú darab született, amelyet be is mutattunk. — Az idei tervek? — Február 11-én mutatjuk be George Feydeau Zsákbamacska című vígjátékát, április 1-én Németh László Eklézsia-megkövetés című színművét és május 13-án Moliére: Űrhatnám polgárát — A közönség? — Szinte kialakult, stabil törzsközönségünk van, majd minden este kint van a „Minden jegy elkelt” tábla Tizenháromezer bérlőnk zöme angyalföldi, ezek közül körül— A színháznak vannak háziszerzői. Nem gondolt még arra, hogy Angyalföldről írasson színpadi művet? — De igen. Tervünkben szerepel, hogy egy dokumentumjátékot írassunk. — Hogyan született meg a gondolat, hogy a színház elő— Önök a közművelődésért már nemcsak a kerületben, hanem az egész országban nagyon sokat tesznek. Kérem, beszéljen erről részletesebben. — Először maradjunk még Angyalföldnél A múlt évben új módszerként vezettük be, hogy a színház esti, nyilvános főpróbáira meghívjuk a kerület politikai tömegszervezeti és ifjúsági vezetőit, az üzemi lapok kulturális munkatársait, szocialista brigádvezetőket, valamint az elmúlt évben megalakult, XIII. kerületi Hazafias Népfront értelmiségi klubjának tagjait is. Sőt a Salgótarjáni József Attila Művelődési Házzal — ahonnan a nyilvános főpróbákra külön- busszal jönnek el a szocialista brigádvezetők — szocialista szerződést kötöttünk. Mi az elmúlt nyáron egyhetes vendégjátékot adtunk Salgótarjánban, bemutattuk Káló Flórián Mai történet című darabját és Berkesi András Kálváriáját Emellett Bánffy György önálló estet adott a Zománcipari Művekben. Továbbá a színház KlSZ-alap- szervezetének tagjai felkeresték a salgótarjáni KlSZ-veze- tőtábort és -ott színházi művelődésről műhelymunkáról beszélgettek. A Miskolci Nemzeti Színházzal csereszerződést kötöttünk, mivél Miskolc az egyik legnagyobb munkásváros, a XIII. kerület pedig a főváros legnagyobb munkáskerülete. A vasutas szakszervezettel már 13 éves jó kapcsolata van társulatunknak, a közelmúltban Záhonyban adtunk ünnepi műsort a vasutasoknak. Budapesten a peremkerületi előadásokat is rendszeresen segítjük, így a Pataky István Művelődési Központban, a Dózsa György Művelődési Házban, a Marczibányi téri Ifjúsági Házban, továbbá Székesfehérvárott és Szentendrén is néhány előadást tartunk. Miután Óbuda is fehér folt színházi ellátottság szempontjából, elhatároztuk, hogy ott, vagyis az Árpád-híd túlsó oldalán megnyitjuk Kamaraszínpadunkat (III., San Marco u. 81. sz. alatt). Afféle hétfő esti színház formájában, amikor nincs a tv-ben adás. Ügy tervezzük, hogy a kamaraszínpadot január 30-án nyitjuk meg Sánta Ferenc: Éjszaka című darabjával. Azt hiszem, ezzel a munkával egy eddig színház nélküli kerület közművelődését segítjük. Csorba Mária Szerencsi Éva és Üjréti László — Roscsin: Veled vagy nélküled című színművének főszereplői i ANGYALFÖLD 9
