Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. augusztus / 3. szám
Egy változó arculatú körzet népi ron t-titkára Lebontják a „Tripolisz” régi házait... — Ez már elég régen történt, úgy a hatvanas évek elején. Venéczi Jánosné volt a tanácstagunk. Rendszeresen bevont. a munkába, a különböző rendezvények előkészítésébe, szervezésébe. Így aztán lassan-lassan engem is megismertek az emberek. Amikor hirtelen meghalt, egyik napról a másikra a helyébe kellett lépnem. Az itt lakók megválasztottak, hiszen régóta ismertek már: 1945 óta itt lakom. Másfél évtizeden át az emberek sem nagyon cserélődtek. — A legidősebb vagyok a körzet hét tanácstagja közül — már nyugdíjas. Jobban ráérek, több lehetőségem van jönni-menni, mint az aktív dolgozóknak. Felkeresem a tanácstagtársaimat, megbeszéljük ügyes-bajos dolgainkat, ök üzemi emberek, nem érnek rá úgy, mint én. Sok mindenben tudok segíteni nekik, a tanácstagi és a népfrontbeli munkákban is. A tanácstagi feladatokat úgyis előbb-utóbb átveszi tőlem egy fiatalabb ember. — Fordulat következett be a munkámban, amikor a népfrontcsoport vezetését elvállaltam. A tanácstagi munka ehhez jó előiskolának bizonyult. A körzeti népfrontcsoport tulajdonképpen 1973-ban alakult. Mint tanácstag, ismertem jónéhány olyan embert, akikről tudtam, hogy szívesen vesznek részt a lakóhelyi politikai munkában. Ezeket kértem fel először. Eljártam a többi tanácstag beszámolójára is, igy megismertem az ő problémáikat, meg az ott élő, dolgozó embereket is. Nem közömbös emberek, akik itt élnek, törődnek a környezetükkel és akarnak is valamit csinálni érte. Nahát, ha vannak ilyen emberek, úgy gondoltam, felhasználom az alkalmat és elmondom: van lehetőség arra, hogy ők is segítsenek — jelentkezzenek a népfront~ csoportba. így alakult meg lépésről- lépésre — öt különböző körzet lakosaiból — népfront- csoDortunk és az öttagú vezetőség. Engem választottak vezetőjükké. — Nem volt nekünk előzőleg semmi gyakorlatunk. Ott kezdtem, hogy bevettem magam a könyvtárba és tanulmányoztam a népfrontmozgalom alakulását 1935től napjainkig, az akkori és a mostani teendőket. Hiszen az ember csak akkor tud valamit jól elvégezni, ha alaposan ismeri a dolgát. Aktívahálózatunk 25—30 tagból állott, amikor megkezdtük a gyakorlati munkát. A többségük Váci úti üzemi munkás volt, ezekkel könnyen szót értettünk. Azért mondom múlt időben, mert ősszel. megkezdődött két körzetünk szanálása és több mint 300 bérleményt lebontottak, elment az aktivistáink egy része is. — Jelenleg a körzeti bi~ zottság megszervezése az egyik fő feladatunk. Felkészülünk a jövőre. Itt tízemeletes házak épülnek, alaposan megváltozik körülöttünk a világ, sok lesz a tennivaló, tartalmasabb népfrontmunkát szeretnénk végezni. — Észak-Angyalföldnek ez volt a leggyengébben ellátott körzete. Sokat fáradoztunk eddig is, hogy ne így legyen. De be kellett látnunk, hogy a dolog nem is olyan egyszerű. Ahol nincs kellő számú lakos, ott nem lehet számítani arra, hogy megfelelő lesz a kereskedelmi forgalom. De ha felépülnek itt a korszerű új lakóházak és több ezer ember költözik ide, akkor már új üzletek kellenek, új szolgáltatási egységek és sok egyéb. Ezek mind benne vannak az általunk is jól ismert fejlesztési tervekben. Két-három év múlva sorra megvalósulnak majd. Ez a jövő. — Éveken keresztül azon siránkoztunk, hogy Angyalföldön nem változik semmi. Most elkezdődött a változás. Természetesen a változással gondok is járnak. Mi magyarázzuk a nehézségek okát és a lakosság többsége végül is belátja, hogy a bontásokkal járó kellemetlenségek csak átmeneti dolgok. Itt végső soron több ezer ember jut új otthonhoz, korszerű szolgáltatásokhoz. — Nagyon sajnáljuk, hogy Angyalföldről sok itt született dolgozótársunk kerül el máshová. Igaz, belőlük ... korszerű lakóházak épülnek a helyükre majd jó békásmegyeri, jő újpesti, és jó kőbányai lakos lesz. Azokból pedig, akik idejönnek — bízunk benne — jó angyalföldiek lesznek. Számítunk arra, hogy zömmel fiatalok kerülnek hozzánk és ha így lesz, akkor a Hazafias Népfront munkája még inkább fellendül. — Nagyon sok tervünk van. Szeretnénk, ha a hét körzet tanácstagjai a népfrontcsoport szervezésében fórumokat tartanának a lakosságnak. Hiszen az évenkénti beszámolók 30—40 percében még a századrészét sem lehet elmondani annak, ami mindannyiunkat érint és érdekel. Minden, ami itt történik — építés, fejlesztés, oktatás, egészségügy — miránk, a kerület lakosaira tartozik. A tanácstag ismeri az eredményeket és ismeri a perspektivikus terveket is. Kérdezzetek — ezt mondjuk az embereknek. így egyfelől sokkal több információhoz jutnak a választók, másfelől a tanács is jobban érezheti a kerület lakosainak érdeklődését. — Sokrétű a munkánk. Foglalkozunk a nyugdíjasok életkörülményeinek javításával, felülvizsgáljuk az eltartási szerződéseket, segítünk az állami gondozásban levő gyermekeken. Itt a Berettyó utcában működik egy állami gyermekgondozó intézet — a Fővárosi Tanács intézménye. Velük régóta jó kapcsolataink vannak. Mivel szülői munkaközösségről itt nem lehet beszélni, úgy gondoltuk, hogy nekünk kell segítenünk. Sikerült is biztosítani, hogy a szocialista brigádok megjavítsák az elromlott gyerekjátékokat, hogy festési munkákat, kisebb kőműves munkákat végezzenek, hogy vállalják zárak, vízvezetékek javítását. — Néhány év múlva minden megváltozik itt, minden más lesz. Változnak az emberek és a környezet is. Visszajönnek esetleg olyanok is, akik régen itt laktak, de most más kerületben élnek. Szombatonként vagy vasárnapokon már találkozunk velük, amint gyönyörködve nézik az új házakat. Közöttük vannak azok a fiatalok is, akik majd itt kezdik el jövendő életüket... Elmondta: Fekete Béla a XII1/1. népfrontkörzet titkára Feljegyezte: Pór Ibolya ANGYALFÖLD 21
