Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. augusztus / 3. szám
József elvtárs volt a vezetője; filmeket vetítettek, a rendezvények hangerősí t ésérő 1 gondoskodtak. Galambos elvtárs szavait a korabeli napilapok is megerősítik. Híradásaikból megtudjak, hogy a Magyar Acélárugyár falújárói olajütőt készítettek Etyekre. Erdőma- j orpuszt-án a XXII. kerületi falujárók építettek iskolát. Láng gyári falujárók jártak Pázmándon és Véreben, a Ganz-Hajógyár munkásai építettek iskolát Póesmegye- ren. PUSZTAI ISTVÁN hegesztő húszéves volt, amikor 1946 őszén a Siemens Műveknél — ma az Öntödei Vállalat Acélöntő és Csőgyára — a pártszervezet falujáró felelőse lett. Csak ebből az egy üzemből 35 falujáró indult minden vasárnap Alcsutra, Gyúróra, Hatvanpusztára (ez a három település volt a Siemens gyáriaké). Idejártak 1946- tól egészen 1949-ig. A törzs úgy húsz főből állt, tagja volt Balogh János, Csuzdi István, Gáva Dezső, Gáva András, Kurucz István és még folytathatnánk a nevek sorolását. Minden héten tíz-tizenöt olyan szakmunkás csatlakozott hozzájuk, amilyenre éppen szükség volt: lakatos, asztalos, bádogos, szerelő. Kijavították a gépeket... — Először a termelési eszközöket tettük rendbe — emlékszik vissza Pusztai István —, szerszámokat, mező- gazdasági gépeket. 1947 hús- vétján nagy pöfögések közepette Hatvanpusztán megindult egy roncsaiból újjávarázsolt Hoffer-traktor. Nagy volt az öröm. Gyúrón közel 30 000 forint értékű munkát végeztünk, az iskola újjáépítésével és felszerelésével. 1947- ben az országgyűlési választások alkalmával a falujárók gépkocsijai vitték be a falvak lakosait a fehérvári választási nagygyűlésre. Felcsillan a szeme és frissen élő emlékként idézi 1948 telét, amikor a gyuróiak feljöttök Angyalföldre és az ELZETT nagytermében közös falujáró bált rendeztek. Tevékenyen bekapcsolódtak a falusi pártszervezetek politikai nevelőmunkájálba is. Miután tíz egymást követő estén át a kerületben elvégezték a falujárók politikai tanfolyamát — az igazolványát a mai napig is őrzi — szombatonként mint propagandisták, ők jártak le Gyúróra a Láng Gépgyár öreg, ütött-kopott dzsipjén. A beszélgetés közben előkerül egy kis emlékplakett is, megtudjuk, hogy azt az ő üzemükben öntötték, és a legjobb falujárók kapták meg a kerületi pártszervezettől. Az üzemek mellett a körzeti pártszervezetek is tevékenyen bekapcsolódtak a falujáró mozgalomba. .Onnan főleg háziasszonyok és fiatal lányok vettek részt, jelentős mértékben elősegítették a kapcsolatteremtést a falusi asszonyokkal. Nem egy falujárót a felesége is elkísért. Több jól sikerült házasság is szövődött a falujárók között. Pusztai elvtársék csak annyiban különböznek a többitől, hogy az övék volt az első. Jelenleg is a megfiatalodott régi üzemben dolgozik. Előbb leérettségizett, majd mérnöki végzettséget szerzett, most az Acélöntöde üzemvezetője. ...gyógyították az embereket DR. MALÁK GYÖRGY elvtárs negyedszázada dolgozik az Országos Onkológiai Intézetben, mint daganatsebész. 1946-tól 1949-ig csaknem négy éven át ő volt a falujáró angyalföldi orvosok vezetője. Akkor a Madarász utcai kórházban működött. A két másik kórházzal együtt rendszeresen tíztizenöt orvos vett részt a falujáró csoportok munkájában, párttagok és pártonkí- viiliek egyaránt. Az orvosok mellett hűséges segítőként ápolónők is tevékenyen segítették ezt a munkát, velük együtt járták a falvakat. Volt munkájuk bőven, mivel öt-hat vagy gyakran még több településnek volt egy körorvosa, ök nem a termelőeszközöket javították, hanem a legfontosabb termelőerőket, az embereket gyógyították. Dr. Maiak György Betegeket vizsgáltak, fogat húztak, BCG-oltásokat adtak, egészségügyi felvilágosító .előadásokat tartottak. Mindezt vasárnap és ingyen, ezért különösen nagy volt a falujáró kommunista orvosok tekintélye. Közben beszélgettek is a falusiakkal a párt politikájáról, az időszerű kérdésekről. A reakció esetenkénti zavartkéltő mesterkedései ellenére bizalommal fogadták és várták őket. Régi emlékkép idéződlk fel: az egyik faluban, ahol BCG- oltást végeztek, a reakció képviselői azt kezdték hí- resztelni, hogy „a kommunista orvosok kommunizmussal oltják be a gyerekeket”; még ma is mosolyog ezen a képtelen hírverésen. Ha nem is injekcióval, de jó .szóval, emberséggel, nagy- nagy szakmai felkészültséggel belopták magukat az emberek szívébe, és a Fejér megyei falvakban vasárnaponként egyre többen, egyre szívesebben várták az angyalföldi orvosokat. Történelmet formáltak A falujáró munka értékelésére először 1947 februárjában került sor, az I. országos falujáró értekezleten. Ekkor 227 falujáró csoport volt az országban, és ezek döntő többségét a budapesti üzemek falujárói alkották. Angyalföld is jelentősen kivette a részét a mozgalomból. Itt fogalmazták meg a falujáró mozgalom soron következő feladatait is: 1. Növelni kell a kommunisták tekintélyét, megerősíteni a falusi pártszervezeteket. Z. Támogatni a községet és az arra rászoruló parasztságot, a közérdekű munkát kombinálni az egyéni munkával. 3. Bevinni a faluba a kultúrát. A falujáró mozgalom sok ezer önzetlen, áldozatkész résztvevőjének a munkája is hozzájárult ahhoz, hogy az 1947-es országgyűlési választásokon a Kommunista Pártnak nagymértékben sikerült növelni szavazatai számát a parasztság között. Ez a tény jelentős mértékben hozzájárult a hatalom megszerzéséért folytatott harc eredményességéhez, a Magyar Népköztársaság megvalósulását, a proletárdiktatúra megteremtését eredményezte hazánkban. Ehhez az angyalföldi üzemek munkásai, orvosok, háziasszonyok is hozzájárultak. Négy éven át vasárnaponként nem azzal a tudattal szálltak a pártház előtt a kimustrált teherautókra, hogy történelmet formálni indulnak —, de valójában azt tették. A fiatalabb nemzedék nevében utólag is köszönet érte. Jelenics József ANGYALFÖLD .7
