Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. március / 2. szám
Dokumentumok 1945-ből Angyalföld vért adott. A kerületi Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére ötszáz ember jelentkezett a Gyöngyösi úton. (Szabad Nép, 1945. március. 30.) Láng gyári munkások vállalták egy, a Dunába zuhant traktor munkaidő utáni kiemelését és rendbetételét. (Szabad Nép, 1945. április 15.) A felnőtt munkások mellett a munkás fiatalság Is kiveszi részét a májusi versenyből. A Magyar Acél munkásai megvalósították az Ifjúság és a felnőtt munkások összefogását. (Szabad Nép, 1945. április 18.) A XIII. kerületi Elöljáróságon az Igazoló Bizottság megkezdte működését. (Szabad Nép, 1945. április 19.) A Tudor Akkumulátorgyár munkásai éjjel-nappal dolgoznak a Röppentyű utcai Rákos-patak hid újjáépítésén. Vasárnap ünnepélyes keretek között avatják fel. (Szabad Nép, 1945. április 91.) Angyalföld népe! Munkásoki Polgárok! A ffoiMwn-xto Xfí} \ SWSSSií:.': '<>» <■■ *945 ZS trr> cbtlxKtt $ OKtXcn Utó 5 $&£•>* ■ rtr&ttotoi tNAGYGYÚlÉSÉT fö':. I*rtl* * tttmsx >»•,•.,•< jó»n íróit «őfcrrj JTúrroff> 1° la lesi Angyalföld első szabad gyűlése! 1$; map iőw*u»>ío a IPÍM> f /wjyébonf Mtmw öK-iKtuni o o íóíkó*fpK j löld kenyér I’ szabadság j ^ Magyar Wammunts fa Párt J »» ■ * .... Angyalföldről 10 000 ember vonul fel május 1-én. (Szabad Nép, 1945. április 28.) A Ganz Hajógyárban 700 munkás részvételével üzemi értekezletet tartottak. Eddig 34 reakciós személyt bocsátottak el az üzemből. (Szabad Nép, 1945. május) Angyalföld dolgozói teljes erejükkel részt vesznek a vasút újjáépítésében. Húsz nap rohammunkát vállalnak az Angyalföldi Pályaudvaron. Naponta 60 ember dolgozik. A munkát a Magyar Acél dolgozói kezdték. (Szabad Nép, 1945. június) A Magyar Kommunista Párt még a második világháború alatt kidolgozta Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programját, amelyet 1944. november 30-án Debrecenben nyilvánosságra hozott. Ezt a programot elfogadta a különböző pártokat tömörítő Magyar Nemzeti Függetlenségi Front is, mely 1944 decemberében alakult meg Szegeden. A december 21-re összehívott nemzetgyűlés, majd pedig az ideiglenes kormány egyhangúlag magáévá tette a Függetlenségi Front programját. Ennek a programnak a gyakorlati megvalósítói azok a népi forradalmi szervek voltak, amelyek a felszabadított terükleteken a dolgozó osztályok képviselőiből a kommunista párt kezdeményezésére szerveződtek: a Nemzeti Bizottságok, az üzemi bizottságok, majd a földosztó bizottságok és a nép- blróságok. Később ezeknek a népi szerveknek az összetétele úgy alakult, hogy a Függetlenségi Frontban részt vevő pártok egyenlő arányban képviseltették magukat bennük. Januárban munkához láttak Kerületünkben a Nemzeti Bizottság elnöke ORGEL JÁNOS elvtárs volt, sajnos, ő már 1969-ben elhunyt. HORVATH GYÖRGY elvtárs 1945- 48. között a XIII. kerületi Nemzeti Bizottság titkára volt. Horváth elvtárs eredeti foglalkozása lakatos, 1927-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1931- től tagja a pártnak. Jelenleg nyugdíjas. — Hogyan és mikor jött létre a Nemzeti Bizottság Angyalföldön? — A kerület felszabadulása után néhány nappal, 1945. január 18-án a Ma„Szabad nép ...föl kéne szabadulni már! S a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk. (József Attila) NEMZETI SEGELT : TíHteő tói jelcalf 5.?«Saatmto ««»fcái ' . .ÍvXóvc:' .< íws«<->Wí <•*. kí> ix»*, i ;•*••*>} &**<>:< tóm« twtóoíi m> » Leói *►» » Neaietl Segély J darásztelep 40. alatt megtartotta alakuló ülését a Magyar Kommunista Párt angyalföldi szervezete. Már ott felvetődött a kerületi Nemzeti Bizottság létrehozásának szükségessége, koalíciós alapon, a különböző pártok képviselőinek részvételével. A párt részéről én voltam az egyik, akit javasoltak a Nemzeti Bizottságba. A kerületi Nemzeti Bizottság néhány nappal a Budapesti Nemzeti Bizottság megalakulása után, 1945. január 28-án alakult meg. Azt már nem Horváth elvtárs mondja, hanem a Nemzeti Bizottság alakuló ülésének jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy a kerületi elöljáróság vezetésével az angyalföldi munkásmozgalom régi ismert harcosát, Kámány János elvtársat bízták meg „mint arra legmegfelelőbb személyt”. — Kik voltak a Nemzeti Bizottság tagjai? — Foglalkozásukat tekintve — mondja Horváth elvtárs — a kerület jellegéből adódóan kivétel nélkül munkások voltak. Gyalus, lakatos, vasesztergályos, öntő, marós, cipész, malommunkás. Arányos képviselet Ügy szólt az utasítás, hogy a négy párt három-három taggal képviseltesse magát, de először a Kommunista és a Szociáldemokrata Párt, valamint a szakszervezetek képviselőinek részvételével kezdtük el a munkát. A Kisgazda Pártnak valamint a Parasztpártnak csak később jelentkezett a képviselője. A Nemzeti Bizottság ülésein részt vett a kerületi elöljáró, a MADISZ titkára és a rendőrség vezetője is. A pártok képviselői alkalmanként változtak. A Nemzeti Bizottság elnöke a Szociáldemokrata Párt tagja volt, titkára kommunista, a jegyzőjét pedig a' szak- szervezet delegálta. — Hol működött helyileg a Nemzeti Bizottság? — A XIII. kerületi Elöljáróság épületében a Béke tér 1. szám alatt. Üléseit általában hetenként tartotta, de voltak rendkívüli ülések is. — Milyen kérdések szerepeltek R 6 ANGYALFÖLD
