Angyalföld, 1977 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1977. augusztus / 3. szám
A Vöröskereszt Angyalföldön MINDENT AZ EMBERÉRT, AZ ÉLETÉRT... „Vöröskereszt: együtt a békéért” — ez az idei nemzetközi vöröskeresztes világnap jelszava. — Ez hatja át a felkészülésünket a Magyar Vöröskereszt V. kongresszusára — mondja Egervári Pál a Magyar Vörös- kereszt XIII. kerületi vezetőségének titkára. — Hazánkban közel egymillió vöröskeresztes tag van, ebből a fővárosban 350 ezer, Angyalföldön pedig 22 ezer. 220 helyi szervezetben folytatnak társadalmi tevékenységet a kerület dolgozóinak és lakosságának egészségvédelmében. Munkájukat 17 tagú társadalmi vezetőség irányítja, nyolc szakbizottság segíti. — A ma emberének miben van a legnagyobb szüksége a Vöröskereszt támogatására? — A vöröskeresztes mozgalom kiemelt, és egyik legszebb feladatát a térítés mentes véradó mozgalom szervezése jelenti. Ennek jellege az utóbbi években sokat változott, követte a Tjjai körülményeknek megfelelő, korszerű vérellátás igényeit. A mindennapos, azonnal átömleszthető vér összegyűjtését eddig a munkahelyeken végezték ed az orvosok. Most kisebb csoportokban, a vérellátóban adnak vért a kerületi üzemek, intézmények dolgozói. A véradó mozgalom keretében 110 üzem, intézmény alkalmazottainak 13 százaléka adott vért. Kilenc vándorzászló fejezi ki köszönetün- ket, elismerésünket, a legtöbb vért adó üzemnek. Közöttük különösen dicséretre méltó a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregysége, a Volán 20. sz. Vállalata, a Transz- vili gyár, a Habselyemáru- gyár, az Elzett Müvek Zárás Lakatgyára, mert több éven át őrizték, illetve elnyerték a vándorzászlót. Érdemes megjegyezni, hogy ebben az évben 3 ezer liter vért várunk a segítőkész emberektől, és, hogy az utóbbi években 600 literrel több vért kaptunk, mint amennyire számítottunk. — A véradó mozgalom mellett rendkívül fontos feladatunk az egészségnevelés, az üzemegészségügyi tennivalók szervezése. Felvilágosító előadások és tanfolyamok során ismerhetik és tanulhatják meg az alapvető elsősegélynyújtást, az újraélesztést a vöröskeresztes aktivisták. Az üzemekben egészségügyi állomásokat szervezünk, amelyeket a helyi szakszolgálat vezet. Foglalkozunk a polgári védelem egészségügyi szakaszainak képzésével, a lakóterületi szervezetek, a körzeti orvosak hálózat közreműködésével. Nagy érdeklődéssel fogadták az angyalföldi egészségügyi napok című előadássorozatot, több évre szóló programmal. Legfontosabb témái: az ifjúság nevelése, a családi életre való nevelés, a családvédelem, a közművelődés. — A felgyorsult életritmus miatt az ember mintha „elfeledkezne” magáról, keveset foglalkozik az egészséges életmód gondolatával. Egyre több ilyen irányú segítségre van hát szüksége. — Valóban ez a szemlélet vezet minket akkor, — vette át a szót Egervári Pál — amikor az egészséges életmód kialakításának oktatásával, az erre való neveléssel foglalkozunk. A népesedéspolitikai határozattól a környezetvédelemig az élet minden területét érinti a társadalmi gondoskodás. Részt vállalunk például az egyedülálló, idős emberek gondozásából, szociális támogatásából. Széles körű társadalmi kezdeményezést indítottunk a kerület első öregek napközi otthonának létesítéséért. Nem érdektelen számunkra a kerületben lakó cigányak egészségnevelésének a gondja. A bölcsődéktől kezdve az iskolai szülői munkaközösségekig „emberközelbe” visszük a cigánycsaládok életének problémáit. — Az alkoholizmus elleni küzdelem Is napirenden szerepel a kerületi Vöröskereszt munkatervében. Alkalmi jellegű társadalmi őrjáratokat szervezünk, amelyek ellenőrzik az italboltokban az ittas egyének kiszolgálását, a fiatalkorúak alkoholfogyasztását. Természetesen ahol szükséges, megtesszük az intézkedéseket a szabálysértőkkel szemben. Tervezzük, hogy megalapítjuk a kerület első „Gyógyult alkoholisták klub”-ját, reméljük megfelelő eredménnyel jár kezdeményezésünk. A Magyar Vöröskereszt V. kongresszusán, októberben szervezetünk megerősödéséről, a tömegszervezeti és mozgalmi munka fejlődéséről kívánunk számot adni... — fejezte be a beszélgetést Egervári Pál, a XIII. kerületi vezetőség titkára. Erdősi Mária Közlekedjünk biztonságosan! Budapesten 1960 óta működik a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács, ennek területi szervezetei a kerületi KBT-k. Angyalföldön három éve alakult meg a kerületi Közlekedésbiztonsági Tanács, amely ma már 120 társadalmi munkatárssal végzi a helyes közlekedési magatartásra nevelés rendkívül fontos feladatát. A forgalombiztonságról mást és másként kell elmondani gyalogosnak, utasnak, járművezetőknek; gyermeknek, felnőttnek, idősnek. Közlekedő- rétegenként és korcsoportonként szervezik — a legcélravezetőbb módszerek felhasználásával — a KBT munkatársai az ismeretterjesztést, oktatást, nevelést. 1975-ben 463 sérüléses baleset történt a kerület útjain, 1976-ban ez a szám 437-re csökkent. A balesetek kimenetelét tekintve már nem ilyen kedvező a helyzet: 1975-ben 16; 1976-ban 24 halálos áldozata volt Angyalföldön a közlekedésnek. A kerületben 82 üzem és sole intézmény van, közülük már 32-ből vesznek részt a „Vezess Baleset Nélkül” versenymozgalomban. Ezeken a ■munkahelyeken a járművezetőket a legjobb értelemben vett versenyszellem is az óvatos, udvarias és biztonságos vezetésre ösztönzi. A gyalogosokra, utasokra vonatkozó közlekedési szabályok oktatását segítő „Tanítsa meg családját biztonságosan közlekedni” mozgalomban tavaly 320 család vett részt, az idén számos új család is bekapcsolódott. A gyermek helyes, biztonságos közlekedésre nevelése már az óvodás korban megkezdődik. Űttörőmunkát végzett ezen a területen a Rajit László utcai óvoda pedagógus-kollektívája. Az általuk kidolgozott módszert ma már számos fővárosi és vidéki óvodában alkalmazzák eredménnyel. A kerületben a Gyermek-téren készült el az ország első köz-' lekedési parkja is, mely jól szolgálja és segíti a kicsinyek közlekedési oktatását. Megőrzése azonban komoly gond, mert felelőtlen kamaszok nem. egyszer rongálják meg a park nehezen pótolható felszerelését. Jól lenne, ha a felnőttek nem néznék közömbösen a nemcsak anyagi, de komoly erkölcsi kárt is okozó garázdálkodást. Az általános iskolásokat a tantervben meghatározott óraszámú közlekedési foglalkozásokon ismertetik meg a jól felkészített pedagógusok a közúti biztonság legfontosabb szabályaival, tanítják meg őket a KRESZ értelmezésére, helyes alkalmazására. A középiskolásak •— bár ez a korosztály a „legvakmerőbb” — szervezett közlekedési oktatásban nem részesülnek. A KBT társadalmi munkatársai felajánlották, hogy előadásokat tartanak a diákoknak, szakmunkás-tanulóknak, az iskolák azonban erre nem tartottak igényt. Sajnálatos érdektelenség! Az üzemekben dolgozó felnőtt közlekedők szabályismerete sem éri el a kívánt mértéket. A részültre szervezett filmvetítéses előadásokon tói sokat tehetnének a munkavédelmi előadók, ha esetenként nemcsak a munkavédelmi, de a közlekedésbiztonsági szabályokról is beszélnének az oktatásokon. Ezt a nagyon sokrétű, éj igen lényeges feladatot hivatott szervezni, irányítani a XIII. kerületi Közlekedésbiztonsági Tanács. Ha valahol, hát ezen a téren nélkülözhetetlen a társadalmi összefogás, mert a KBT munkájának támogatása a szó szoros értelmében az élet, mindannyiunk biztonságának védelmét szolgálja. Gedényj Éva 7 ANGYALFÖLD
