Angyalföld, 1977 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1977. január / 1. szám
eszélünk az ifjúságról. Gyakrabban, elmélyültebben, mint talán bármikor máskor: az ifjúságról szóló törvény megjelenése — ma már biztosra vehető — nem kampányt, ésszerű, átgondolt, hosz- szú távra szóló munkát indított' meg. Beszélünk az ifjúságról. Segítőkész szándékkal, józanul, reálisan mérlegelve ,a lehetőségeket, adottságokat, ’ feladatainkat számba véve, társadalmi - felelősségünket átérezve. Ez azonban a dolognak csak az egyik, ráadásul a könnyebbik része — a komplikációk ott kezdődnek, amikor nemcsak az ifjúságról, de az ifjúsággal is kell beszélgetni. Saját magáról. Hogy mit is akar, hogy is akarja és mit tesz mindennek érdekében? IV ézzük a dolgot az újonnan mun- 1 ^ kát vállaló fiatal szemével. Munkahelye válogatja ugyan, de az esetek többségére mégiscsak az érvényes: nem szórják két marokkal az előlegezett bizalmat. Sok minden közrejátszik ebben, A hosszú haj, öltözködés. nyegle modor, ezerszer elmondott, leírt kifogások, foglalkozni is alig érdemes velük: ahol ennek alapján ítélik meg az embert, ott jól fésül ten. szabályosan öltözve és ibolyamodorral sem látják sokkal szívesebben az újonnan jöttét. A ..külalaktól” való viszolygásnál jóval lényegesebb a kellő türelem hiánya. Hajlamosak vagyunk arra, hogy saját, kezdő botlásainkat elfeledve túlAz ifjúság dolgairól zott igényeket támasszunk, arra, hogy a szakmai éretlenségből fakadó első hibák alapján ítéljünk meg egy embert. Munkát kap a . belépő fiatal, ha olyan helyre kerül, bizalmat is. Általában, a pénzre sem panaszkodhat. Az ifjú szakmunkások és kezdő alkalmazottak bérének, illetve kategóriahatárainak . módosítása, a magasabb indulófizetések kellő anyagi megbecsülést biztosítanak. De a pénz kérdése — bár kétségtelenül egyike a leglényegesebbeknek — korántsem minden. A mi újonnan belépett fiatalunk közösségi lény, társaságot keres, munka után is szívesen együtt maradna a többiekkel. Van klub, ahol kultúrigényeinek hódolhat. Ha mégsem teszi, az nem feltétlenül rajta múlik. Gyűlés, megbeszélés, tanácskozás, választás, értekezlet, ünnepség, továbbképzés van a helyiségben, nem egyszer és nem kétszer hetente — a klubok, a kultúrtermek igazi funkciójukat így csak alkalmanként tölthetik be. (És ha már a kritikai résznél tartunk: a szűkös üdültetési keret, egyik-másik ..komfortnélküli” munkásszállás, a szociális ellátás elégtelensége ugyanúgy téma lehet a fiatal számára — előbb-utóbb szembe kerül ezekkel a kérdésekkel is...) Az ifjúsággal beszélgetni — ez, a ■í* lényeges kérdésekben mindenütt a KISZ közvetítésével valósul meg. És hogy a beszélgetés milyen eredménnyel zárul? A szervezet tekintélyének függvénye. Nem állunk rosszul e téren: a négyszögöleseken a titkároknak voksuk van, élhetnek vele. Felső , szinten többnyire nincs is gond. „Lent”, a műhelyekben azonban már „tartózkodóbb” KISZ-tit- , károkkal is találkozunk .— közülük nem egy „csak a részvétel fontos” alapon látogatja a megbeszéléseket. Hallgat: vagy azért, mert egyszer letorkolták, s mégsértődött, vagy mert a témában nem érzi magát elég felkészültnek, vagy mert egyszerűen nem mer ujjat húzni gazdasági vezetőivel. De nem ez az egyetlen ellentmondás a vállalati KlSZ-szerve- zetek életében. A sikeres akciók (kommunista vasárnapok, védnök- ségi vállalások, társadalmi munka, szakmai továbbképzés szervezése) mellett sörpartiba fulladt klubdélutánok, az FMKT-mozgalom kudarcai, egyik-másik alapszervezet bürokráciája, a kampányszervezéseket követő üresjáratok is jellemzői egyelőre a gyári KISZ-életnek. TJ eszélünk az ifjúságról — be19 szélgetünk az ifjúsággal. Van mirőL A feladatok adottak, az érdekek közösek. De a nyelvi nehézségekkel ma még számolni kell: a szavak harmincon innen és túl néha még mást jelentenek ... Puskás L. Tamás ANGYALFÖLD A Hazafias Népfront XIII. kerületi bizottsága és a xm. kerületi Tanács lapja Felelős szerkesztő: Matúz László. Szerkesztő: Puskás L. Tamás A kiadásért felel: Földes Róbert 77—144. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Roder Imre Igazgató A régi Angyalföld — Vincze Lajos rajza
