Angyalföld, 1977 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1977. január / 1. szám
Mit terveznek Gondolatok az iskolai testnevelésről a Közmű váHaSsstok RngyaiSöldön ? A Fővárosi Tanácshoz tartozó három Közmű vállalatot kérdeztünk meg: mit terveznek az 1977-es esztendőben Angyalföldön? — Tovább épül a távfűtőhálózati rendszer a XIII. kerületben — kaptuk a felvilágosítást a Fővárosi Távfűtő Művektől. A távvezeték bővítése során tovább építjük a Révész utcai hálózatot, amely a Váci úti metró építését elkerüli. A levegőtisztasági programhoz kapcsolódóan hamarosan kiépül a Katona József utcai hálózat hat hőközpontja, amely a korszerű fűtés mellett állandó melegvíz-szolgáltatást is biztosít a környék lakóinak. A munkák befejeztével nyolcszáz lakást kapcsolunk be a távfűtésbe, melyek javarésze az IKV-hoz tartozik. A Fővárosi Távfűtő Művek fűtési hálózatának karbantartására, felújítására is nagy gondot fordít az egész évben. A Fővárosi Vízművek 1977-ben 2,4 km-en 100—150—200 mm-es, úgynevezett kisátmérőjű csövek cseréjét végzi Angyalföldön. A munkák értéke mintegy nyolcmillió forint. Elsősorban a telepszerűen szétszórt lakóházak vízellátását igyekeznek javítani, illetve az elavult csőrendszereket igyekeznek felújítani. Bár nem saját fejlesztési alapjából, mégis hátalmas munkába kezd idén a XIII. kerületben a Vízművek. A metróépítésével egyidőben a METROBER megbízásából, a Váci úton végighúzódó 2200 mm-es óriás főnyomócsövet kell „kiváltani” és elhelyezni a Váci út más területére. Természetesen ez a munka sok kisebb-nagyobb csővezeték megbontásához vezet, amit szintén a Vízművek végez el. Az 1977-re előirányzott több tízmillió forint értékű csőáthelyezés új iránya a Marx tér—Élmunkás tér közötti részen a Váci út, majd az Él- munkás téren keresztül, a Kassák Lajos utcán át a Röppentyű utca és a Göncöl utca — egészen a Szekszárdi útig. A munkát több lépcsőben végzik, hogy a metró új szakaszának átadására, 1980- ra elkészüljenek a nagy feladattal. F. P. Naponta félezren Téliesítik a Dagályt A Szabadság strandfürdőt — népszerűbb nevén a Dagályt — naponta 400— 600-an keresik fel ezekben a téli napokban. A termálmedencét SZTK-szolgál- tatásként is igénybe lehet venni, ezenkívül masszázs, lábápolás tartozik a fürdő „kínálatába”. A 10 hektáron elterülő és a Palatinus után legnagyobb strand, nyáron 10—15 ezer embernek ad kellemes felüdülést. Hogy télen se csökkenjen a forgalom, már megkezdődött a Dagály úszómedencéjének téliesítése, és remélhetőleg nemsokára már a hideg napokon is sokan keresik fel Angyalföld és Budapest egyik legnagyobb strandfürdőjét. Érdekes kísérletet végeztek az Egyesült Államokban. Az eredmény a szakemberek számára nem volt meglepő, a kísérleti alanyok és a közvélemény számára viszont annál inkább. Felmérték mennyit mozognak az úgynevezett „játszótéri” gyerekek, majd ezt a mozgásmennyiséget edzésadagként kirótták néhány első osztályú rögbijátékosra. A szurkolók által megcsodált, erős és ügyes emberek két óra után kifulladtak, vagyis: még a felét sem tudták elvégezni annak, amit a gyerekek bírtak... A példát dr. Nádori László, a TFKI igazgatója mesélte el annak alátámasztásául, hogy az állóképességi teljesítmény a serdülőkorig növelhető a legjobban. Hosszú időnek kellett azonban eltelnie ahhoz, hogy hazánkban is felismerjék az ifjúság testi nevelésének fontosságát. Végül is legfelsőbb párt- és állami véztésünk határozatai, intézkedései, sürgető lépései kellettek ahhoz, hogy kimozduljunk a holtpontról, s végre jelentőségének megfelelő hangsúllyal kezeljük ezt a kérdést. Kádár János elvtárs a tavalyi KISZ- kongresszuson is kiemelte: „A nép, az ifjúság egészséges életéhez, jólétéhez és jó közérzetéhez is hozzátartozik, hogy komoly méretű testedzés és tömegsport legyen Magyarországon." Ehhez, vagyis a komoly méretű tömegsporthoz az iskolákban kell és lehet megteremteni az alapokat. Hogy ez megvalósuljon, a legfőbb feladat az objektív és szubjektív nehézségek elhárítása. A legutolsó felmérés szerint hazánkban a 4468 általános iskolából 1908-ban van tornaterem. De nem csupán az iskolák esetében — általánosságban is rossz a létesítményhelyzet. Némi javulást hozott az elmúlt két esztendő, amikor is 259 tornaterem, tornaszoba, 190 pálya, sportudvar és 14 tanuszoda épült. Az V. ötéves tervben a rendelkezésre álló anyagi eszközök fokozatos fejlesztést tesznek lehetővé. Az új létesítmények, tornatermek száma ebben az időszakban 350 körül lesz. Természetesen ez korántsem jelenti a csúcsot, de mindenképpen határozott javulást eredményezhet. . Nézzük a szubjektív nehézségeket. Közülük a hibás szemlélet okozza a legtöbb gondot, ezzel rendkívül nehéz megbirkózni. Kezdetben például — néhány helyütt még ma is — nem vették komolyan a három testnevelési órát. Amolyan szükséges, vagy kötelező rosszként kezelték. Ebből adódóan különösebb elképzelés nélkül, mondhatni haszontalanul teltek a testnevelési órák 45 percei. A feladat a képzés, a sport, a mozgás megszerettetése lenne. Hogy minél kevesebb diák „fáradozzon” azon, hogy elérje felmentését, sőt a 3X45 percen túl, szabad idejében is keresse fel a lakóhelyéhez közel eső sport- létesítményeket, hódoljon kedvenc sportjának. A régi tanterv is gátolta e törekvést, ezért idén — igaz, még csak néhány helyen és kísérleti jelleggel, 1978/79-től azonban már mindenütt — bevezetik az új tantervet. Fontos feladat jut a KISZ-nek, a Hazafias Népfrontnak a káros szemlélet megváltoztatásában. A KISZ „Edzett ifjúságért” mozgalma hasznos kezdeményezés, de célját csak úgy érheti el, ha nem csupán olykor-olykor, kampányjelleggel — mint sok más korábbi kezdeményezés esetében — szólítja sportpályára a fiatalokat, hanem rendszeres és sokrétű programot biztosít. Általánosságban beszéltünk eddig az iskolai sport fontosságáról, az előrelépés nehézségeiről. Tehettük, mert a fentebb felsorolt tünetek többsége kerületünkre is jellemző. Szerencsére a negatív jelenségek Angyalföldön is kihalófélben vannak. Mind több iskolából érkeznek jó hírek: a létesítmények száma egyre gyarapszik, s lassan azok kihasználása, a hatékonyabb testnevelés lesz a gond. Reméljük, az sem sokáig ... — ther — (Máté Magda felv.) ANGYALFÖLD 21
