Angyalföld, 1977 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1977. január / 1. szám
TÖR VÉNY ES GYAKORLA T A KÖZMŰVELŐDÉS HÉTKÖZNAPJAI Alig három hónappal a közművelődési törvény életbelépése után hiábavaló lenne világot megforgató, embereket, közösségi szokásokat, hagyományokat alapjukban megváltoztató események vagy akár intézkedések után kutatni. Egyetlen üzem, művelődési ház kapujára sem szögeztek október 16-án — a törvény elfogadásának napján — táblát: mától kezdve minden másként lesz. Min kell változtatni és hogyan? Ezt majd a gyakorlat, a mindennapos munka dönti el. A cél mindenütt ugyanaz. A magát s a környező világot formáló, épitő ember képességeinek, készségeinek kibontakoztatása, élményt adó, alkotásra serkentő közösségek kialakítása. Magunkért, egymásért, mindnyájunkért. Az eszköz más és más. Hogy mennyire? Ezt kutatjuk közművelődési .,háztűznézőnk” során Angyalföldön a Láng Művelődési Központban, a Dagály Ifjúsági Klubban és a József Attila kultúrházban. A NÉGY ARCÚ HÁZ „Rosszkor jöttem ..gondoltam magamban, amikor a Rozsnyai utcába befordulva megláttam a Láng művelődési ház előtt a televízió autóit. A portás bácsi megnyugtatott: — Nem tetszik zavarni. Ügy sincs itt most semmi más, csak az „Egymillió fontos hangjegy” tévéfelvétele, a színházteremben. Valóban, a ház kihaltnak tűnik. A hírlapolvasó és a büfé táján némi mozgolódás, fény, hangok. Egy tévedéssel több a számlámon: azt hittem így december végén, ünnep előtt nagyobb az élet egy kultúrházban. Az igazgató Nagy Gyula üzen: nemrég jött vissza a Vasasból, elnézést a várakoztatásért. de most ebédel. Fél öt van. A titkárságon magyarázzák: ilyenkor év végén egyik értekezlet éri a másikat, „oda- förnt” kimutatások, statisztikák tömkelegét kérik. Hogy sikerült az év, hány látogató volt, honnan, miért, stb. Kocsis Imre rajza Hm. A hétköznapok. A kiszámolható, mérhető „közművelés”. a „műveletek és művelők” rubrikázása. — Nem tudok semmi érdekeset mondani, ha az ünnepi program felől érdeklődik — szabadkozik az időközben, megérkező Nagy Gyula. A szakkörök, tanfolyamok jórésze január 3. és 10. között szünetel. Karácsonyi műsort sem tartunk. Évekig csináltuk, nyolcvan-száz gyereket, ha elhoztak a szülők. Tiszta ráfizetés volt. A szilveszteri program hagyományos: nemzetközi eszperantóbál. A vendégek 29-én érkeznek. Fogadás, aztán két napig szekcióülések, 31-én bál, 2-án búcsúztatás. A házban ifjúsági eszperantószakkör és egy furcsa nevű klub, az ERE — Eszperantó Entomológiai Rondó — működik. (Szívem szerint „felmérném”: a Láng gépgyárban vajon hányán beszélnek eszperantóul ?) — A bejáratnál azon a nagy táblán mit jelentenek a rövidítések: GTE, KIM? — A Gépipari Tudományos Egyesület és a Könnyűipari Minisztérium tanfolyamai... — magyarázza az igazgató. — Azt szoktam mondani, ez egy négyarcú ház. Miért? Délelőttönként országos tanfolyamoknak adunk helyet, délután jönnek a gyáriak, kora este a lakóterületiek, később a film- klubosok, szombat esténként a fiatalok disc jockey-ra. — Tulajdonképpen ki a gazdája a művelődési központnak? — A Láng, a szakszervezet, meg a tanács, mert területi feladatokat is ellátunk. Persze első a gyár, egyedül azonban nem tudna eltartani minket .. .Három felől kapjuk a pénzt, mégis kevés. Ahhoz, hogy itt egyáltalán ki lehessen nyitni a kapukat, 1 millió 900 ezer forint kell, ebből csak a személyzet munkabére 1 millió 167 ezer. És mennyit kapunk? Hét-nyolc százezret. A többit hozzákeressük: tanfolyamok, rendezvények, tévéfelvétel, stb. Magad uram, ha szolgád nincsen... Ezen a téren alapvetően nem hoz változást a közművelődési törvény. Hosszú évek telnek el addig, míg a kultúrházak- nak nem lesznek „megélhetési” gondjai. Most úgynevezett állami céltámogatást csak a Mindenki Iskolája, meg néhány módszertani kísérlet kap. — Mi lenne az ideális állapot? — A kiscsoportos közművelődés. Apró, együtt munkálkodó közösségek, sokoldalú, nyitott, a magukat teljessé tenni tudó és akaró emberekkel. Hiszek benne, hogy előbb-utóbb megvalósul. Rengeteg idő és energia kell hozzá. S persze a lehetőség, hogy csak ezzel foglalkozzunk ... Most? Fő a fejem, hogy az ÁFOR vajon hajnalban vagy éjszaka hajlandó-e szállítani a kazánokhoz az olajat, felújítják-e végre az elektromos berendezéseiket, kicserélik-e a büfé előtt felázott parkettát, kapunk-e új székeket a nagyterembe? (Vlncze Lajos rajza) — Tucatnyi probléma, gond. Hétköznapi kerékkötők. Sami mégis van? Amikor „illegalitásba vonulva” a közművelődésre is jut idejük? — Megszerveztük az általános iskolai magánvizsgára előkészítőt — kezdi a sort az igazgató —, a tisztségviselők képzését, munkásakadémiát, szocialista brigádklubokat, ismeretterjesztő sorozatokat, filmklubot, kihelyezett előadásokat az ipari tanulók és az öregek Napközi Otthona részére. Teljesen új kezdeményezés a Régi gyár a Váci úton elnevezésű vetélkedő, amelyet szocialista brigádoknak indítottunk. A célja, hogy feldolgozzuk és megismertessük a vasasszakszervezet és a Láng gépgyár múltját a dolgozókkal. — Említette a kihelyezett programokat. Milyen a kapcsolatuk a kerület többi intézményével, üzemeivel? — Az Acélöntő és Csőgyárral, ÉLZETT-tel, Könnyűfémipari Művekkel, Horgászcikk Szövetkezettel, a 20-as Volánnal, a MüM. 21-es és 26-os intézetével, a Berzsenyi gimnáziummal, a Csavargyár utcai munkásszállással rendszeresen együttműködünk, őket „behozzuk” a házba, s mi is „kimegyünk” hozzájuk. Kooperálunk a József Attila Művelődési Házzal — folytatja Nagy Gyula —, ha ott alakul valamilyen szakkör, biztos, hogy mi már nem csinálunk ugyanolyat. Átvesszük a nagyobb rendezvényeiket, mert odaát renoválják a színház- termet. Az MHD klubkönyvtár tevékenységét is ismerjük, de hát az egészen más. Befelé fordulók, de igazuk van, hiszen nekik csak egy gazdájuk van, a hajógyár. A Dagály Ifjúsági Klub? Inkább csak kívülről figyeljük... Hogy is mondjam ... Szóval, akiket kitiltottunk innen, s akiket a kerület más kultúrházába, klubjába sem engednek be, azok odajárnak. Nálunk szombat esténként az M7-es zenekar játszik. Rengeteg fiatal összejön. Néhány éve még egy-egy csoport „csinálta a balhét”. Beszüntettük a szombati sörárusítást és kértük az ifjúságvédelmi osztály segítségét. Azóta csönd van. Akik idejárnak, valóban zenét hallgatni, táncolni jönnek. A többieket megtalálja a Dagályban. Köszönöm. Irány a Dagály utcai klub. BENN A FARKAS? A környéket ismerem. Ha először járnék erre, nem lenne túl bizalomgerjesztő. A sorompón innen a Lóetető, a Gödör világa. A sorompón túl a Kisbojtár étterem, Shell kút, modern lakótelep és az ifjúsági klub kockaépülete. Régi és új Angyalföld. 14 ANGYALFÖLD
