Angyalföld, 1976 (1. évfolyam, 1-2. szám)
1976. november / 2. szám
MINDENFELÉ BESZÉLIK... (Nem apró-cseprő ügyek) A kerületről - egy mondatban — Nem kevesebb mint 1,8 millió forintba kerül a Szent István park teljes felújítása. — Felújítják a kerület legrégibb, legrosszabb állapotban levő villamosvágányát, a Lehel út, a Béla utca, a Dózsa út és a Fáy utca közötti több mint két kilométeres szakaszon. — Ezer méter hosszúságú új járda épül a Tahi utca, Szegedi út és a Kámfor utca között. — Nem kevesebb mint ■7 270 méter gáz- 1590 méter vízcső és 1150 méter távfűtő vezeték fektetése folyik, illetve fejeződött be Angyalföldön. — Űj közvilágítási hálózatot kap a Vágány utca egy része a Dózsa György út és a Róbert Károly körút közötti 850 méter hosszú szakaszon. iV GYESE TŐ MIS TŰZESET A kerületi tűzoltóparancsnokság tájékoztatása szerint az év első felében 62 tűzeset volt Angyalföldön. Számuk, 1975- höz viszonyítva az iparban tizenkettőről tizennyolcra, lakóépületeknél pedig tizenötről, huszonötre emelkedett. A kárérték, mintegy háromszázezer forint. A tüzet kiváltó okok közül, változatlanul a dohányzás áll első helyen, de nagy károkat okoztak a sugárzó hő, az áram és a tiltott helyen használt nyílt láng is. A legsajnálatosabb az, hogy a tűz, a robbanás 1976-ban két emberéletet is követelt, tizenhatan sérültek meg súlyosan, vagy kevésbé súlyosan. Az áldozatok, a sérültek számát és az anyagi kárt tekintve, az MHD angyalföldi gyáregységében június 21-én bekövetkezett robbanás volt a legsúlyosabb. A „szokványos” esetek mellett 1976-ban rendkívüli — mondhatjuk úgy is — megdöbbentő előfordult szándékos gyújtogatás is. Az ÁFORT elosztótelepén a rongálás és gyújtogatás nem kevesebb mint nyolcvanezer forint kárt okozott. A tűzoltóparancsnokság illetékese szerint a tűzesetek döntő többségét ma is az emberi gondatlanság, a technológiai és tűzrendészeti előírások megszegése okozza. ^*„A XIII. kerületben már régebben rájöttek arra, hogy 1200 lakóbizottság mintegy 4000 tagját nem lehet egy központból irányítani. Ezért is alakult 16 népfrontcsoport a kerületben. A kezdeményezés Angyalföldön és másutt is nagyszerűen bevált.” (Népfront XXI. évf. 9. szám.)^ £ [^á) A tizenhat népfrontcsoport közül az egyik legeredményesebb a 9. számú körzet. Szőkébb pátriájuk a Robert Károly körút—Vágány utca—Szabolcs utca—Élmunkás tér— Dózsa György út—Váci út páratlan oldala (az Árpád hídig) által határolt része. Ezer és ezer ember otthona, munkahelye, ahol 271 lakóház kapujában hirdeti a tábla: „A csoport vezetősége minden hónap első keddjén fogadóórát tart a Kassák Lajos utca 53-ban.” A volt Fóti út egyik épületében, alig saroknyira a híres Malomháztól ... A csoport három évvel ezelőtt alakult meg, elnökéül Gazda Lajos nyugdíjast választották. — Az akkori öt tagú vezetőség: ifj. Czipmer Endréné Deák Ferenc, Molnár Mihály, Fülöp Sándor és jómagam — meséli Gazda Lajos —- bizony kicsit bátortalan és tapasztalatlan volt. Tudtuk, hogy a kerület északi részén már egy évvel azelőtt megalakultak a pártkörzetek mellett az első népfrontcsöportok, , de hogy milyen munkát végeztek, s főleg hogyan, arról nem hallottunk. Szerencsére a kerületi Népfront bizottságtól, a körzeti pártvezetőségtől és a tanácstagoktól sok hasznos tanácsot, segítséget kaptunk. — A körzet lakói először csak tudomásul vették a megalakulás hírét. Emlékszem az első fogadóórára. Mindössze hárman jöttek el. Gondolom, azok is inkább csak kíváncsiságból. El is keseredtünk: eny- nyit ér a tenniakarásunk, a lelkesedésünk? Nem veszik észre, hogy segíteni akarunk? A második alkalommal már tízen kopogtattak az ajtónkon. Ma egymásnak adják a kilincset a fogadó napokon. Különösen, mióta két eszetendeje bevezettük a tanácsadást és jogsegélyszolgálattá bővítettük. Az emberek mindenfelé beszélni kezdték; kinek-mit intézett el a vezetőség. Ha valakinek valami kérése vagy panasza volt küldték a „népfronthoz”. Egyik-másik ügyből valóságos legenda lett, amelyet szájról szájra adtak egymásnak az emberek. — Talán egy féléve működtünk — emlékezik vissza Gazda Lajos — amikor egy kétség- beesett fiatalasszony keresett meg minket. Bement a henteshez vásárolni. Kicsi, amolyan egyszemélyes boltba, ahol ugyanaz az „úr és szolga”. Udvariatlanul szolgálták ki, nem azt az árut kapta, amit kért, s ráadásul, amikor a szomszédos tejcsarnokban lemérték a húst, kiderült: jócskán híja is van. Visszament reklamálni. Erre aztán elszabadult a pokol: a boltos gorombáskodott, ordított vele. összecsődült az egész környék, de az csak kiabált: „a büdös proli még válogat!" Az. Angyalföldi utcában... Az asszonyka kisbabát várt, rosz- szul lett, be kellett vinni a közeli orvosi rendelőbe. Az esetet jelentettük az Angyalföldi KÖZÉRT Vállalat igazgatónőjének. Az eladó fegyelmit kapott, s mi kértük: helyezzék el a környékről. Kiss Sándorné esetét még elmesélem — mondja folytatásul Gazda Lajos — nem dicsekvésként, csak azért, mert az öregek, egyedülállók sorsa szívügyünk, s ez az asszony az egész kerületben úgy emleget minket, mint régen a zsolozs- más nénikék a „tisztelendő- úrukat”. Bejöttek a fogadó órán szólni: a Csángó és Angyalföldi utca sarkán egy üzletlakásban beteg, nyolcvanéves özvegy- asszony él. A férje kisiparos volt, „maszek” ahogy mondani szokás. Egyszerű javítgató-tol- dozgató szabó, az üzlet volt a műhely is, lakás is ... Amikor meghalt, a néninek mindössze 520 forint nyugdíjat adott meg a KIOSZ. Az asszonynak kétszer volt szívinfarktusa, éppen- hogy csak tengődött., állítólag azt mondogatta, öngyilkos lesz. Először hozzá mentünk, onnan pedig egyenesen a tanács szociálpolitikai osztályára. Azonnal 500 forint rendkívüli segélyben részesítették, s azóta is minden hónapban 350 forintot juttatnak neki. Éppen a napokban hallottam: most utaltak ki külön 1000 forintot téli ruhára meg tüzelőre. Gazda Lajos mindezt úgy mondta el, hogy vártam, hozzáteszi : „apró-cseprő" ügyekkel foglalkozunk. Pedig XIII. kerületi HNF 9. számú csoportja, amely a legutóbbi választásokon Zsembery Gyula, Kovák Tibor és Gálzuhárd Lászlóné személyében új vezetőségi tagokat is kapott — a maga nemében, egyedülálló szocialista szerződéseket kötött az idén. Egyet az Angyalföldi úti óvodával, s egy másikat a Mérőműszergyár Mező Imre és Gagarin szocialista brigádjaival. S mintahogy az már a Kassák Lajos utcai „népfrontosoknál” lenni szokott, ennek is megvan a maga kis előtörténete. — Hát elég messzire nyúlnak vissza a szálak — mondja mosolyogva Gazda Lajos —. Az egész azzal kezdődött, hogy a Pattantyús tér — amely csak a legnagyobb jóindulattal érdemelte meg a tér nevet — amolyan gazdátlan, kihasználatlan senki földje volt. Sehol egy pad, vagy valami, amire le lehetne ülni. Gondoltuk, nem vagyunk olyan gázdag népek, hogy veszni hagyjunk egy „teret”, amiből park is lehetne. Elvállaltuk az „apaságot”. Társadalmi munkát szerveztünk, s hamarosan szép kis játszóteret kaptak a környékbeli gyerekek. Aztán egyszer csak észrevettük, hogy a parkot éjszakánként parkolónak tekintik az autósok, szórakozóhelynek a mindenféle kétes elemek, galeritagok próbálgatják az erejüket a hintákon. Később a közeli lakótelep építkezése is elérte a teret. Törmeléket raktak le, gépek dolgoztak arrafelé, életveszélyes volt a gyerekeket levinni. Megvédeni nem tudtuk a parkunkat... Segítséget nem kaptunk ... Szégyen vagy sem, de lemondtunk a gazda szerepéről. Ekkor született az ötlet. patronáljuk továbbra is a kicsiket, de másként. így jött létre a szerződés az Angyalföldi utcai óvodával. Mi vállaltuk, hogy évről-évre karbantartjuk az óvoda felszerelését, amelyet 1976-ban a Kalibergyár (MOM üzemegység) és a Gázkészülékgyár brigádjainak segítségével hintaállvánnyal, tornaszerekkel, új kerítéssel gyarapítottuk. Ók cserébe évente öt helyet biztosítanak a legjobban rászoruló aktivistáink kisgyerekei részére ... A másik szerződés kapcsolódik az előbbihez. A Búlcsú utcai Mérőműszergyár Mező Imre szocialista brigádja elvállalta a Tüzér utcai óvoda játék és tornafelszerelésének elkészítését. Aláírásunkkal egyúttal „megpecsételtük” a brigád és a csoportunk közötti kulturális, politikai együttműködést is. Végezetül néhány szó a tervekről: a terület ifjúsági „térképének” elkészítése; nagyszabású munkaértekezlet a lakóbizottsági elnökök részvételével; társadalmi munkák tervezése a Vöröskereszttel közösen létrehozott környezetvédelmi mintakert továbbfejlesztése érdekében. Gyimesi Zsuzsa 7 ANGYALFÖLD