Angyalföld, 1976 (1. évfolyam, 1-2. szám)
1976. november / 2. szám
r 0 r« BUKES OKJARAT... a környezetvédelemért Lakáskorszerűsítés, tatarozás OTP-kölcsönnel Elbotlilk benne, vagy ha ügyes, átlépi, de az biztos, hogy mindig talál szemetet az ember az utcán jártában-kelté- ben. A faszló, rothadó húsdarabok, zöldségek, konyhai maradékok kukákból kicsapó szaga az orrunkat csavarja. Kis méreg annak, aki csak elmegy mellette, nagyobb annak, aki közelében él. Sajnos sokan vannak még, akik nem tartják fontosnak, nem igénylik a tisztaságot. Szokás dolga! Azt mondják, a szagokat, a koszt hamarább meg lehet szokni, mint egyhá- zsártos feleséget. De miért kell, vagy kellene megszokni? Szeméthalmon roncsautó Miért nem teszünk ellene? Számtalan államban igen súlyosan büntetik a szemetelést, Mi miért tűrjük, hogy eldobják mellettünk a gyümölcshéjakat, hogy elmulasszák a kukák kötelező takarítását, hogy az üres telkek kilencven százalékát szeméttelepnek használják? Vagy talán mi is ludasok vagyunk hasonló vétkekben? ELSŐKÉNT A 10-ES KÖRZETBEN A környezetvédelmi törvény megalkotása az első lépés volt. Önmagában azonban még nem változtat a helyzeten. Mindannyiunknak meg kel találnunk benne: mi az, ami reánk vonatkozik. A XIII. kerületi Hazafias Népfront várospolitikai bizottsága ezt tette, amikor a 10-es körzetben megszervezte az első angyalföldi környezetvédelmi őrjáratot. Tanácstagi körzetenként ellenőrzik majd a rendet, a tisztaságot, s figyelmeztetik azokat, akik rosszul értelmezett jogaikra hivatkozva, kényelemszeretetből, netán gondatlanságból megkeserítik lakótársaik életét. S, hogy ennek az őrjáratnak „hatása” is legyen, a népfront aktivistájával tart egy önkéntes rendőr, a környék felelős egészségügyise, s természetesen az ingatlankezelő vállalat munkatársa. Feltérképezik a Dráva utca—Váci út—Gogol utca—Du- napart által határolt területet. Beszélgetnek az ott élőkkel, mit tehetnének: azért, hogy környezetük kulturáltabb legyen. Megnézik, hova kellene fákat ültetni, milyen állapotban vannak a közterületek, parkok, aztán a tanáccsal, kertészeti vállalattal, Vöröskeresztszervezettel és nem utolsósorban a lakossággal összefogva megszervezik a „mozgalmait”, amelynek célja, hogy: a tiszta, szép virágos Budapestért” versenyben az eddiginél előkelőbb helyezést érjen el Angyalföld. Sokan vannak, akik hajlandóak tenni is a környezetükért. Mi sem bizonyítja jobban, mint annak az ankétnak a sikere, amelyet a néhány héttel ezelőtt rendeztek. A XIII/10-e.s körzeti csoport vezetőségének meghívására megjelent körülbelül száz angyalföldi lakos nemcsak érdeklődéssel hallgatta az előadást, hanem konkrét problémákra hívta fel a figyelmet. Többen felajánlották, hogy részt vesznek az őrjárat munkájában. KEVESEK» FÜSTÖT NYELÜNK Nyolc évvel ezelőtt — amikor a fővárosi tanács meghirdette a levegőtisztasági programot — kezdték meg Angyalföldön a fütőhálózat korszerűsítését. A múlt év végéig 346 olyan épületben tértek át a gázfűtésre, ahol eddig szénnel tüzeltek. Ezzel a kerület belvárosi részéből majdnem teljesen kiszorították a házak fölötti füstfelhőket. Ez a XIII. kerületi tanácsnak 266 millió forintjába került. De a program ezzel még nem fejeződött be. Október közepén 233 központi fűtésű épületet kapcsoltak be a távfűtési hálózatba, s most dolgoznak további 29 épületben. A fűtési idény kezdetétől tehát már jóval kevesebb füst szennyezi a levegőt a főváros központjában, a Duna — a Váci út — Szent István park négyszögében. A környezetvédelemben a jövőben mind fokozottabban veszik ki részüket a népfront aktívái is. Munkájukról, gondjaikról, terveikről, s a legfontosabb tanulságokról következő száémunktól kezdve rendszeresen beszámolunk. A lakosság általános törekvése, hogy korszerű, kényelmes, jól berendezett lakásban éljen. Az ilyen irányú igények kielégítését igyekszik elősegíteni az Országos Takarékpénztár többek között azzal, hogy az építési kölcsönakció keretében lehetővé teszi a lakások korszerűsítését, helyreállítását tatarozását. Tekintve, hogy ezen szolgáltatások nem eléggé ismertek, ezúton tájékoztatjuk a kerület lakosságát. A korszerűsítési kölcsön a meglevő lakások komfort-fokozatának növelését szolgálja, így víz- és gáz bevezetésére, csatornahálózatba való bekötésére, távfűtés kiépítésére, központi fűtés szerelésére vehető igénybe. E körbe tartoznak még a fürdőszoba kialakítása és a lakások alaprajzi elrendezésének különböző módosítása is. Kölcsön az építési költség 75 százaléka erejéig, de legfeljebb 40 ezer forintig nyújtható. a kereset alapján megállapított 5, illetve 10 évi visszafizetéssel. A kamat mértéke évi 6 százalék. A tatarozási és helyreállítási kölcsön igényelhető mindazon munkák elvégzésére, amelyek a ház, illetve a lakás állagának megóvását szolgálják. Ide tartoznak az épület külső felújítási munkái: vakolás, a tető javítása, cseréje, az ereszcsatorna készítés, javítás, továbbá az elavult nyílászáró szerkezetek (ajtó, ablak) cseréje, valamint a lakásokon belül szükségessé vált munkák, így a padlózat cseréje, pótlása, vakolat javítása, az ezzel összefüggő mázolási munkák, a fürdőszoba elvault felszerelési tárgyainak cseréje. Tatarozási kölcsön az építési költség 75 százalékára, legfeljebb 70 ezer forintra rúghat, a kereset alapján megállapított maximálisan 15 év visszafizetésire. A kamat mértéke 2 százalék. A fenti munkálatok elvégzésére egyaránt felkérhető állami-, szövetkezeti, vagy magánkisiparos kivitelező is. Egy- igyedűleg végezhető helyreállítás és korszerűsítés. Ilyenkor a költségvetés összetételétől függ, hogy a fent Ismertetett két kölcsönfajta melyikét tudjuk nyújtani. Mivel a rendelkezések szerint bizonyos esetekben és mértékben a költségek a lakbérbe beszámíthatók, az igénylőnek saját érdekében helyes azokat előzetesen tisztázni az Ingatlankezelő Vállalatnál. Részletes felvilágosítással szolgál a fenti szolgáltatásainkról érdeklődőknek hitelcsoportunk, a Marx tér 9. sz. alatt, alatt. Dr. Méhész György az OTP XIII. kerületi fiókjának igazgatója (Folytatás a 4. oldalról) — Számos kiállítást szerveztünk, amely vándorkiállításként működik: gyárról gyárra, üzemről üzemre költöznek a tablók. Most dolgozzák fel az üzemek munkásai a békevonatok, baráti találkozók albumait. Az elmúlt öt évben 5000 kerületi dolgozó járt a Szovjetunióban. Ki-ki a saját felvételeiből készít tablót. A kiállítás október 27-én az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában nyílik meg. A sok példa közül is kiemelkedik az Alumíniumipari Tröszt hasznos kezdeményezése — ők műszaki szakszótárat állítottak össze — vagy a Fémmunkás Vállalat Uszty-Ilimsz- ki tevékenysége, az Orvostovábbképző Intézet és a MEDICOR együttműködése a szovjet kollégákkal. — Szólnunk kell még a nyelvtanulásról is. Hat üzemben 150—170 dolgozó tanul oroszul. A nyelvi és kulturális programok iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy szinte lehetetlen minden igényt kielégíteni. Elmondhatjuk — az egyszerű emberek tömegéhez eljut az MSZBT munkája, s ebben a tagcsoportoknak, a szocialista brigádoknak igen nagy szerep jut. Bár az adatok beszédesek, tervszerű, pontos munkáról adnak számot, mégis a személyes élmény, a találkozások emlékei, tervei mutatják legjobban e munka lényegét. Ezért is járnak el ezrek és ezrek a Barátság Házába. Kiállításokra, vetítésekre- vagy éppen, egy csésze teára. Gömöri András € ANGYALFÖLD
