Angyalföld, 1976 (1. évfolyam, 1-2. szám)
1976. május / 1. szám
A TÁRSADALMI ELLENŐRZÉS TAPASZTALATAIBÓL „Vannak még gyenge pontok..." NAP MINT NAP érnek minket apróbb bosszúságok. Mintha valaki-valami direkt arról gondoskodna, hogy borsot törjön az orrunk alá. Nem elég, hogy zsúfolt a busz, csöpög a lakásban a vízcsap, bömbölteti a rádiót a szomszéd ... Itt vannak még az üzletek is: sületlen a kenyér, csurog a tejeszacskó, kevesebbet mér, többet számol az eladó. Az étteremben meg pláne ezer szeme-füle legyen az embernek: lecsípnek a húsadagból, felhabozzák a sört. Ki védi meg az érdekeinket, ki ellenőrzi a számlákat, az áruk, szolgáltatások minőségét? Kinek köszönhetjük, ha javul az ellátás, bővül az üzlethálózat — mert ez az, amit ritkán veszünk észre. Ami jó, az természetes... Nálunk, a XIII. kerületben, mindazt, amely a legközvetlenebbül érint minket, fogyasztókat, a tanács mellett működő Ellátási és Szolgáltatási Bizottság ellenőrzi. A BIZOTTSÁG 16 tagja önkéntesen végzi a munkáját. Nem „hivatalnokok” — társadalmi testület aktívái. Ellenőrzik az ipari és kereskedelmi osztályt. Rendszeresen beszámoltatják a KÖZÉRT- és ZÖLDÉRT-vállalatot, a TÜ- KER-t, a Vendéglátót, a Piacfelügyelőséget. Céljuk nem a mindenáron való hibakeresés. Vizsgálataikkal, javaslataikkal a szolgáltató egységeket éppúgy segíteni akarják, mint a lakosságot. Másfél száz vendéglátóipari üzlet, 169 KÖZÉRT-bolt — nehezebb, „problémásabb” kerület Angyalföld a többinél? — Nem! — állítja Sima Gyula, a társadalmi bizottság elnöke —, csak sajátságosabb a helyzete. A Szent István körút is XIII. kerület, akár a Jász utca. De micsoda különbség! Amott az ABC-áruházban százféle árut kínálnak, emennek környékén talpalatnyi „szatócsboltokban” jó, Ha három fajtát. A téliszalámi, gépsonka ritkaságszámba megy — parízerbe, „turistába”, szalonnába bele is „fulladhat” a kedves vendég. Nem elég, hogy van cukor, liszt, zsír, só? Háziasszony legyen a talpán, aki oly csöppnyi raktárban, mint amekkora a külterületek üzleteinek van, ennyi terített árut tudna tartani. Alighanem ez a két pont a legérzékenyebb: a kínálat és a tárolás. ANGYALFÖLD — A kerület északi részén jobbára kis boltok vannak minimális raktározási lehetőségekkel, egy-két eladóval — mondja Sima Gyula. Elég egy kisebb influenzajárvány és „kihal” a személyzet. Le kell húzni a rolót, ellátatlan marad a környék... — A PULTNAK két oldala van. De a vevő csak az innensőt látja. Vásárolni, válogatni akar. Friss árut kapni. Csomagolópapírt a kenyérhez, kiflihez. Almát, narancsot, zöldpaprikát, paradicsomot a családjának. Nem szereti, ha kezében marad a cukroszacskó alja, táskájában kifolyik a tej, lisztes lesz a felvágott. Időnként át akar látni a légypiszkos, zsírfoltos üvegpulton, csak egyszer pontosan észrevenni, hol állt meg a mérleg nyelve. Annak sem örül, ha otthon derül ki, hogy a dobozban savanyú a tejföl, az üvegben buggyant a sör, paradicsomlé. A vásárló tehát panaszkodik és joggal háborodik fel, ha zárás előtt fél órával már zárt ajtókat talál vagy útközben jön rá: 20 fillérrel, két forinttal megint becsapták... A pult másik oldalán az eladó van. ö tudja: hiába rendelne tízszer annyit, tízdélével többet, nem tudná hol tárolni. A zöldség-gyümölcs is szép, friss, amikor hozzák. De — különösen nyáron — hamar romlik, szennyeződik. Tehetetlenül tárja szét a karját, ha reklamálják, miért ad el lejárt árut, ő se tudja kisilabizálni, mikortól számítandó a feltüntetett 6 nap vagy 3 hónap. PISZKOS az eladórész? Honnan vegyenek takarítónőt? Ha a vendég tisztaságot akar, el kell tűrnie, hogy a kőfelmosás, üvegpolctisztítás miatt fél órával előbb zár az üzlet. (Az se lenne rossz, ha nem dobálná le a földre a számlákat, szakadt papírokat,..) Udvariatlan a kiszolgálás, előfordul túlszámlázás? Az egy-két személyes üzletek „kiszolgáló-mindenesei” is emberek. Fáradtak, kimerültek. Eladó és vevőkör. Kígyó, amelyik a saját farkába harap. A megoldás? — Az üzlethálózat elmaradottságának, egészségügyi, szociális helyzetének javítása, a munka jobb megszervezése... — feleli Sima Gyula. — A KÖZÉRT-vállalattól 1975-ben intézkedési tervet kért a bizottság. Végrehajtásáról most júniusban adnak számot. A súlycsonkításra, túlszámlázásra nem lehet ok a fáradtság. A rendeleteket be kell tartani. A „visszaeső bűnösöket” kisebb forgalmú üzletbe helyezik. Tavaly a vásárlók megkárosítása miatt 14 esetben fegyelmi eljárás folyt le. 12 ízben szabálysértés miatt bírságot rótt ki a KÖZÉRT saját, belső ellenőrzésének vizsgáltai nyomán. Persze nagyon meg van kötve a kezük. Munkaerőhiány van... A kerület északi részén a közeljövőben 3 új ABC-áruhá- zat adnak át. Az Újpalotai úton (450 négyzetméter), a Mautner Sándor utcában szintén 450 négyzetméter, és a Béke utca elején 600 négyzetméter alapterülettel. Az V. ötéves terv programjában további három áruház építése szerepel:a Csángó utcában, a Pozsonyi úton, Dráva és Kárpát utca sarkán. MÁS. Az angyalföldiek nem csodálkoznak, ha szikkadt, savanyú, lapos kenyeret látnak az üzletek polcain. Nem csodálkoznak, de nem is fogadják el. Nem szokták meg soha. Ha idejük -engedi, inkább bevil- lamosoznak kenyérért a belvárosba. — A bűnös a Petneházy utcai kenyérgyár — vallja be Sima Gyula. Évek óta a panaszok özönét zúdítják vezetőire. Értekezlet-értekezletet ér, mindenki kéri: változtassanak a gyártási technológián. Minden hiába. Saját erőből nem tudják megoldani... A Fővárosi Sütőipari Vállalat tervében áll: az V. ötéves tervben új kenyérgyárat kapa kerület. NAPONTA minden adagból egy-két-három gramm. A poharakból néhány cent. A „Nincs visszaadni valóm ...” 10 filléres nyereségei. Hónapok, évek alatt telekre, autóra elegendő pénzzé nőnek, változnak át. Többek között azért, mert nem merünk, vagy nagyvonalúan elfelejtünk szólni; majd az ellenőr... (gyimesi) 11 Az egész Budapesté — de a térképen mégis a XIII. kerület rózsaszínje fedi a Margitszigetet. Kedvelt pihenő és találkozó- helyénél, a víztoronynál készült rajzunk
