Ferencváros, 2011 (21. évfolyam, 1-6. szám)
2011-03-18 / 6. szám
Ferencváros 2011. március 18. KÖZÉLET 3 Kárba veszett évek, tönkretett életek Megemlékezés a kommunizmus áldozatairól Tóbiás Áron közíró tartott megemlékező beszédet Február 25. a kommunizmus áldozatainak emléknapja, amely alkalomból országszerte megemlékezéseket tartottak. A ferencvárosi főhajtásra a Ráday u. 9. számú háznál, Nagy Ferenc kisgazda-miniszterelnök emléktáblája előtt került sor. A szállingózó hó ellenére sokan gyűltek össze, s hallgatták meg a Himnusz után Tóbiás Áron közíró megemlékező beszédét. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjetek Kovács Bélát, az 1946. évi választásokon abszolút többségre szert tett Független Kisgazdapárt főtitkárát. 2001-ben - sok évvel a rendszerváltás után - Wittner Mária javaslatára lett ez a nap emléknap. Az ő sorsában példaértékű volt, hogy egy idegen elnyomó hatalom tartóztathatta le és ítélhette el Magyarországon egy politikai ellenfélnek számító párt vezető funkcionáriusát, aki ráadásul országgyűlési képviselőként mentelmi joggal is rendelkezett. Letartóztatása megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt, a következő évi, már nem szabad választásokon pedig évtizedekre megnyílt az út a totális kommunista diktatúra előtt. A szovjetek „malenkij robotra” hurcoltak el több tízezer embert, harmaduk sosem tért vissza. Majd következett a kitelepítések időszaka, kárba veszett évekkel, tönkretett életekkel, kényszerű állásváltoztatásokkal, lelki megtöretéssel, megveretéssel, börtönnel. Paradox módon az ellenségképgyártás - amely a diktatúrák sajátja - még az uralkodó párt soraiban is folytatódott. Az 1956-os forradalom leverése után újabb halálos áldozatai is lettek a később fokozatosan felpuhuló kádári rendszernek. Az emberiség józan többsége soha többé nem akar diktatúrát, sem fasisztát, sem kommunistát, sem másmilyet. Az ünnepség koszorúzással, majd a Szózattal fejeződött be. Koszorút, virágot helyezett el az emléktáblánál a ferencvárosi önkormányzat nevében többek között dr. Bácskai János polgármester, a pártok és civil- szervezetek képviselői és magánemberek is. Krivánszky Hősök a falakon Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc résztvevői Márványtáblák, utcanévtáblák, szobrok őrzik Ferencvárosban e dicső korszak jelentős szereplőinek emlékét. Talán mindenki látta már Kossuth Lajos emléktábláját a Ráday utcában - Itt koszorúztak március 15-én -, illetve Knézich Károly tábornok, aradi vértanú emléktábláját, ahová október 6-án helyezik el az emlékezés virágait. Azonban sokkal többen vannak, akiknek neve összefonódott e korszakkal, s a kerület híven őrzi emléküket Teleki Blanka szobra a nevét viselő gimnázium udvarán Czuczor Gergely költő - nevét őrzi a Czuczor utca - 1848 decemberében, Kossuth hírlapjában tette közzé királyellenes versét, a Riadót, amelyért a szabadságharc leverése után hat év várfogságra ítélték. A Berzenczey utca névadója, Berzenczey László 1848-ban székelyföldén Kossuth nevét viselő szabadcsapatot alakított, majd 1849 áprilisáig polgári főbiztos volt Erdélyben. A Beöthy utca névadója, Beöthy Ödön a liberális reformmozgalom egyik vezéralakja, majd 1848-ban erdélyi kormánybiztos lett, 1849-ben pedig a főtörvényszék elnöke. A Földváry utcát Földváry Károly honvéd ezredesről nevezték el; aki harcolt a tápióbicskei, az isaszegi, a váci, a nagysallói, a vácrétsági és a debreceni csatában. Előbb halálra ítélték, majd ezt 18 évi várfogságra változtatták. A Pipa utcában lakott Horváth Mihály püspök, történetíró, aki 1849-ben a Szemere-kormány közoktatásügyi minisztere volt; távollétében halálra ítélték a szabadságharc bukása után. Lenkey János honvéd tábornokról - egyike az aradi vértanúknak - is utcát neveztek el. 1848 októberében a Württemberg-huszárok századosaként Galíciában bravúrosan kivágta alakulatát az ellenség gyűrűjéből, és hazavezette őket, hogy részt vehessenek a szabadságharcban. Leövey Klára - akinek nevét gimnázium őrzi Ferencvárosban - lelkes híve volt a forradalomnak és szabadság- harcnak, utóbbiban ápolónőként vett részt, majd a szabadságharc bukása után honvédeket bújtatott, amiért 5 év fogságra ítélték. Lónyay Menyhért - akinek emléktáblája is van a róla elnevezett utcában - az 1848- ban megválasztott magyar parlamentnek haláláig tagja volt, a pénzügyminisztérium tanácsosa, majd a Szemere-kormány pénzügyi államtitkára. Markusovszky Lajos orvos - Ferencvárosban teret neveztek el róla - 1848-ban hadi sebészetet oktatott, a szabadságharc idején kórházi főorvosként, majd később Görgey Artúr seregében törzsorvosként vett részt a küzdelmekben. Máriás- sy János honvéd ezredes emlékét, aki 1848 augusztusától őrnagyként a tiszántúli nemzetőrségi hadosztály parancsnoka volt, majd az aradi sereg élén október végén Fenlak- nál vereséget mért a császáriakra, valamint részt vett a kápolnai csatában és Budavár visszavételében, szintén utcanév őrzi. A világosi fegyverletétel után előbb halálra ítélték, majd ezt 18 év várfogságra változtatták. A szabadságharcos múltja miatt kivégzett Noszlopy Gáspárt a hajdani ferencvárosi temetőben földelték el, emléktábláját a Telepy utcában találni. Somogy vármegye szolgabí- rájaként 1848-ban a megyei népfelkelés egyik szervezője volt, 1849-ben pedig három hónapra felszabadította Somogy vármegyét. A Ráday grófok közül kettő is szoros kapcsolatban állt a forradalommal és a szabadságharccal. Ráday V Gedeon a hadügyminiszter Mészáros Lázár segédtisztjeként harcolta végig a szabadságharcot, Ráday IV Pál pedig a szabadságharc legfiatalabb huszár őrnagyaként számos csatában vett részt, amiért 12 évi várfogságra ítélték. Szász Károly református püspök - aki évekig az Üllői út 7.-ben lakott- előbb káplárként, majd hadnagyként vett részt a szabadságharc hadműveleteiben. Táncsics Mihály - emléktáblája az Üllői út 23. sz. ház falán függ - politikust, publicistát 1848. március 15-én szabadította ki a pesti nép. Művei a cenzúrá miatt többnyire csak külföldön jelenhettek meg. A szabadságharc leverése után halálra ítélték, de felesége a saját házuk alatt kialakított rejtekhelyen bújtatta egészen az 1857-es amnesztiáig. 1860-ban ismét letartóztatták és bebörtönözték felségsértés miatt. Teleki Blanka - akinek szobra a Mester utcában, a róla elnevezett gimnázium udvarán áll- magyar nyelvű leánynevelő intézetet nyitott Pesten, a szabadságharc bukása után pedig honvédeket bújtatott, amiért 10 év várfogságra ítélték. Az utcanévadó Tompa Mihály költő a forradalom kitörése után azonnal a Nép Barátja folyóirat munkatársa lett, 1848 őszétől pedig a gömöri nemzetőrökkel együtt vonult be, és mint tábori pap részt vett a schwecha- ti ütközetben. Verseiben nyíltan, majd allegorikusán fejezte ki fájdalmát a szabadságharc bukása miatt. Vajda János költő emlékét emléktábla őrzi a Tompa utca 13. falán. A Petőfi baráti körébe tartozó költő részt vett a forradalom eseményeiben, 1848 augusztusától pedig jelentkezett katonának, majd vörössip- kás hadnagy lett. Vídats Jánost - aki később az apja által alapított Lónyay utcai mezőgazdasági gépgyárat vezette - ott találjuk 1848. március 15-én a sajtószabadságért küzdők sorában, majd végigharcolta a szabadságharcot, s ezért előbb halálra, majd ezt megváltoztatván többévi várfogságra ítélték. 1861-től haláláig ’48-as párti országgyűlési képviselő, a Soroksári úton felépült Honvédmenház egyik kezdeményezője és első parancsnoka volt. Aldassék emlékük mindazoknak, akik a szabadságért küzdtenek! Krivánszky Árpád m HÁZI JOGTÁR . .. A végrendelet 1.rész A magyar öröklésjogban az öröklés rendjét elsősorban az elhunyt végakarata határozza meg. A korábban már részletesen ismertetett törvényes öröklési rend akkor irányadó, ha nem került sor végintézkedésre, vagy a végintézkedés nem fedi le a teljes örökséget. A végintézkedés tipikus esete a végrendelet, de vég- intézkedésnek minősül az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás is. Mivel végrendelet hiányában a törvényes öröklés szabályai irányadóak, így végrendeletet készíteni gyakorlatilag csak akkor van értelme, ha az örökhagyó el akar térni a törvényes öröklési rendtől. A végrendelet az örökhagyó egyoldalú akarat- nyilvánítása, így a végrendelkező utóbb szabadon megváltoztathatja, de akár vissza is vonhatja végrendeletét. A végrendelet ráadásul nem is köti a végrendelkezőt, így nincs akadálya annak sem, hogy a végrendelkező még életében átruházza a végrendeletben említett vagyontárgyat. Végrendelkezni elsősorban írásban lehet, a szóbeli végrendelet csak kivételes esetekben elfogadott. Az írásbeli végrendeletnek két alapfajtája van. Az egyik a közvégrendelet, amelyet csak közjegyző vagy bíróság készíthet. Ezzel teljesen egyenértékű az írásbeli magánvégrendelet. A végrendelkezés lehetősége nem mindenki számára adott, cselekvőképtelen személy érvényesen nem végrendelkezhet. Korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletben végrendelkezhet, ennek érvényességéhez azonban nem szükséges sem törvényes képviselője, sem a gyámhivatal hozzájárulása. Teljesen cselekvőképes személy akár közvégrendeletben, akár magánvégrendeletben végrendelkezhet. Azonban a vak, az írástudatlan, illetve az olvasásra vagy aláírásra képtelen állapotban lévő személy akkor is csak közvégrendeletet tehet, ha egyébként teljesen cselekvő- képes. Az írásbeli magánvégrendeletnek három fajtáját különbözteti meg a magyar öröklési jog. Az egyik az úgynevezett holográf végrendelet, amikor a végrendelkező elejétől a végéig saját kezűleg írja végakaratát. A holográf végrendeletnél nincs szükség tanúkra, azonban fontos, hogy a végrendelkező aláírása is szerepeljen rajta. Az allográf végrendeletet más személy írja le, vagy nyomtatás útján készül, ennél szükség van két tanú aláírására Nagyböjt és húsvét Szabón atya ökomenikus üzenete az ünnepre „A húsvét az egyetlen mozgó ünnepünk, amelyben a nap- és a holdév vegyesen számít. A húsvét a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap, amely idén a lehető legkésőbbi időpontra esik, s a beköszöntő tavaszra emlékeztet, a természet újjáéledésére és a megtisztulására. A húsvét rejtettebb ünnep, mint a karácsony. Kívülről nézve nehezebb értelmezni, hiszen azt ünnepeljük, hogy valaki meghalt. Aztán persze feltámadt, de ez mai fejjel nehezen elképzelhető. Jézus nem öngyilkos lett, nem megsemmisülni akart a kereszten, hanem hódolva áldozni az Atyának. Annyira szerette őt, hogy életét adta érte. A világot övező bűn mélységét mutatja, hogy megölték az emberek. A keresztény nagyböjt során arról emlékezünk, hogy Jézus megkeresztelkedett, kiment a pusztába, és negyven napig böjtölt. A negyvenes szám emlékeztet a választott nép vándorlásának időtartalmára: addig bolyongtak a pusztában, ameddig le nem kopott róluk az Istennel szemben lázadó nemzedék. A böjt egy nagyon komoly önismereti út, aki jól van lakva minden szempontból, nem akar eljutni sehova. Az életben vannak puszták, elvesztünk embereket, lehetőségeket, célokat a szemünk elől. Senkik vagyunk, az ember nulla, Isten pedig minden. A kérdés az, hogyan reagálunk életünk válságaira. Ha lélekben felkészülünk, és Istenre bízzuk magunkat, talán könnyebb lesz elviselni a nehézségeket. Amire várunk, az bekövetkezik. Két szigorú böjti nap van, hamvazószerda és nagypéntek. A nagyböjt szabályai függnek az életkortól, tartózkodni kell a hústól. Háromszor enni és egyszer jóllakni. Nemcsak testileg, hanem lélekben is böjtölnünk kell, legyőzve a kísértéseket és berögzült távolságtartásainkat. Fel kell keresni azokat az embertársainkat, ismerőseinket, családtagjainkat, akikre neheztelünk. Elsősorban azokat kell megváltoztatnunk magunkban, amikben hiányaink vannak. \ün, akinek kevesebbet kell ennie, másnak letennie a tévékapcsolót, és több időt töltenie a családjával. Isten országát kell keresnünk, ahogy Jézus mondta: »Térjetek meg és higgyetek az Evangéliumban.« Jézus itt van közöttünk, és jelenlétéhez méltó módon kell viselkednünk. Isten a szeretette formálta a világot. Ha boldogok akarunk lenni benne, meg kell tanulnunk szeretni egymást, és ez nem könnyű! A gonosz elégedetlenségre sarkall, az életben csak a rosszat láttatja. Nincs más, csak ez az élet. A jelen. A múltnak már vége, a jövőt pedig nem ismerjük. Ahelyett, hogy bennük matatnánk, ami felesleges, észre kell(ene) vennünk az élet apró örömeit. Mert nincs olyan, hogy valakivel csak rossz dolgok történnek. Mindenkinek van valamije, amit megoszthat másokkal. A húsvét berobban az önmegtartóztatásba, a nagyböjtbe. Olyan, mint a reggel. Nehéz kivárni, de biztos, hogy eljön.” Lejegyezte: Szilágyi Iván Szabón Gábor, a Bakáts téri Szent Ferenc-templom plébánosa Nyílt nap a víz világnapja alkalmából 2011. március 22-én, kedden Ferencvárosban, a Márton utca 14/b-ben várják azokat az érdeklődőket, akik a víz világnapja alkalmából tisztelegnének az élet egyik elengedhetetlen feltétele előtt. A rendezvény reggel 9.00- től 18.00 óráig tart. Program • Szikvízipar-történeti bemutató, régi szikvizes üvegek és majdnem százéves szódagép • Szódásinas-avatás oklevéllel • Szikvízüzem bemutatása • Szikvízgyártási folyamatok, élelmiszer-biztonság, munkavédelem • Környezetünk védelme • A modern vízfogyasztási kultúra bemutatása • Kóstoltatás • Vakteszt (különféle vizek felismerése) • Vakteszt (kinek mi ízlik) • Táplálkozás-egészségügyi előadás 11.00 és 15.00 órai kezdettel • Fröccstörténelem 17.30-tól, közben vakteszt fröccsökből (kisfröccs, nagyfröccs, hosszúlépés) Standok, kiállítók: Fővárosi Vízművek, Országos Szikvízkészítő Ipartestület, Aqua Nova Kft., Szentkirályi Ásványvíz, Linde Gas is. Az írásbeli magánvégrendeletnek sajátos fajtája, amikor a vég- rendelkező a végrendeletét nyílt vagy zárt iratként közjegyzőnél személyesen letétbe helyezi. Ez nem minősül közvégrendeletnek, hiszen ezt nem a közjegyző készítette, sajátos viszont, hogy tanúk aláírására sincs szükség. írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet készíteni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen írni és olvasni is tud. Mindegyik fajtájánál érvényességi követelmény, hogy szerepeljen rajta keltének helye és ideje, továbbá a végrendelkező aláírása. Ha a végrendelet több lapból áll, akkor minden lapját folyamatos sorszámozással kell ellátni, és a végrendelkezőnek és az esetleges tanúknak minden lapot alá kell írnia. Az viszont nem követelmény, hogy az irat tartalmazza a végrendelet kifejezést. Akár egy ismerősnek írt levél is minősülhet végrendeletnek, ha írója abban végakaratát közli, és a levelet saját kezűleg írta, lapjait sorszámozta és aláírta, és a levelet megfelelő keltezéssel látta el. A jogi rovattal kapcsolatos észrevételeiket, témafelvetéseiket, kérjük, küldjék a szerkesztőség postai címére vagy a ferencva- rosujsag@ferencvarosimuvkp.hu e-mail címre. Dr. Finta Gábor /
