Ferencváros, 2011 (21. évfolyam, 1-6. szám)

2011-01-07 / 1. szám

8 MAGAZIN Ferencváros 2011. január 7. Hóhányók A tél viszontagságai A társasház és a hóhányás szempontjából „senki földje” között húzódó határ látható: elöl letakarított, hátrébb havas-jeges, össze­taposott hóval fedett, balesetveszélyes járdaszakasz (Tűzoltó utca, a Salkaházi Sára parknál). Amikor a zeolitot nem takarítják le a járdáról, az olvadt hóié és a zeolit keverékének eredménye az a krémszerű sár, amely elő­szeretettel tapad meg a nadrágon, a harisnyán, a mosást végző feleség és a vegytisztító vállalkozók nagy örömére (Üllői út, ka­szárnya előtt). Nagyon sirály! Jövendölés a múltból „Ahol mindenki szeret vacsoráz­ni: az Ezüst Sirály étterem a József Attila lakótelepen!" Nemcsak az egykori helybeliek, hanem a régi té­véreklámok szerelmesei is emlékez­nek e mondatra s a régi képsorokra. Egy család étkezik a nevezett helyszínen, s sorra elmeséli, mi­ért szereti a Dél-pesti Vendéglátó Vállalat nevezett zenés „üzemegy­ségét”. Én azért szeretek idejárni, mert a lakótelepen ez a leghan­gulatosabb hely - mondja a fa­míliához tartozó bakfis. A kisfiú a csokis palacsinta, a nagyapa a remek ételválaszték miatt keresi fel örömmel az intézményt. A férj számára pedig - noha amikor bá- mészkodásba kezd, felesége egy villával kézen böki - a csinos höl­gyek látványa a vonzó. Hogy ki és pontosan miért ne­vezte el a kedves, nagyobb vizek mellett élő, szürkésfehér tollaza­tú, kecses halászmadárról a Nap­fény u. 7. sz. alatti néhai éthelyet, ma már megállapíthatatlan. Az illető nyilván némi egzotikumot álmodott az akkor még csekély zöldövezetet kínáló „betontenger” közepébe. Honnan is sejthette vol­na, hogy egyszer majd a névadók is be-belátogatnak a környékre. Annak pedig, hogy a nosztalgikus intézmény emléke sokakban fel­merült, éppen ez az oka. Decemberben és januárban a lakótelep több részén is feltűnt egy hét és húsz egyedet szám­láló sirálycsapat, amely repülé­sével, hangerejével, de puszta jelenlétével is sokakat megle­pett. Természetesen teljességgel kizárható, hogy a Sirály étter­met keresnék. A jeges-szeles dunai környezetből a kényelme­sebben megszerezhető falatok reménye vonzotta-vonzza őket a szélcsendesebb területekre. A nyugati nagyvárosokban már évtizedekkel ezelőtt megfi­gyelték, hogy csapataik telente 10-15 kilométerre is behúzód­nak a folyóktól (tavaly tavasz- szal az olasz főváros szívében, a II. Viktor Emánuelről elneve­zett márvány emlékmű legte­tején raktak fészket). A József Attila-lakótelepen most fordul­tak meg először. A sirályok a halászétrendet egyébként is dögevéssel egészí­tik ki, de szinte mindent esznek: más madarak tojásait, szemétbe hajított húsneműt, s látták őket kenyérrel is bíbelődni. Akiket zavar a jelenlétük, ügyeljenek jobban a szeméttá­rolók környékére, s figyelmez­tessék a szemetelőket. Akiket viszont nem zavar: örüljenek, hogy ismét gazdagodott a lakó­telep faunája. (háes) Sirály étterem és eszpresszó - tervezte: lőrincz József, 1965 Archiv fotó (Forrás: Magyar Építőművészek Szövetsége) A segítő szándék csak hozzáállás kérdése Ferencvárosi festőművész a vörösiszap-károsultakért Nagy János kilencvenévnyi tapasz­talata ellenére sem veszítette el érzékenységét mások bajai iránt. A festőművész most a vörösiszap-ká- rosultakon segít saját alkotásainak felajánlásával, amelyeket egész éle­tében a maga kedvtelésére festett. Nagy János igazi lokálpatrióta, hiszen 1933 óta él Ferencváros­ban, az Ipar utcában, ugyanab­ban a lakásban. Még emlékszik arra, amikor a Gizella-malom beinduló gépei megremegtették a környező épületeket. Életé­nek a festészet volt a fő vezér­fonala, bár gépészmérnökként és agrármérnökként kereste ke­nyerét, többek között a Bánya­terv, a Vegyterv és a Malomterv kötelékében. A festészet azon­ban mindig része volt életének. Első mesterének Feszty Árpád i lányát, Feszty Masát tartja, aki a negyvenes évek kezdetén biztat­ta alkotásra, de Gerzson Pálnak, a Képzőművészeti Főiskola taná­rának a támogatását is élvezte. Művészetének fejlődését nagy­mértékben segítette a Műegye­temen szerzett rajztudás, hiszen ott tanára a festőművész Darvas István volt. Nagy János festésze­tére leginkább Renoir, Monet, Szinyei Merse Pál és Vaszary Já­nos művei voltak hatással. A kilencvenéves festőművész már többször kifejezte együtt­érzését nehéz helyzetbe került embertársaival. Számos fest­ményét ajánlotta már fel karita­tív célra, így támogatta már a Tűzoltó Utcai Gyermekklinikát és az SOS Gyermekfalut is.- Számomra az jelent örö­möt, ha adhatok, munkámért nem fogadok el pénzt - mond­ta az idős mester, aki most a vö- rösiszap-áradás károsultjainak megsegítésére ajánlotta fel tíz festményét abból a több mint ötszáznegyvenből, amelyeket eddig készített. - A képek eladá­sából befolyt teljes összeget a vörösiszap-károsultaknak ado­mányozom, ha pedig a képek el­kelnek, további festményeimet is felajánlom e célra - tette hozzá Nagy János, aki jelenleg is alkot, ötszáznegyvenkettedik műve ép­Ferencvárosi művészek a Pincegalériában Az Art9 egyesület 13. kiállítása Hagyomány, hogy a Pincegaléria év végi utolsó kiállítását az Art9 mű­vészeti egyesület alkotói jegyzik. A 2010-es tárlatot dr. Bácskai János polgármester és Baki Péter, a galé­ria vezetője nyitotta meg. Ahogy azt Baki Péter megnyitó- beszédében elmondta, az Art9 az évek során Budapest meg­határozó művészeti egyesüle­tévé vált, köszönhetően az itt alkotó és a meghívott vendég- művészeknek. Az egyesület év végi kiállítása nemcsak Ferenc­város, hanem a főváros megha­tározó eseménye, hiszen átfogó képet ad a kortárs művészetről annak ellenére, hogy a kiállító- hely mérete csak mintegy har­minc művész bemutatkozását teszi lehetővé. Dr. Bácskai János polgármes­ter kiemelte, Ferencváros rég­óta fontos feladatának tekinti a művészetek támogatását, és az októberben megválasztott új testület sem kíván ezen vál­toztatni. Hozzátette, ezt azért is fontosnak tartja, mert a kerület, köztük az Art9 művészei orszá­gos viszonylatban is kiemelkedő alkotók, közülük többen jelen­tős művészeti díjak birtokosai. Munkájuk támogatása azért is elsődleges feladat, mert a fővá­rosban kevés olyan élő és mű­ködő művészeti egyesület van, amely rendszeresen képes meg­jelenni a nyilvánosság előtt, ma­gas színvonalú alkotásokkal. Baki Péter szólt a magyar- országi művészeti mecenatúra helyzetéről is, azaz arról, hogy ez gyakorlatilag nem létezik. Kifejtette, szükség lenne arra, hogy a művészeti érdekvédelmi szervezetek megerősödjenek, és képesek legyenek képviselni az alkotókat, akiknek maguknak is aktívabban kellene részt ven­niük ebben a munkában. En­nek ellenére - mondta - hisz abban, hogy ez a hagyomány- nyá vált kiállítás a jövőben is létezni fog, az ,Art9 egyesülettel együtt, hiszen az önkormányzat támogatása, a művészek elköte­lezettsége és a látogatók érdek­lődése közel másfél évtizede bizonyítja e tárlat létjogosult­ságát. Steiner Gábor Kiállítás a polgármesteri hivatalban A József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény kiállítása, amely a tanu­lók által készített szakrális témájú festményeket és domborműveket vonultat fel, az ünnepek apropóján több helyen is látható volt a kerü­letben, így Szent Vince-plébánián rendezett koncerten és a Bakáts téri templomban is, az adventi gyertyagyújtás alkalmával. Ezután az alkotásokat a polgármesteri hi­vatal emeleti előterében állították ki. A megnyitón dr. Bácskai János polgármester kiemelte, a kiállítás jól példázza azon törekvést, hogy gyerekek bekerüljenek Ferencvá­ros kulturális körforgásába, ami­nek szükségességét a kiállított művek színvonala is bizonyítja. Vincze Angéla festőművész, az is­kola rajztanára elmondta, a művek egy pályázat eredményeképpen születtek. Az alkotásokat többsé­gükben hetedik osztályosok készí­tették, akik már elég tapasztalatot gyűjtöttek egy-egy technika elsa­játításában ahhoz, hogy önállóan dolgozzanak. Mi több, a képe­ken olyan - egyébként bonyolult ­technikát is kiválóan alkalmaztak, amellyel csak a pályázat során is­merkedtek meg. Hozzátette, az iskola segít a gyerekeknek ab­ban, hogy a művészeti techni­kákkal megismerkedve, saját maguk találják meg a számukra legmegfelelőbb alkotási módot, amelyben kiteljesedhetnek és ki­emelkedőt alkothatnak. A megnyitó végén az alkotók meg­ajándékozták dr. Bácskai János polgármestert és Borsa Józsefet, az Oktatási, Kulturális és Sportiro­da vezetőjét. Steiner Gábor Nagy János már többször tanújelét adta segítőkészségének pen készülőben van, miközben Bach, Mozart és Schubert zenéje adja számára az ihletet. Nagy János festményeit az Ipar utca 7. szám alatt található Caffé del Moro kávézó állítot­ta ki, itt tekinthetik meg őket az érdeklődők. A festmények megvásárlásáról a 06-20 372- 7252-es telefonszámon kapható bővebb információ. Steiner

Next

/
Oldalképek
Tartalom