Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-04-16 / 6. szám

Ferencváros 2010. április 16. KULTÚRA 7 Tiszteld atyádat és anyádat... Háy János: Vasárnapi ebéd - felolvasószínház a Nemzetiben A Nemzeti Színház 2008-ban, a Bib­lia évében írt ki drámapályázatot a bibliai tízparancsolat egy-egy paran­csolatának színpadi feldolgozására. Nyolc pályamű készült el. A legjobb kortárs szerzők írtak drámát a témákra, Bereményi Géza, Esterházy Péter, Garaczi László, Háy János, Rakovszky Zsuzsa. Az írókkal és a művek­ből felolvasott rövid jelenetek­kel 2009 májusában, a Nemzeti Színház nyílt napján találkoz­hatott a közönség. Idén már­ciusban felolvasó formában előadták Garaczi Szépet fogtok álmodni című darabját, majd áprilisban Háy János Vasárna­pi ebéd című „polgári színjáté­kát” olvasták fel a Gobbi Hilda Stúdiószínpadon, Rátóti Zoltán rendezésében. Tiszteld atyádat és anyádat, szól az ötödik parancsolat, amely igencsak keserű színjá­ték megírására inspirálta Háy Jánost. Akitől egyáltalán nem idegen a téma: a hétköznapi emberi kapcsolatok - férfi-nő, szülő-gyerek - elemzése, kí­méletlenül őszinte ábrázolása. A Vasárnapi ebéd a családi élet jól ismert és kibírhatatlan szte­reotípiáival szembesíti a nézőt. Háy szereplői olyanok, mint az állatorvosi lovak, a szerző rá­juk aggatja a típus valamennyi jellegzetességét, viselkedésük, életvitelük, életük fordulatai az unásig ismert sablonok sze­rint alakulnak. Mondataikat, konfliktusaikat, döntéseiket előre ki lehet találni. Mintha magunk beszélnénk magunk­ról. Olyan töményen zúdulnak ránk életünk pusztító közhe­lyei, hogy attól kódulunk. Háy ismert fogása ez, eszköztelen- ségével, a hősök, a szituációk és a párbeszédek végletesen le­csupaszított hétköznapiságával ragadja meg a nézőt. Itt min­den hangsúlyosan és gyilko­sán hétköznapi. A Jó ebédhez szól a nóta, a porleves, az el­hanyagolt feleség, a kimarado- zó férj, az ivás, a megcsalás, a szeretethiány, az új kapcsolat, amelyben hamarosan ugyan­ez folytatódik. A képmutató, álszent szülők, akik egész éle­tüket úgy élik le, hogy meg­játsszék magukat egymás előtt, a gyerekeik előtt, a szőnyeg alá rejtett családi titkok, a hazug­ságokra épülő látszatélet, lát­szatharmónia. Háy tudja, hogy olyan tükröt lök a néző elé, amelyet mindannyian ott hor­dunk a zsebünkben, csak nem akarunk belenézni. A szerző tudja, hogy nagyon is jól tud­juk, miről beszélnek a hősei, ezért rendkívül takarékos a stí­lus. Mondattöredékeket vetnek oda egymásnak a szereplők, s pontosan értjük, miről van szó. A hiányos mondatokból építke­ző párbeszédek fölpiszkálják a nézőt, arra késztetik, mondja ki, fogalmazza meg ő a gondo­latot. Nézzen bele abba a tü­körbe. Mindehhez alig van szükség díszletre, térre, kellékre. A fel­olvasószínház teljes értékű él- ményt nyújt, a színészek teljes értékű játékot játszanak. Külö­u nősen Martinovics Dorina éli c s meg teljes mélységében a fia­talasszony szerepét, de remek volt Nagy Mari is az álszent nyárspolgár hárpia anya szere­pében. Újvári Zoltán is kitűnő­en eltalálta a háttérbe húzódó, onnan replikázó, elfojtott és el­nyomott apa alakját, és jó Föl­di Adám is az új, alkalmazkodni . igyekvő férj szerepében. Igazán kedvünkre való vol­na, ha több ilyen produkciót látnánk, részesei lehetnénk an­nak a műhelymunkának, amely láthatólag folyik a Nemzetiben. Ferencz Zsuzsanna Nézzen mindenki bele a tükörbe. Ehhez alig van szükség díszletre (képünk illusztráció) SZERETNÉ ÖN EGY KEDVEZŐ KÖLCSÖNZÉSI DÍJ ELLENÉBEN ELOLVASNI AZOKAT AZ ÚJ KÖNYVEKET, AMELYEK A HAGYOMÁNYOS KÖNYVESBOLTOKBAN TÚL DRÁGÁK, A KÖNYVTÁRAKBAN PEDIG SAJNOS NEM TALÁLHATÓAK MEG? AKKOR VÁRJUK MAGYARORSZÁG Ő KÖNYVSIKER KÖLCSÖNZŐJÉBEN KÖNYVEK VÉTELE-ELADÁSA OLVASSA EL ÉS HOZZA VISSZA! V., Kálvin tér 5. Nyitva tartás: H-P: 9:00-18:00, SZ: 9:00-14:00 www.konyvkolcsonzo.hu Csörgheő Csuli - Stohl András, valamint Ágnes, a felesége - Bánfalvi Eszter Ég a kunyhó, ropog a nád Az Úri muri előadása a Nemzeti Színházban A Móricz Zsigmond regényéből ké­szült színpadi adaptációt január­ban mutatta be a Nemzeti Színház Bezerédi Zoltán rendezésében. A főbb szerepeket László Zsolt és Stohl András játssza. A murihoz a talpalávalót Kovács Márton és ka­marazenekara szolgáltatja. A zene adja meg az előadás alaphangulatát, szerves része a játéknak. A színpadi süllyesz­tőben föl-le mozgatott zenekar olyan mulatós zenét játszik, amelyet nem nagyon isme­rünk. Nem a közhelyes, Akácos út-féle gejl nótákat, nem ting- litanglit. Fojtottan, mélyen, súlyosan, szinte sorsszerűén szól ez a zene, borzongatóan készíti elő az utolsó, végzetes nótát: Ég a kunyhó, ropog a nád. A mulatozás, az úri muri is ilyen: súlyos, sötét, sorssze­rű. Epikusán, anekdoták sorá­ból építkezik, csordogál előre, és színesedik, gazdagodik a történet. Ha néha leül, elfárad a muri, belép egy új szereplő, és újra felpörög a játék. Ilyen például Igazmondó Pista szín­re lépése, a remek Hevér Gábor fergeteges diskurzusra tüzeli a társaságot. A helyszínek is függőlegesen mozognak: előbb egy ágy, ben­ne Rozika, a cselédlány (Mar­tinovics Dorina játssza, nagyon jól) és Szakhmáry Zoltán föld- birtokos, a darab főhőse (Lász­ló Zsolt), majd az ágy lesüllyed, és felemelkedik a sárga nádas (esetleg a János vitézben sze­replő búzamező) övezte kocs­maudvar, az úri muri helyszíne. Mögötte a nagy magyar róna- Ady óta: ugar - tágas hori­zontja. Tikkasztó hőségben kocsmaszékeken heverő, nyö­gő, röfögő-böfögő testek: a kör­nyék urai. A légy zümmögését a zenekar hangeffektekkel jelzi. A lanyha társaságba megérke­zik Csörgheő Csuli (Stohl And­rás remeklése), és vezetésével kezdetét veszi az úri muri. Cen­tire kidolgozott, jól begyakorolt a koreográfia, nem először ad­ják elő egymásnak, maguknak ezeket a műsorszámokat, a nó- tázást, a táncot, a „hasrapacsit”, a pergő párbeszédeket. A pro­dukcióhoz tartozik a fel-fel- bukkanó „alsóbbrendű” népek- kérincsélő cigányok, zsidó he­gedűs, fogyatékos szomszéd, a könywigéc - otromba megtré- fálása, megalázása. A munkára jelentkező kubikusokat „csak” becsapják. László Zsolt Szakhmáryja alkatilag sem illik ebbe a tár­saságba. Csendesebb, befelé forduló, világot látott, tanult ember. Neki céljai, tervei van­nak. O nemcsak büszke akar lenni erre a nagy magyar ugar­ra, hanem alkotni is szeretne rajta valamit. Tervei ugyan dé­libábosak, de tervek: egy tün­dérkert a magyar pusztán, tóval, üvegházzal, decemberi dinnyével. Kiröhögik. Az úri muri valamelyest az ő rovásá­ra is folyik Nem illik ez a buz­galom a jó magyar emberhez. Nem ez a magyar virtus. „Gyá­va népnek nincs hazája!” - vág­ja oda a halott Szakhmárynak Csuli a darab végén, miközben a színpad vörös fényben úszik, Szakhmáry utolsó cselekedeté­vel lángba borította életművét. Kegyetlenül cinikus vád. Hatásos jelenetek sora mel­lett sincsenek az előadás­nak erőteljesen hangsúlyozott csomópontjai, kissé széteső. Szakhmáry Zoltán nem fejlődik a szemünk előtt olyan tragikus alakká, akinek el kell buknia. A magánéleti szál is vékony. A második felvonásban megje­lenő feleség szerepében Schell Juditnak mindössze egyetlen jelenete van rá, hogy érzékel­tesse, mi elől menekül a férfi. Rozika sem az az árokparton nőtt virágszál, amelynek koráb­ban ábrázolni szokták. Közeli­nek látszik a pillanat, amikor már ő sem lesz erős ellenpont­ja az önző és rideg feleségnek. Ennek a szerelmi háromszög­nek a kibontására nem vállal­kozik az előadás. Végezetül: Garas Dezső Levkovits zsidó tízmondatos szerepében újra bebizonyította, hogy zseniális színész. Ferencz Zsuzsa Felhívás A Ferencvárosi Adám Jenő Zeneiskola 2010-ben ünnepli alapításának 100 éves évfordulóját. Az évforduló alkalmából szeretnénk a kerület lakosságát is bevonni az ünnepségsorozat eseményeibe. Aki szívesen meghallgatná emlékkoncertünket, illetve az elmúlt évtizedek alatt bármilyen kö­tődése volt a kerületi zeneoktatáshoz, esetleg írásos, tárgyi vagy egyéb emlékkel rendelkezik (fénykép, hangversenyműsor stb.), szívesen fogadnánk jelentkezését az alábbi e-mail címen: adamj _zene@t-online.hu, vagy levélben: 1092 Budapest, Köztelek u. 8., esetleg telefo­non: 218-3834. Az előkészítő bizottság nevében örömmel várjuk jelentkezésüket. Szentmáry Kálmán igazgató MEGHÍVÓ A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény (1092 Bp., Rá­day u. 18., bejárat az Erkel u. 15. felől) minden kedves érdeklődőt szeretettel vár április 23-án, pénteken, 17.00 órakor a Budapest retro II című film vetítésére. Rendező: Papp Gábor Zsigmond, a forgatókönyvet Tamási Miklós és Papp Gábor Zsigmond írta. A film archív felvételek, életképek segítségével idézi föl a Kádár-korszak hangulatát. A pesti üzlet, a pesti nő, a pesti vasárnap, a pesti ünnep mind szórakoztató műve­lődéstörténeti emlékek az 1960-70-es évek emberének étkezési, öltözködési, szórakozási szokásairól. A színes magyar dokumentumfilm 2003-ban készült. Figyelem!!! A részvétel ingyenes, azonban a korlátozott férőhely miatt előzetes bejelentkezés szükséges telefonon vagy e-mailen. Tel.: 218-7420, illetve 219-0889 a Jf ■' ■«< 4MHUB|S| e-mail: helytorteneti@ ferencvarosimuvkp.hu v V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom