Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-06-11 / 10. szám

8 KOZELET Ferencváros 2010. június 11. Kinek ketyeg? Visszásságok és bonyodalmak a kerületi parkolásban Hosszú távon az lenne a cél, hogy minél kevesebb autós jöjjön a belvárosba Újra sok a kisgyerek Létszámbővítést kértek az óvodák (folytatás a 3. oldalról) A BÖP Kft. korábban már je­lezte, hogy a kiépítés költségeire csak akkor tud hitelt felvenni, ha az önkormányzat kezességet vál­lal. Ezt a testület a május 9-i tes­tületi ülésen helyből elutasította, mi több, az erről szóló határozati javaslatban felkérte a polgármes­tert: vizsgálja ki, mi az oka a csú­szásnak, és hogy érte-e kár emiatt az önkormányzatot. Ha pedig mindehhez hozzávesszük, hogy a BÖP Kft. harmadrészben a ferenc­városi önkormányzat tulajdona, a történet végképp összegabalyodik - és a legutóbbi országgyűlési tör­vénymódosítást még nem is em­lítettük! Az önkormányzat május 14- én kelt levelére, amelyben Bács­kai János alpolgármester egyebek mellett rákérdezett a csúszás oká­ra és arra, hogy mi alapján tartja vissza a BÖP Kft. a kerületet meg­illető haszonbérleti díj negyed: éves összegét, Rusznák Imre, a BÖP ügyvezető igazgatója a kö­vetkező választ adta: a kibővített övezet tervezésére 2008 júniusá­ban írtak ki közbeszerzési eljárást, a nyertes pályázóval július 10-én kötöttek szerződést. A kivitelezé­si tervek decemberre készültek el, ezt pedig újabb - immár a kiépí­tésre vonatkozó - közbeszerzési kiírás követte, igaz, bő két hónap­pal az eredeti, 2009. január 1-jei üzembe helyezési határidő után. Ezt azonban március közepén, , jogi okok miatt” - áll a levélben - visszavonták, az újabb eljárás le­folytatása után pedig csak tavaly szeptember elején sikerült szerző­dést komi a kivitelezőkkel. Ennek értelmében a táblá­zást, az útburkolatfestést és a parkolásgátló oszlopok kihelye­zését a Magyar Plastiroute Kft. végezhette el, míg a nyolcvan da­rab új parkolóórát a DBM Kft. te­lepíthette. Rusznák szerint a két cég a szerződésben vállalt határ­időre elvégezte a feladatot, így a BÖP Kft. felé nincs kötbérfizeté­si kötelezettségük. Ettől függet­lenül persze a kibővített övezet nem tudott az önkormányzat ál­tal legutoljára megszabott április 1-jei határidőre elindulni - az eb­ből fakadó vitás helyzetet tehát az önkormányzatnak a BÖP Kft.-vel még rendeznie kell. A haszonbérleti díj fizetésével kapcsolatban Rusznák kifejtette, hogy a ferencvárosi önkormány­zat alpolgármestere (akkor még Bánsághi Tamáshoz tartozott a kerületi parkolás ügye) 2008. jú­nius 12-i levelében kérte, hogy a parkolóórák beszerzésével, tele­pítésével kapcsolatos beruházási költségeket a BÖP Kft. az önkor­mányzattal kötött haszonbérleti díj terhére számolja el. Az ügy­vezető utalt arra is, hogy a ha­szonbérleti díj jelenlegi összege messze elmarad a beruházás tel­jes bekerülési költségeitől, amely­nek teljesítésére harmincnapos határidő áll a cég rendelkezésére. (A még ki nem terjesztett övezet éves haszonbérleti díja 167 mil­lió forint volt - noha a BÖP Kft. e területről származó bevétele en­nek körülbelül a kétszerese, a ha­szonbérleti díj állítólag úgy lett megállapítva, hogy a társulás mű­ködőképes maradjon.) Mindezek után a június 2-i tes­tületi ülés előtt kész helyzet előtt álltak a képviselők: ha nem sza­vazták volna meg az egy hónapja még elutasított kezességvállalást, akkor a BÖP nem tudna most fi­zetni a vállalkozóknak, akiknek ily módon késedelmi kamatot is kéne fizetni, és ezek költségét - az önkormányzat és a BÖP Kft. között született társulási megálla­podás értelmében - a cég tovább háríthatná a kerületre.- Ez a kisebbik rossz - kom­mentálta a döntést Bácskai Já­nos alpolgármester, hozzátéve, hogy bár hó végén lezárul a ke­rületi parkolás üzemeltetésére kiírt közbeszerzési eljárás, a leg­jobb az lenne, ha más kerületek­hez hasonlóan Ferencvárosban is az önkormányzat látná el ezt a feladatot. Erre egyébként a június 1-jén elfogadott országgyűlési törvény- módosítás alapján még akár esély is lehet. A lapzártánkkor még a köztársasági elnök aláírására váró dokumentum ugyanis rög­zíti, hogy az eddigiekkel ellentét­ben a kerületi fenntartású utakon és közterületeken a parkolást nem üzemeltetheti profitorien­tált cég. Ezzel feloldódhat az ön- kormányzatok, a főváros, illetve a parkolási társaságok között feszü­lő érdekellentét is: míg előbbiek arra törekednek, hogy az öveze­tekbe minél kevesebb autós jöjjön be, és csillapodjon a forgalom, addig utóbbiak épp abban érde­keltek, hogy minél többen hagy­ják fizetős helyen az autóikat. Benke Hunor Az önkormányzati óvodákban ez év tavaszán lezajlottak a beiratkozá­sok. Két intézmény, a Csicsergő és a Kicsi Bocs Óvoda azonban csoport­nyitási és létszámbővítési kérelmet nyújtott be a képviselő-testület­hez, amely kihat a közalkalmazotti létszámra, megnöveli a dologi ki­adásokat, és a költségvetés módo­sítását is magával vonja. A Csicsergő Óvodában a május elején megtartott óvodai beirat­kozások során kiderült, hogy a 24 férőhelyre 69 kisgyerek je­lentkezik, lényegesen megha­ladva a felvehető gyermekek számát, s minden kérelme­ző ferencvárosi, és 37-en még körzetesek is, ráadásul ötüket jogszabály alapján köteles (szü­lő munkahelye a körzetben van) fogadni az óvoda. Ezért egy 7. csoport nyitására kérel­met nyújtottak be a képviselő- testülethez. A csoportnyitással a férőhelyek száma 49-re bő­vül, ami alkalmat ad arra, hogy legalább a 3 év feletti gyerme­kek felvételi kérelmét ki tudják elégíteni, valamint marad még 4 tartalék helyük az újonnan ér­kezők számára. Hasonló gondokkal küzd a Kicsi Bocs Óvoda is. A beiratko­zási adatok alapján itt is túlje­lentkezés miatt lesz szükség a 8. óvodai csoport kialakítására. A csoportnyitással a férőhelyek száma 47-re bővül, három tar­talék hellyel. A csoportok beindításához a pedagógusok és a technikai személyzet létszámát is bővíte­ni kell, valamint dologi kiadá­sokra is kell biztosítani pénzt, hiszen játékokat, szekrényeket, ágyakat és egyéb felszerelése­ket, például evőeszközöket is rendelkezésre kell bocsátani az apróságok számára. Mindkét óvoda már az elő­ző évben is több felvételi kérel­met volt kénytelen elutasítani, és többször kértek év közben lét­számtúllépési engedélyeket az önkormányzattól. Mivel az elő­rejelzések szerint a következő nevelési évben ismét ez lenne a gyakorlat a két intézmény eseté­ben, a testület jóváhagyta az óvo­dák kérelmét. Váradi Piroska Képünk illusztráció, a nyúldombi óvodássportnapon készült az Ugrifülesekről Összefogás az esélyegyenlőségért Arculatváltás a Molnár Ferenc Általános Iskolában Segítő intézmények Esélyegyenlőségi fórum volt a kerületben Az iskolák egyik fontos célja, hogy a tanulók közti szociális különbséget mérsékeljék Ferencváros önkormányzata, a Gábor Dénes Díjasok Klubja, a KÜRT Zrt., a Zwack Nyrt. és a Molnár Ferenc Ál­talános Iskola közös sajtótájékoz­tatóján, június 2-án jelentették be, hogy a Mester utcai iskolában szep­tembertől a hagyományos tanítá­si mód helyett modern módszertani eljárásokat vezetnek be. Ez pedig a Hejőkeresztúron már évek óta sike­resen alkalmazott H20 program lesz, amelyet a fővárosban rajtunk kívül csak a IV. kerület egyik intézményé­ben alkalmaznak. Bár egyre kevesebb a kerüle­ti gyerekek száma - ami abból is adódik, hogy a lakosság szá­ma is csökken -, eddig még nem kellett iskolát bezárni Ferencvá­rosban, mondta Gegesy Ferenc polgármester a sajtótájékozta­tón. Ez annak is köszönhető, hogy több kerületen kívüli diák jár intézményeinkbe. Az iskolák versenyeznek a gyerekekért, a versenyben pe­dig sokat vet a latba, hogy mit kínál az intézmény, és milyen maga az épület. A Molnár-isko­la jó adottságú, infrastruktúrája adott és kiváló, ennek ellené­re, hogy talpon tudjon maradni a versenyben, újat kell nyújta­ni. Mégpedig oly módon, hogy elsősorban azokra a társadalmi csoportokra kell figyelnie, akik az átlagtól lefelé térnek el, azaz a hátrányos helyzetű gyerekek­re, hangsúlyozta a polgármes­ter. Sok gyereket elvisznek más iskolába a szülők a Molnárból, aminek oka az is, hogy a tanu­lók fele hátrányos helyzetű, is­merte el Török Alfréd igazgató. Pedig kiváló tehetségek is van­nak köztük. A vonzerőt modern oktatási módszerek bevezetésé­vel állítanák vissza - bár igény lenne két tannyelvű oktatásra is -, jegyezte meg az igazgató. Ta­valy Hejőkeresztúrra utazott a tantestület néhány tagja, ahol egy olyan módszert ismertek meg, amely egyaránt alkalmas a tehetségesek fejlesztésére, va­lamint a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására. A program se­gítségével ott a gyerekek köny- nyebben kezelhetőek lettek, fejlődtek képességeik, és sikerült őket bevonni a tanulási folya­matba. A H20 programban részt vevő pedagógusnak pluszfelada­tot ad az új tanítási módszer, 2-3 órát kell készülniük egy órára, hiszen minden diák képességei­nek és érdeklődésének megfelelő feladatot kap. A komplex instrukciós prog­ram lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoport- munka szervezését olyan osztá­lyokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejező- készség tág határok között mo­zog. Azért alkalmas a hátrányos helyzetű, tanulásban lemaradt tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére az osztálytermi munkában, mert az osztályon belüli rangsorbeli problémák már az iskola kezdő szakaszában felismerhetőkké és kezelhetők­ké válnak, a nagyon vegyes osz­tályokban lehetőséget ad arra, hogy a csoportfoglalkozásokkal a tanulókat az együttműködési normákra készítsék fel. A sok­féle, eltérő képességet megmoz­gató tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó képessé­gek kibontakoztathatóak. Tehát az iskolai munka célja a tanulók közötti különbségek mérséklése, valamint annak biztosítása, hogy mindenki jusson el a saját adott­ságainak, motiváltságának és céljainak megfelelő legmagasabb szintre, tudtuk meg Rácz Tünde Fatima projektvezetőtől. A projektet a Kürt Zrt. alapít­ványa működteti, amelynek ne­ves szponzorai - többek között - a Kürt Zrt., Gábor Dénes Díja­sok Klubja és a Zwack Nyrt. Ők teremtik meg a program átvéte­lének anyagi hátterét. V. P. A nehéz sorsú gyerekek támogatása ki­emelt feladat a közoktatásban Május 31-én a Szent-Györgyi Al­bert Általános Iskola és Gimná­zium dísztermében kerületünk első esélyegyenlőségi fóruma zajlott a gyermekvédelmi intéz­mények és pedagógusaik rész­vételével, amelynek apropója az volt, hogy márciusban - törvényi kötelezettségének eleget téve - a képviselő-testület elfogadta a kerületi oktatási esélyegyenlősé­gi programot. A közoktatásban tanuló gyere­kekért felelősséget érzők azoknak a hátrányos, gyakran halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek kívánnak segítem, akik körülmé­nyeik miatt rosszabb feltételek mellett kénytelenek tanulni, mint társaik. A hátrány sokféle lehet: a szociális környezet szűkössége, ingerszegénysége éppúgy okol­ható, mint a nemtörődöm szülői magatartás következtében előálló túlzott, életkornak nem megfelelő ingergazdagság. Súlyos hátrányt jelentenek a nagyobbrészt orga­nikus okok miatt létrejövő fogya­tékosságok, tanulási és viselkedési zavarok is, tudtuk meg dr. Szvatkó Anna klinikai pszichológustól, a nevelési tanácsadó munkatársától, a fórum egyik résztvevőjétől. Leg­gyakrabban ezek az ártó tényezők egymással összefonódva jelennek meg, ilyenkor nem is lehet tudni pontosan, hogy a család szegény­sége, a lakásviszonyok tűrhetet- lensége, a szülők elkeseredettsége vagy a gyerek idegrendszerének éretlensége, fejlődési eltérése az elsődleges ok. Kerületünkben számos intéz­mény tekintette-tekinti egyik fő feladatának ezt a támogatást. Az esélyegyenlőségi program azonban egységesíti és összefé­süli a sokféle próbálkozást, és lényegesen több anyagi és szel­lemi lehetőséget tud majd te­remteni, ezen belül is talán a korai fejlesztés és a szülők idő­ben történő tájékoztatása az egyik legfontosabb, hangsúlyoz­ta Szvatkó Anna. A Csudafa Óvoda Kén utcai rész­legében jelenleg is működő Biztos Kezdet Gyerekház az egyik leg­újabb, még csak néhány hónapja működő formája ennek a segítség­nek, de ugyanilyen fontos a kerüle­ti Korai Fejlesztő Központ is, amely a Ferencvárosi Komplex Általános Iskola és EGYMI egyik tevékenysé­gi területe. A későbbiekben az ösz- szehangolt óvodai, iskolai speciális programok, adott esetben tehet­séggondozás, művészeti nevelés nyújthatja a legtöbbet. Ott van­nak az intézményekben az utazó gyógypedagógusok éppúgy mint a nevelési tanácsadó gyógypedagó­gusai, pszichológusai, akik speciá­lis képzettségüknél fogva helyben tudnak olyan ellátásokat nyújta­ni a gyerekek és pedagógusaik ré­szére, amelyek a családok számára csak pluszkiadással - utazással, sok pénzért - volnának elérhetők. Erkölcsi kötelességünk a nehéz sorsú gyerekeknek támogatást adni, azonban tudni kell, hogy ki­ket érint, és mire van szükség. Az Oktatási, Kulturális és Sportiroda szakemberei tematikus munkacso­portokat hívtak életre annak ér­dekében, hogy a fő problémák jól ádáthatók és kezelhetők legyenek, hogy a résztvevők könnyedén kap­csolatba léphessenek egymással. Az esélyegyenlőségért minden pe­dagógus felelős, az intézmények­ben már vannak esélyegyenlőségi felelősök is. Az ő munkájukat fogja össze dr Gencsev Plámemé, a József Attila Általános Iskola igazgatója, akinek nemzetközi tapasztalata is van ezen a téren, és a nevelési ta- J> nácsadó tevékenysége is hosszú “ évek óta ebbe az irányba mutat, a •§ legkülönfélébb terápiás és fejlesz- </> tő lehetőségekkel. Váradi Piroska A Kén utcai óvodában működik a Biztos Kezdet Gyerekház

Next

/
Oldalképek
Tartalom