Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-05-14 / 8. szám

8 MAGAZIN Ferencváros 2010. május 14. Búcsú a gettótól Felzárkóztatás, rehabilitáció, majális A felzárkóztatásban, integrációban ugyanúgy kiveszi a részét a tanoda, mint a Közért Egyesület vagy akár az önkormányzat Sok feladat van még hátra, de jó úton haladunk - egy mondatban így lehet­ne összefoglalni a Ferencvárosi Tanoda (Dzsumbuj) Egyesület, a Közért Egye­sület, valamint a ferencvárosi önkor­mányzat Búcsú a gettótól című közös sajtótájékoztatóját, amelyet a két hó­napja nyílt Gyerekházban tartottak áp­rilis 30-án délután. Elvétve találni Budapesten olyan környéket, ahol olyannyira komp­likált problémák várnak felszá­molásra, mint az Illatos, a Kén és a Gubacsi út által bezárt három­szögben. Halmozottan hátrányos és többé-kevésbé kilátástalan helyzet az, ami az itt élők min­dennapjait jellemzi. Igaz mind­ez akkor is, ha a kerület nem hagyja magára a leszakadt vá­rosrészt - épp csak emberfeletti teljesítményt kíván a felzárkóz­tatás. A törekvések mindeneset­re biztatóak. Ezt támasztotta alá az a sajtótájékoztató is, amelyen Fehérvári Szilvia a Ferencvárosi Tanoda, Nagy Krisztina a Közért Egyesület, Paál Kálmán az önkor­mányzat és Gedeon Andor a kerü­leti családsegítő központ nevében osztott meg néhány gondolatot. Maga a helyszínválasztás sem volt véletlen: amellett, hogy a környéken van, a Kén utcai Csu­dafa Óvoda ad helyet annak a programnak, amely kétségkívül és szinte szó szerint a legelején ragadja meg a gondokat. Két hó­napja itt működik ugyanis a Biztos Kezdet Gyerekház, ahol a szakem­berek nap mint nap abban nyújta­nak segítséget, hogy a hátrányos helyzetű családok újszülött és óvodáskorú gyerekei ugyanolyan eséllyel kezdhessék az iskolás éve­ket, mint bárki más.- A Gyerekház megnyitásá­val fizikailag is visszatértünk a környékre. Fontos látni, hogy itt több résztvevő együttműködésé­vel segítünk, hiszen a felzárkóz­tatásban, integrációban ugyanúgy kiveszi a részét a tanoda, mint a Közért Egyesület vagy akár az ön- kormányzat - mondta Fehérvári Szilvia. - Ez a hely azonban, ahol most ülünk, csak egy szoba az óvodában, magyarán, alkalmaz­kodnunk kell az intézményhez. Kértük az önkormányzatot, hogy adjon számunkra egy lakást a Kén utcai telepen, ahol nemcsak hogy még közelebb kerülhetünk az érin­tettekhez, hanem a teljes körű Biz­tos Kezdet programot meg tudjuk valósítani - tette hozzá. Paál Kálmán polgármesteri ta­nácsadó megerősítette, hogy né­hány nappal korábban egy bizott­sági ülésen már döntöttek a kér­désben, és szabad utat adtak a költözésnek. Most már „csak” a felújításra, berendezésre kell tá­mogatót találni, de Fehérvári sze­rint ez is sínen van.- Pusztán a gettó felszámolásá­ról beszélni nem éppen célszerű dolog. Látni kell, hogy súlyos gon­dok vannak külön a Dzsumbujban, a Gát utca hét tömbjében vagy a Földváry utcában, és így tovább. Ezért kellett annak idején minél hamarabb létrehozni az integrált városfejlesztési stratégiát, amely tulajdonképpen összefog rengeteg szakterületet, és pontos választ ad arra is, hogy eddig mi történt, mi van most, és merre lehet tovább haladni. Másfelől pedig egyfajta beszállókártya is az európai forrá­sokhoz. A valódi, hosszú távon is maradandó eredmények elérésé­hez ugyanis ez nélkülözhetetlen, és úgy gondolom, hogy Ferencvá­ros e tekintetben kimondottan jó irányba halad. A Dzsumbujról pe­dig tudni kell, hogy 2005-ben a képviselő-testület elfogadott egy programot, amelyet aztán sem a főváros, sem a kormány nem támo­gatott, így hát egyedül maradtunk. Tavaly mégis le tudtuk bontani az ,/í’ épületet, a családokat integrált környezetbe helyeztük el, a valaha volt háromszáz lakásból ma már csak nyolcvannégy van - tájékoz- | tatott Paál Kálmán. Nagy Krisztina, a Közért Egye- ,S sülét projektvezetője mindezt az S ő szerepvállalásukkal egészítette < ki. Mint mondta, ma már nem­csak a pályaorientációban, az álláskeresésben nyújtanak segít­séget, hanem prevenciós progra­mokkal igyekeznek elejét venni a kisebb-nagyobb bűncselekmé­nyek elkövetésének.- Többnyire halmozottan hátrá­nyos helyzetű fiatalokkal kerülünk kapcsolatba, akik hamar kiesnek az iskolarendszerből. Egyénileg foglalkozunk velük, megtanítjuk, hogyan kell önéletrajzot írni, fel­készítjük őket az állásinteijúra, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy megtalálják he­lyüket a társadalomban. Egy ide­je együttműködünk a munkaügyi központtal is, az eredmények pe­dig önmagukért beszélnek: 2-3 hónapon belül a hozzánk kerülő fiataloknak csaknem fele tud elhe­lyezkedni, és ez az arány folyama­tosan javul. Gedeon Andor, a Ferencvárosi Családsegítő Szolgálat igazgatója arról beszélt, hogy többek között az ő feladatuk a már új helyre költöztetett családok sorsának nyomon követése.- Készült egy kutatás, amely­ből ugyan egyértelműen az derült ki, hogy a rehabilitált családok jobbnak ítélik meg a helyzetü­ket, de ez nem jelenti azt, hogy megoldódtak volna a gondjaik. Komfort nélküliből komfortos la­kásokba költözhettek, ám ezzel együtt megnövekedett rezsikölt­séggel néznek szembe, miközben a foglalkoztatottság nem minden esetben nőtt a körükben - magya­rázta az igazgató, hozzátéve, hogy szerinte a szociális szakmának az utánkövetés az egyik leggyengébb pontja. - A lakásosztályról, ahol a költözéseket is koordinálják, leg­többször csak utólag tudjuk meg, hogy egy család elköltözött. Elő­fordul, hogy nehéz helyzetbe sod­ródnak, mire kapcsolatba kerülünk velük, főleg ha másik kerületbe mentek. Ha előre megkapnánk az érintettek listáját, időben nyújthat­nánk segítséget. A bajokat pedig nem orvosolni, hanem megelőzni tudnánk - tette hozzá. A sajtótájékoztató ideje alatt és még utána is jó néhány órán keresztül épp a Kén utcai te­lepen élők voltak azok, akik minden bizonnyal a legkeveseb­bet foglalkoztak az őket érin­tő problémákkal. A tanoda és a Közért Egyesület ugyanis bog­rácsozással és élő zenével tarkí­tott előmajálist szervezett erre a délutánra. A nyárias időben az épület mögötti rét megtelt élet­tel: míg Bujdosó János és Ban­gó Lajos a talpalávalót húzta, addig a háttérben focimeccs, kézműves-foglalkozások és ve­télkedők szórakoztatták a kicsi­ket és nagyokat, a legkisebbek pedig arcfestés révén akár ked­venc rajzfilmfigurájuk bőrébe is bújhattak. Benke Hunor Születés Hete Kilenc hónap és ami utána következik A Születés Hetéhez kapcsolódva Élet - képek címmel kiállítás is nyílt az „Ucca” Galérián Május 4-én, kedden öt órától várta Plósz Mariann, a Lónyay utcai gyer­mekrendelő védőnője a Boráros téri könyvtárban a kismamákat, nagy­mamákat és azokat, akiket még ér­dekelt a terhességgel, szüléssel kapcsolatos téma. Az érdeklődés nem volt nagy, ez pedig annak tudható be, hogy a kismamák, akik a legérintetteb- bek ebben a kérdésben, szinte napi kapcsolatban állnak nem­csak a nőgyógyásszal vagy a már világra jött baba orvosával, ha­nem a védőnővel is, aki jószeri­vel az terhesség felfedezésétől a baba hároméves koráig követi a kis jövevény útját. A kérdések azonban örökzöl­dek. A kismamák első aggódó kérdése már a terhesség kezde­tén megfogalmazódik: szedje- nek-e vitamint? A védőnő közel húszéves gyakorlattal a háta mögött azt ajánlja, hogy folsavat mindenképpen, a vitaminokat viszont az orvossal kell megbe­szélni. (Talán a nagy vitamin- szedési hullámnak köszönhető, hogy a mai gyerekek átlagban nagyobb súllyal születnek?) A mai anyukák a babanevelés mikéntjéről nemcsak a védőnő­től, hanem az internetről vagy éppen könyvből is tájékozódnak (örök sláger Dr. Spock könyve, amely szülők generációinak nyúj­tott hathatós segítséget). Nyitott kérdés azonban így is marad: melyik babaápoló márkát hasz­nálják a kisbabák védelmére? A védőnő szerint a legegysze­rűbb gyógyszertári illatmenteset. Vagy éppen kell-e az oltás? Mari­ann szerint felesleges oltás nincs. A nem kötelező oltás igénybevé­telét viszont behatárolja az ára, például a rotavirus oltása 35-60 ezer forint között mozog! Régebben versenyben volt a textilpelenka és az eldobható nadrágpelenka. Ma már a klasszi­kus tetrapelenka nincs is, helyet­te olyan vékony textil kapható, amely szinte alkalmatlan az ere­deti célra. Kapható ugyan mosha­tó (méregdrága) nadrágpelenka, ám kérdés: mivel mossák, fertőt­lenítsék? Marad a drága egyszer használatos. Gyakori kérdés még a lázcsillapítás, a baba öltözte­tése, és örökzöld az étkezés kér­dése is: meddig szoptassanak, mikor kezdődjön el a hozzátáp- lálás? (Jelenlegi állásfoglalás: hat hónapos korig csak anyatej, ület- ve tápszer, majd egy hónap alatt eljutni a napi egyszeri főzelékig.) Hogy mi minden apróságra kell még figyelni, amíg megnő a cse­mete, szinte felsorolhatadan. A Születés Hetéhez kapcsolódva Elet - képek címmel kiállítás is nyílt a Budaörsi Sásdi László Fo­tóműhely tagjainak alkotásaiból. A képek május 3-tól június 5-ig a Boráros téri könyvtár „Ucca” Ga­lériáján tekinthetők meg. Váradi Piroska Babák Rózsaparkja Idén hatvanhét rózsatő mellé került új tábla Futni sokkal könnyebb, mint a váltóbotot átadni a csapattársnak Futás a Nyúldombnál Ismét a Weöres diákjainál a vándorkupa Május 6-án negyedszer kerültek a József Attila-lakótelepen az elmúlt évben született babák neveit viselő táblácskák a Dési Huber és a Pöttyös utca találkozásánál kialakított Ba­bák Rózsaparkjának virágai mellé. Az írisz Családi Kör a József At- tila-lakótelep részönkormányza­tának támogatásával négy éve 1 hozta létre a Babák Rózsapark- “ ját, ahol minden évben tavasszal, % a Születés Hete rendezvényeinek 10 részeként kerül sor az előző év­ben született lakótelepi aprósá­gok köszöntésére. Idén május 6-án a hagyomány szerint Velenczei Ágnes, az írisz Családi Kör önkéntese és Pál Ti­bor alpolgármester köszöntöt­te az ünnepség résztvevőit és az érdeklődőket, akik évről évre növekvő figyelemmel kísérik a kedves eseményt. Az alpolgár­mester beszédében megjegyez­te, mindenkit örömmel tölthet el, ® hogy a rendezvény lassan „kinő- I vi” a helyszínt, hiszen a 2009-ben .'S született babák neveit viselő táb- S lácskák száma azt jelzi, növekszik < a gyermekvállalási kedv a lakóte­lepen. Az idén már 67 kis tábla került a rózsatövek mellé, szem­ben az elmúlt évekkel, amikor 30-40 apróságot köszöntöttek az ünnepségen. Steiner Gábor Május 11-én, a József Attila-lakó- telep parkjának sportpályáján ren­dezték meg az iskolai váltófutást, amelynek tétje a vándorkupa volt, amelyet az elmúlt évben a Weöres Sándor Általános Iskola és Gimná­zium őrizhetett. Az idei versenyen, amely még része volt a Ferencvárosi Egész­ségnapok programjainak, öt ferencvárosi iskola vett részt, amelyek tanulói közül ismét a weöresösök bizonyultak a leg­jobbnak, 15 perc 10 másod­perces eredményükkel, így az aranyérmek is náluk találtak gazdára, és a kupát is további egy évig őrizhetik. Második he­lyezést értek el a Körösi Csorna Sándor Kéttannyelvű Általános Iskola diákja, a bronzérmet pe­dig a Kosztolányi Dezső Általá­nos Iskola csapata vihette haza. A további sorrend: 4. Telepy Károly Testnevelés Szakosított Általános Iskola és Gimnázium, 5. Szent-Györgyi Albert Általá­nos Iskola és Gimnázium. Az in­dulók teljesítménye között nem volt nagy különbség, mivel az első és az utolsó helyezett alig másfél perces eltéréssel érke­zett a célba. Steiner Gábor Egyre több gyermek születik a lakótelepen Komplex környezetvédelmi vetélkedő Nyert a Körösi Csorna Sándor Általános Iskola csapata Napjaink egyre komolyabb problémája a levegőszennyezés, amely az élet min­den területén érezteti hatását. Ennek jegyében rendezték meg azt a vetélke­dőt, amelynek mottója: LEVEGŐT! Április 27-én, a Molnár Ferenc Ál­talános Iskola könyvtárában ren­dezték meg a kerületi komplex környezetvédelmi csapatversenyt, amelyre 7-8. osztályos, négy­fős csapatok környezet- és le­vegőszennyezéssel kapcsolatos kiselőadásait várták. A komplex bemutatók a biológia, a kémia és a földrajz tantárgyak, valamint a madarak és a természet alapos is­meretét felételezték. A versenyen első helyezést ért el a Körösi Csorna általános isko­la csapata, második lett a Weöres, harmadik pedig a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gim­názium. A további sorrend: Kosz­tolányi Dezső Általános Iskola, Bakáts Téri Ének-Zenei Általános ® r a> Iskola, Molnár Ferenc Általános 1 Iskola, Telepy Károly Testneve- .'S lés Szakosított Általános Iskola s V) és Gimnázium. Steiner Gábor <

Next

/
Oldalképek
Tartalom