Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)
2010-05-28 / 9. szám
Ferencváros 2010. május 28. KULTÚRA 5 Kőszálon termett sajgó liliom Hétköznapok ünnepe Szecessziós bútorkiállítás az Iparművészeti Múzeumban Vásárhelyi Antal grafikái a Galéria IX-ben A nagy sikerre való tekintettel 2010. augusztus 29-ig meghosszabbították az Iparművészeti Múzeum igézőén szép kiállítását, amelynek kifejező címét Molnár Ferenc Üvegcipőjéből kölcsönözték. A „sajgó liliom” jelképezi ezt a forradalmi művészeti irányzatot, amelynek fogadtatása nem volt fájdalommentes, mindössze két évtizedig hódított, a „kőszálon termett” pedig jelzi a mostoha miliőt, amelyben térnyerését megkezdte. A múltba visszanyúló historizmust és eklektikát művészeti forradalommal felváltó szecesz- szió a 19-20. század fordulóján hódított a világban. Jelenléte a magyar művészetben, azon belül a bútortervezésben is markáns volt. A szecesszió jeles építészei, a múzeumot is tervező Lechner Ödön köréhez tartozók, mint Komor Marcell, Faragó Ödön, Nagy Lázár, előszeretettel rajzolták meg az általuk kigondolt épületek bútorzatát is. A felvonultatott száznál is több bútor - s mellettük tervlapok, képek, grafikák a falakon - hihetetlen funkcionális és formai gazdagságot mutatnak. Csak szekrényből vagy tizenötféle látható az öltözőszekrénykétől a műteremszekrényig, széles az ülőalkalmatosságok választéka, de akad itt állóóra, asztal, kanapé, térelválasztó és falikárpit is. Készítésükhöz a fenyőtől a jávorfán keresztül az ébenfáig sokféle faanyagot használtak, s a díszítés módja is rendkívül változatos, a faragástól az intarziáig terjed. A kiállítás rendezői a Lechner-féle irányzat bemutatásán túl érzékeltetik a nézővel, | hogy a hazai bútortervezőkre, 1 köztük Horti Pálra, Spiegel Fri- .o gyesre vagy a festő Rippl-Rónai | Józsefre nagy hatással voltak a < külhoni - francia, finn, angol - art nouveau alkotók. Egy másik - többek között Kós Károly és Toroczkai Wigand Ede nevével fémjelzett - csoport a népi építészetből vette bútorainak motívumkincsét. A szecesszió időnkénti túldíszítettségéből az egyszerűbb felé sokan keresték a továbblépés útját. A kiállításon ízelítőt kaphatunk a később, a két világháború között sikeres art deco stílus irányába mutató bútorokból, amilyeneket Lajta Béla, Kozma Lajos, Vágó József is terveztek, A szecesszió röpke két évtizede tiszavirág-életű volt, de az általa létrehozott tárgyak szépsége időtlen. Győződjenek meg róla! Krivánszky Árpád És megint Márai Fizess nevetve! - Márairónia a Pinceszínházban Az Éjszakai Színház Kőváry Katalin rendezésében a negyedik Márai- darabot mutatja be a Pinceszínházban. A rendező ezúttal az író kevésbé ismert, könnyedebb, ironikus írásaiból válogatott. Márairónia a produkció alcíme, s valóban, az anekdotá- zó, ironikus, olykor szatirikus Máraival találkozhat a közönség ezen az előadáson. Amely alapvetően más, mint az előző három, a Válás Budán, A kaland meg Az igazi című darab, amelyek esetében többé-kevésbé hagyományos, polgári színjátékot láthattunk. A fizess nevetve! - ez egyébként egy korai Márai- cikk címe - . ugyanis inkább nevezhető (zenés) irodalmi estnek, mint színházi előadásnak. (Tallián Mariann hegedül klasz-' szikust, cigányzenét, mozgalmi dalt - mikor mi kell.) Afféle szórakoztató Márai-szeminárium ez, ahol Vallai Péter „szemináriumvezető” kalauzol bennünket Márai világában. Nem követ kronológiát, szigorú koncepciót, hanem innen-onnan villant fel egy-egy eseményt az író századot átfogó életéből, s emel ki egy-egy apró darabot az élet- | műből. Anekdotákat mesél az f íróról, az író pedig anekdotá- ■§ zik a világról. A polgáriról meg ^ a későbbi „kommunistáról”. Az anekdoták néha megelevenednek, egy-egy Márai-történetből jelenet lesz, amelyeket Alberti Zsófia, Györgyi Anna, Schnell Adóm és Szirtes Balázs ad elő, olykor a műsorvezető Vallaival kiegészülve. Ez a bő egy óra remek szellemi felüdülés a Márai-rajongóknak, és kedvcsináló az íróval most ismerkedőknek. Csipetnyi ízelítő a huszadik századból és a század legszebb mondataiból. Olyan író szemével nézünk az elmúlt évszázadra, aki ízig-vérig polgár volt. Aki élete végéig hű volt önmagához, az általa képviselt polgári értékekhez és az elveihez. Például ahhoz a kikötéséhez, hogy művei itthoni megjelentetéséhez csak akkor ad engedélyt, ha Magyarországon szabad választások lesznek. Kár, hogy életének épp a rendszerváltás évében, 1989-ben vetett véget. Schnell Ádám és Szirtes Balázs játéka biztosítéka a szellemi felüdülésnek Egyidős volt a századdal, amelyet nála jobban kevesen ismertek, s ezt a tudást hatalmas életműben hagyta ránk. Kőváry Katalin értő kézzel válogat belőle. Ezúttal sokat mosolyogtunk. Márai sosem késztet harsány nevetésre, ezekben az írásokban is csak annyit enged meg magának, hogy megnyissa a szigorú mellény legfelső gombját. Anekdotázgat, csipkelődik, gonoszkodik kicsit, akár önmagán is. Finom és visszafogott, de pontos és szellemes. Vallai oldottan, kulturáltan, színesen mesél, cseveg, a színészek otthonosan és látható élvezettel mozognak Márai világában. Rejtőzködő ember volt, meséli Vallai, sok anekdota keringett róla. Az előadáson ezek közül is elhangzik néhány. Nekem az Illyés Gyulával kapcsolatos tetszik a legjobban, amely szerint Aczél György, a pártállami idők mindenható kultúrpolitikusa elküldte Illyést San Diegóba, hogy „hozza haza” Márait. Koszorús költőnk elutazik, felcsönget a kaputelefonon: „Ki az?” - szól bele Márai. „Illyés Gyula.” Erre Márai: „Nem ismerem.” És leteszi a kaputelefont. Igaz-e, vagy sem, mindegy is. Néhány ponton a rendező teret ad a „komoly” Márainak is, de rögtön ellenpontoz is, mellé teszi az ironikust. Például amikor két, nagyon különböző hangvételű gondolatot állít párba a Füves könyvből: egyfelől arról, mikor és miért változtassuk meg az életünket, másfelől, hogy mennyire foglalkozzunk az öltözködéssel. Köszönjük mindkét intelmet, erre számítottunk. Ferencz Zsuzsa „Tévedéseink összessége - a tapasztalat - festészetemben eredményként jelenik meg" Ritkán adódik lehetőség kiállítás személyes hangvételű ajánlására, de a Galéria IX mostani bemutatója ilyen. Vásárhelyi Antal a Magyar Rézkarcolók és Litográfus Művészek Társaságának elnöke, közös műhelyüknek az alapítója, maga is grafikus, születésnapja alkalmából kiállít a társaság galériájában. Most 60 éves. A kerek évfordulók mindig ünneplésre késztetnek, ráadásul ha kedves ismerősről vagy régi jó barátról a van szó, még lelkesebben sü- > vegeljük a tisztes kort megélt, S életművét makacs következe- 8 </> tességgel építgető alkotót. Ah- ** hoz, hogy műveit bemutassam, meg kell idézzek egy múlt század elején élt holland grafikust. A Maurits Cornells Escher által teremtett jellegzetes világ és az általa alkotott különös terek és átváltozásaik már sok művészt lenyűgöztek. Valószínűleg Vásárhelyinek is ez volt a kiindulási pont, de az ő világmindenségébe nyúló labirintusrendszer más. Itt is vannak természetesen a második és harmadik dimenzió különbözőségével operáló vizuális megoldások, de az a látványtrükköket előtérbe helyező, elmesélő és szórakoztatni akaró látásmód nála háttérbe szorul, vagy teljesen el is tűnik. Marad az építőmester, a dinamikusan egymásba fonódó mértanias, szikáran megoldott, architektonikus formaelemek józan harmóniája. Elsőre bizony eltévedhetünk ebben a világban, de mint minden utazás végén, itt is kínálkozik egyfajta megérkezés, még ha a végleges nyugvópont - a megnyugvás kozmikus Öröme is ez. A megsemmisülés itt feloldódás a nirvánában. „Mint tudjuk, tévedéseink összessége - a tapasztalat - festészetemben eredményként jelenik meg, műveimben keresem az örök állandóságot, az örök otthont. Ezt soha nem érem el, de ennek köszönhetően tovább kutatom a világmindenségbe nyíló labirintusrendszert” - fogalmazza meg egyik nyilatkozatában. Maga az út, a keresés fontos az alkotónak - folytatom a gondolatsort tovább. A haladás, egyre tovább, ez a lényeg. Valahová vagy éppen sehová sem vezető lépcsők sorai úgy vezetnek újabb univerzumokba, hogy még jobban zavarba hoz - új világ, új szabályok, de még az előzőek sem tisztázottak, dilemma dilemma hátán. Ez az építészeti formákból megalkotott fantasztikus realizmus nélkülözi a hagyományos értelemben vett figuralitást. Szikár, puritán új lemezlitográfiáin Vásárhelyi ebből az erősen geometrikus kompozíciós rendszerből bontja ki szubjektív üzeneteit. A nézőnek segítséget is ad. Azt a bizonyos „Ariadné-fo- nalat” szinte minden művében jól láthatóan elhelyezi. Csak remélem, hogy a párbeszéd alkotó és néző között létrejöhet, mert a múlt-jelen-jövő együttes megéléséhez, az egyszerre benne és kívül létezés valóságának megértéséhez ad támpontot, talán módszert is ebben a furcsa, összegabalyodott világban. A hangulatos kiállításmegnyitón, bár szöveg helyett csak koccintást és pogácsát ígért, mégis maga az ünnepelt alkotó vezette be Debreczeni Róbert ütőhangszerest, aki különféle egzotikus dobokon a kiállított képek ihlette improvizációkkal szórakoztatta az egybegyűlt ünneplőket. Knox Eredményes évadot zár a Nemzeti Stohl András továbbra is a társulat tagja, és az is marad Évadzáró sajtótájékoztatót tartott május 21-én a Nemzeti Színház Kaszás Attila Termében Alföldi Róbert, a színház főigazgatója. A direktor tájékoztatta az újságírókat a 2009- 2010-es évad munkájáról, művészi és gazdasági eredményeiről, és ismertette a 2010-2011-es színházi év programját. Alföldi elmondta, hogy gazdasági téren a Nemzeti Színház fennállása óta a legjobb évét zárta. A válság ellenére is 10 százalékkal növekedett az árbevétel, s a színház pénzügyi mérlege most először lett pozitív. Ami a közönség összetételét illeti, az igazgató ismertette saját felméréseik adatait. Ezekből kiderül, hogy a nézők több mint fele nő és budapesti; az életkor szerinti megoszlás alapján a Nemzeti látogatóinak legnagyobb csoportját, egyharmadát a 26-38 évesek teszik ki. Szintén jelentős a Nemzeti Színház által kiemelten megszólítani kívánt fiatal korosztály (14-25 évesek) aránya, a nézők több mint negyede közülük kerül ki. Az egyes előadások átlagos nézettsége 94-96 százalékos volt, ami gyakorlatilag minden este telt házat jelent. A 2010-2011-es évadban nyolc új bemutatót tervez a teátrum, ebből hat magyar darab lesz. A hatból négy magyar mű ősbemutatójára kerül sor, ebből kettő a Tízparancsolat-drámapályázat- ra készült. Závada Pál Magyar ünnep című zenés műve a Művészetek Palotájával közös produkció, rendezője Alföldi Róbert. A másik Tízparancsolat-darab Esterházy Péter En vagyok a Te című műve, ezt Gothár Péter állítja színpadra. További ősbemutatók: Térey János: Jeremiás, avagy Isten hidege (rendező: Valló Péter) és a Mohácsi testvérek bemutatója Kovács Márton zenéjével (Mohácsi János rendezése). Előadják továbbá Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem! című művét Rába Roland rendezésében, valamint Madách Imrének Az ember tragédiája című művét (rendező: Alföldi Róbert). A hat magyar darab mellett színre kerül még Csehov Három nővérje (rendező: Andrei Serban) és Heiner Müller Kvartett című darabja (rendezi: Gergye Krisztián). Továbbra is lesznek vendégjátékok, folytatódnak a felolvasó-színházi és az Aegon- estek. A színház az Ármány és szerelem után további közös színházi esteket tervez az Óbudai Danubius Zenekarral, és együttműködést a Művészetek Palotájával. Újdonság, hogy az új évadra meghirdetett hat bérlet mellett lesz egy hetedik is, amelyet a Pesti Magyar Színházzal közösen adnak ki, ezzel is jelezve, hogy nem kívánnak vitát a „régi” és az „új” Nemzeti Színház között. Személyi változás alig történt a színházban. Távozott a társulattól Stork Natasa és Orth Péter; a jövő évadtól a Nemzetihez szerződik a kaposvári színház vezető színésze, Znamenák István, valamint a Színművészeti Egyetem három végzős hallgatója, Fehér Tibor, Szatory Dávid és Farkas Dénes, akik gyakorlati idejüket is a Nemzetiben töltötték. A tájékoztató szerint a Nemzeti Színház kiemelt médiapartnere a következő évadban a Duna Televízió lesz. Végezetül Alföldi Róbert a sajtó képviselői előtt megerősítette azt a tényt, miszerint igazgatói megbízatása 2013-ig szól, s ő ezt az időt ki is fogja tölteni. Továbbá közölte, hogy Stohl András továbbra is a Nemzeti Színház tagja, és az is marad. Ferencz Zsuzsa A jövő évadra nyolc új bemutatót tervez Alföldi Róbert, ebből hat magyar darab V Fogadószoba, Faragó Ödön által tervezett bútorokkal
