Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-05-28 / 9. szám

Ferencváros 2010. május 28. KULTÚRA 5 Kőszálon termett sajgó liliom Hétköznapok ünnepe Szecessziós bútorkiállítás az Iparművészeti Múzeumban Vásárhelyi Antal grafikái a Galéria IX-ben A nagy sikerre való tekintettel 2010. augusztus 29-ig meghosszabbítot­ták az Iparművészeti Múzeum igé­zőén szép kiállítását, amelynek kifejező címét Molnár Ferenc Üveg­cipőjéből kölcsönözték. A „sajgó liliom” jelképezi ezt a forradalmi mű­vészeti irányzatot, amelynek fogad­tatása nem volt fájdalommentes, mindössze két évtizedig hódított, a „kőszálon termett” pedig jelzi a mostoha miliőt, amelyben térnyeré­sét megkezdte. A múltba visszanyúló historiz­must és eklektikát művészeti forradalommal felváltó szecesz- szió a 19-20. század fordulóján hódított a világban. Jelenléte a magyar művészetben, azon be­lül a bútortervezésben is mar­káns volt. A szecesszió jeles építészei, a múzeumot is ter­vező Lechner Ödön köréhez tartozók, mint Komor Marcell, Faragó Ödön, Nagy Lázár, elő­szeretettel rajzolták meg az általuk kigondolt épületek bú­torzatát is. A felvonultatott száznál is több bútor - s mel­lettük tervlapok, képek, gra­fikák a falakon - hihetetlen funkcionális és formai gazdag­ságot mutatnak. Csak szekrény­ből vagy tizenötféle látható az öltözőszekrénykétől a műte­remszekrényig, széles az ülő­alkalmatosságok választéka, de akad itt állóóra, asztal, ka­napé, térelválasztó és falikárpit is. Készítésükhöz a fenyőtől a jávorfán keresztül az ébenfáig sokféle faanyagot használtak, s a díszítés módja is rendkívül változatos, a faragástól az intar­ziáig terjed. A kiállítás rendezői a Lechner-féle irányzat bemuta­tásán túl érzékeltetik a nézővel, | hogy a hazai bútortervezőkre, 1 köztük Horti Pálra, Spiegel Fri- .o gyesre vagy a festő Rippl-Rónai | Józsefre nagy hatással voltak a < külhoni - francia, finn, angol - art nouveau alkotók. Egy má­sik - többek között Kós Károly és Toroczkai Wigand Ede nevé­vel fémjelzett - csoport a népi építészetből vette bútorainak motívumkincsét. A szecesszió időnkénti túldíszítettségéből az egyszerűbb felé sokan keresték a továbblépés útját. A kiállítá­son ízelítőt kaphatunk a később, a két világháború között sikeres art deco stílus irányába mutató bútorokból, amilyeneket Lajta Béla, Kozma Lajos, Vágó József is terveztek, A szecesszió röpke két évti­zede tiszavirág-életű volt, de az általa létrehozott tárgyak szép­sége időtlen. Győződjenek meg róla! Krivánszky Árpád És megint Márai Fizess nevetve! - Márairónia a Pinceszínházban Az Éjszakai Színház Kőváry Katalin rendezésében a negyedik Márai- darabot mutatja be a Pinceszínház­ban. A rendező ezúttal az író kevésbé ismert, könnyedebb, ironikus írásai­ból válogatott. Márairónia a produkció alcí­me, s valóban, az anekdotá- zó, ironikus, olykor szatirikus Máraival találkozhat a közön­ség ezen az előadáson. Amely alapvetően más, mint az előző három, a Válás Budán, A kaland meg Az igazi című darab, ame­lyek esetében többé-kevésbé ha­gyományos, polgári színjátékot láthattunk. A fizess nevetve! - ez egyébként egy korai Márai- cikk címe - . ugyanis inkább nevezhető (zenés) irodalmi est­nek, mint színházi előadásnak. (Tallián Mariann hegedül klasz-' szikust, cigányzenét, mozgalmi dalt - mikor mi kell.) Afféle szó­rakoztató Márai-szeminárium ez, ahol Vallai Péter „szeminá­riumvezető” kalauzol bennün­ket Márai világában. Nem követ kronológiát, szigorú koncepciót, hanem innen-onnan villant fel egy-egy eseményt az író szá­zadot átfogó életéből, s emel ki egy-egy apró darabot az élet- | műből. Anekdotákat mesél az f íróról, az író pedig anekdotá- ■§ zik a világról. A polgáriról meg ^ a későbbi „kommunistáról”. Az anekdoták néha megelevened­nek, egy-egy Márai-történetből jelenet lesz, amelyeket Alber­ti Zsófia, Györgyi Anna, Schnell Adóm és Szirtes Balázs ad elő, olykor a műsorvezető Vallaival kiegészülve. Ez a bő egy óra remek szellemi felüdülés a Márai-rajongóknak, és kedvcsináló az íróval most is­merkedőknek. Csipetnyi ízelítő a huszadik századból és a század legszebb mondataiból. Olyan író szemével nézünk az elmúlt évszá­zadra, aki ízig-vérig polgár volt. Aki élete végéig hű volt önmagá­hoz, az általa képviselt polgári értékekhez és az elveihez. Pél­dául ahhoz a kikötéséhez, hogy művei itthoni megjelentetéséhez csak akkor ad engedélyt, ha Ma­gyarországon szabad választások lesznek. Kár, hogy életének épp a rendszerváltás évében, 1989-ben vetett véget. Schnell Ádám és Szirtes Balázs játéka biztosítéka a szellemi felüdülésnek Egyidős volt a századdal, amelyet nála jobban kevesen ismertek, s ezt a tudást hatal­mas életműben hagyta ránk. Kőváry Katalin értő kézzel válo­gat belőle. Ezúttal sokat moso­lyogtunk. Márai sosem késztet harsány nevetésre, ezekben az írásokban is csak annyit enged meg magának, hogy megnyis­sa a szigorú mellény legfelső gombját. Anekdotázgat, csipke­lődik, gonoszkodik kicsit, akár önmagán is. Finom és vissza­fogott, de pontos és szellemes. Vallai oldottan, kulturáltan, szí­nesen mesél, cseveg, a színészek otthonosan és látható élvezettel mozognak Márai világában. Rejtőzködő ember volt, mesé­li Vallai, sok anekdota keringett róla. Az előadáson ezek közül is elhangzik néhány. Nekem az Illyés Gyulával kapcsolatos tet­szik a legjobban, amely szerint Aczél György, a pártállami idők mindenható kultúrpolitikusa el­küldte Illyést San Diegóba, hogy „hozza haza” Márait. Koszorús költőnk elutazik, felcsönget a kaputelefonon: „Ki az?” - szól bele Márai. „Illyés Gyula.” Erre Márai: „Nem ismerem.” És lete­szi a kaputelefont. Igaz-e, vagy sem, mindegy is. Néhány ponton a rendező te­ret ad a „komoly” Márainak is, de rögtön ellenpontoz is, mel­lé teszi az ironikust. Például amikor két, nagyon különböző hangvételű gondolatot állít pár­ba a Füves könyvből: egyfelől arról, mikor és miért változtas­suk meg az életünket, másfelől, hogy mennyire foglalkozzunk az öltözködéssel. Köszönjük mindkét intelmet, erre számí­tottunk. Ferencz Zsuzsa „Tévedéseink összessége - a tapasztalat - festészetemben eredményként jelenik meg" Ritkán adódik lehetőség kiállítás személyes hangvételű ajánlására, de a Galéria IX mostani bemutató­ja ilyen. Vásárhelyi Antal a Magyar Rézkarcolók és Litográfus Művészek Társaságának elnöke, közös műhe­lyüknek az alapítója, maga is grafi­kus, születésnapja alkalmából kiállít a társaság galériájában. Most 60 éves. A kerek évfor­dulók mindig ünneplésre kész­tetnek, ráadásul ha kedves ismerősről vagy régi jó barátról a van szó, még lelkesebben sü- > vegeljük a tisztes kort megélt, S életművét makacs következe- 8 </> tességgel építgető alkotót. Ah- ** hoz, hogy műveit bemutassam, meg kell idézzek egy múlt szá­zad elején élt holland grafikust. A Maurits Cornells Escher által teremtett jellegzetes világ és az általa alkotott különös terek és átváltozásaik már sok művészt lenyűgöztek. Valószínűleg Vá­sárhelyinek is ez volt a kiindulási pont, de az ő világmindensé­gébe nyúló labirintusrendszer más. Itt is vannak természe­tesen a második és harmadik dimenzió különbözőségével operáló vizuális megoldások, de az a látványtrükköket előtérbe helyező, elmesélő és szórakoz­tatni akaró látásmód nála hát­térbe szorul, vagy teljesen el is tűnik. Marad az építőmester, a dinamikusan egymásba fonódó mértanias, szikáran megoldott, architektonikus formaelemek józan harmóniája. Elsőre bi­zony eltévedhetünk ebben a vi­lágban, de mint minden utazás végén, itt is kínálkozik egyfajta megérkezés, még ha a végleges nyugvópont - a megnyugvás kozmikus Öröme is ez. A meg­semmisülés itt feloldódás a nir­vánában. „Mint tudjuk, tévedéseink összessége - a tapasztalat - fes­tészetemben eredményként je­lenik meg, műveimben keresem az örök állandóságot, az örök otthont. Ezt soha nem érem el, de ennek köszönhetően tovább kutatom a világmindenség­be nyíló labirintusrendszert” - fogalmazza meg egyik nyi­latkozatában. Maga az út, a keresés fontos az alkotónak - folytatom a gondolatsort tovább. A haladás, egyre tovább, ez a lé­nyeg. Valahová vagy éppen se­hová sem vezető lépcsők sorai úgy vezetnek újabb univerzu­mokba, hogy még jobban zavar­ba hoz - új világ, új szabályok, de még az előzőek sem tisztá­zottak, dilemma dilemma há­tán. Ez az építészeti formákból megalkotott fantasztikus realiz­mus nélkülözi a hagyományos értelemben vett figuralitást. Szikár, puritán új lemezlitográ­fiáin Vásárhelyi ebből az erősen geometrikus kompozíciós rend­szerből bontja ki szubjektív üze­neteit. A nézőnek segítséget is ad. Azt a bizonyos „Ariadné-fo- nalat” szinte minden művében jól láthatóan elhelyezi. Csak re­mélem, hogy a párbeszéd al­kotó és néző között létrejöhet, mert a múlt-jelen-jövő együttes megéléséhez, az egyszerre ben­ne és kívül létezés valóságának megértéséhez ad támpontot, ta­lán módszert is ebben a furcsa, összegabalyodott világban. A hangulatos kiállításmeg­nyitón, bár szöveg helyett csak koccintást és pogácsát ígért, mégis maga az ünnepelt alko­tó vezette be Debreczeni Róbert ütőhangszerest, aki különféle egzotikus dobokon a kiállított képek ihlette improvizációkkal szórakoztatta az egybegyűlt ün­neplőket. Knox Eredményes évadot zár a Nemzeti Stohl András továbbra is a társulat tagja, és az is marad Évadzáró sajtótájékoztatót tartott május 21-én a Nemzeti Színház Ka­szás Attila Termében Alföldi Róbert, a színház főigazgatója. A direktor tájékoztatta az újságírókat a 2009- 2010-es évad munkájáról, művészi és gazdasági eredményeiről, és is­mertette a 2010-2011-es színházi év programját. Alföldi elmondta, hogy gazdasá­gi téren a Nemzeti Színház fenn­állása óta a legjobb évét zárta. A válság ellenére is 10 százalék­kal növekedett az árbevétel, s a színház pénzügyi mérlege most először lett pozitív. Ami a közönség összetételét illeti, az igazgató ismertette sa­ját felméréseik adatait. Ezekből kiderül, hogy a nézők több mint fele nő és budapesti; az élet­kor szerinti megoszlás alapján a Nemzeti látogatóinak legna­gyobb csoportját, egyharmadát a 26-38 évesek teszik ki. Szin­tén jelentős a Nemzeti Színház által kiemelten megszólítani kí­vánt fiatal korosztály (14-25 évesek) aránya, a nézők több mint negyede közülük kerül ki. Az egyes előadások átlagos né­zettsége 94-96 százalékos volt, ami gyakorlatilag minden este telt házat jelent. A 2010-2011-es évadban nyolc új bemutatót tervez a teátrum, ebből hat magyar darab lesz. A hatból négy magyar mű ősbe­mutatójára kerül sor, ebből kettő a Tízparancsolat-drámapályázat- ra készült. Závada Pál Magyar ünnep című zenés műve a Mű­vészetek Palotájával közös pro­dukció, rendezője Alföldi Róbert. A másik Tízparancsolat-darab Es­terházy Péter En vagyok a Te című műve, ezt Gothár Péter állítja színpadra. További ősbemutatók: Térey János: Jeremiás, avagy Isten hidege (rendező: Valló Péter) és a Mohácsi testvérek bemutatója Ko­vács Márton zenéjével (Mohácsi János rendezése). Előadják to­vábbá Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem! című művét Rába Roland rendezésében, valamint Madách Imrének Az ember tragé­diája című művét (rendező: Alföl­di Róbert). A hat magyar darab mellett színre kerül még Csehov Három nővérje (rendező: Andrei Serban) és Heiner Müller Kvartett című darabja (rendezi: Gergye Krisztián). Továbbra is lesznek vendégjátékok, folytatódnak a felolvasó-színházi és az Aegon- estek. A színház az Ármány és szerelem után további közös színházi esteket tervez az Óbudai Danubius Zenekarral, és együtt­működést a Művészetek Palotájá­val. Újdonság, hogy az új évadra meghirdetett hat bérlet mellett lesz egy hetedik is, amelyet a Pes­ti Magyar Színházzal közösen ad­nak ki, ezzel is jelezve, hogy nem kívánnak vitát a „régi” és az „új” Nemzeti Színház között. Személyi változás alig történt a színházban. Távozott a társu­lattól Stork Natasa és Orth Pé­ter; a jövő évadtól a Nemzetihez szerződik a kaposvári színház vezető színésze, Znamenák Ist­ván, valamint a Színművészeti Egyetem három végzős hallga­tója, Fehér Tibor, Szatory Dávid és Farkas Dénes, akik gyakorla­ti idejüket is a Nemzetiben töl­tötték. A tájékoztató szerint a Nemze­ti Színház kiemelt médiapartne­re a következő évadban a Duna Televízió lesz. Végezetül Alföldi Róbert a sajtó képviselői előtt megerő­sítette azt a tényt, miszerint igazgatói megbízatása 2013-ig szól, s ő ezt az időt ki is fog­ja tölteni. Továbbá közölte, hogy Stohl András továbbra is a Nemzeti Színház tagja, és az is marad. Ferencz Zsuzsa A jövő évadra nyolc új bemutatót tervez Alföldi Róbert, ebből hat magyar darab V Fogadószoba, Faragó Ödön által tervezett bútorokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom