Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-11-26 / 21. szám

Ferencváros 2010. november 26. KÖZÉLET 3 Rehabilitáció és kirekesztődés Konferencia a Közép-európai Egyetemen Ferencvárosi pedagógiai nap Nem mindegy, mekkora az ökológiai lábnyom (folytatás az 1. oldalról) Egyebek mellett több információ­val kell ellátni a költözőket, több időt hagyni a megalapozott döntés­re, javítani az információk áramlá­sát az önkormányzat más szervei és a családsegítő központ között, s egységes protokoll kialakítását, amely magában foglalná a lakás­felajánlások szabályozását is. Elhangzott még két előadás: Vibling Géza a családsegítés kiala­kulásáról, szerepéről, jövőjéről beszélt, Szántó Kata - a meg­szüntetett Dzsumbuj Help Prog­ramiroda volt vezetője - pedig a programiroda szerepéről, tevé­kenységéről számolt be, s arról, hogy ugyan a 2001. évi 800-ról mintegy 200-ra csökkent az itt la­kók száma, de a gettó felszámo­lása még nem fejeződött be. Az előadásokat követő vitában számos izgalmas kérdés és válasz hangzott el. Azzal mindenki egyet­értett, hogy a városrehabilitációt folytatni kell, a ferencvárosi la­kosok közül még jó néhány vátja sorsának és lakáskörülményeinek jobbra fordulását. Aládúcolt kör­Dr. Sersliné Kocsi Margit főépítész előadása a városrehabilitációról folyosós házakból, komfort nélkü­li, félkomfortos lakásokból rálátás nyílik az akár csak kétutcányira levő rehabilitált területek irigyelt színvonalú lakókörnyezetére, de van-e kilátásuk az itt lakóknak la­káskörülményeik javulására? Az Integrált Városfejlesztési Straté­gia, benne a legnagyobb összefüg­gő slumosodó területet megújítani szándékozó József Attila terv már tartalmaz intézkedéseket arra, hogy az itt lakók számottevő ré­szét helyben tarthassa. Többen itt-ott elejtett megjegy­zésekből tudni vélik, hogy - bár jó esély van a csaknem hárommilli- árd forintnyi EU-támogatás elnye­résére - pénzügyi gondok miatt „inog” a megvalósítása. Az egyik résztvevő erre megjegyezte: ha „nagy pénz állt a házhoz”, az ön- kormányzat eddig mindig hozzá­tette a magáét. Krivánszky Árpád A kórházból nem lesz hivatal Tarthatatlanok a határidők (folytatás az 1. oldalról) Ez április 4-i határidőt jelent, amit csak úgy lehetne betartani, ha legkésőbb január végéig befe­jeződne a kiürítés. Az érintett ingatlanban 45 lakás található. Ezek közül 15 már ko­rábban is üres volt, ám mostaná­ig mindössze 12 bérlővel sikerült megállapodni - ők cserelakást fo­gadtak el, költözésük folyamatban van. Másik 13 bérlő pénzbeli térí­tést kért, az önkormányzat azon­ban fedezet hiányában nem tudta a megállapodást megkötni velük. Az összköltség e lakások esetében 162 millió forint lenne, ám az idei költségvetésben ez a tétel „csak” 58 millióval szerepel. Akad egy bérlő, aki szintén cserelakást fo­gadott el, ám új otthonának felújí­tása - szintén fedezet hiányában- még nem kezdődött el. Az ön- kormányzat jelenleg két bérlővel még tárgyal, kettővel szemben pe­dig korábban - egyéb okok miatt- peres eljárás indult. Mindebből egyértelműen következik, hogy le­hetetlen lenne január végéig meg­oldani a kiürítést. Az alpolgármester szerint 2010- ben sem a határidőket, sem a szerződésben foglalt fizetési kö­telezettségeket nem tudná tartani az önkormányzat, ezért kezdemé­nyezte a határidők módosítását, amelyet a testület 15 „igen” sza­vazat és két tartózkodás mellett elfogadott. Az ülésen elhangzott az is, hogy a volt kórház épületének műsza­ki állapota folyamatosan romlik. Ahhoz, hogy ott - a szerződésben szintén rögzített célnak megfele­lően - a hivatalt, valamint a belső­ferencvárosi háziorvosi rendelőt is el lehessen helyezni, minimum 450 millió forintos felújításra len­ne szükség. Azt még nem lehet tudni, hogy miként alakul a kór­ház épületének további sorsa, ha sikerül elfogadtatni a fővárossal a módosított határidőket, és az in- gadan ténylegesen Ferencváros birtokába kerül. Mindezzel párhuzamosan újra felmerült az ötlet, hogy a jelenleg hét különböző helyen működő hi­vatalnak a Ráday utca 57. szám alatti ingatlan adjon a későbbiek­ben otthont. Erről már korábban is volt szó, az említett telek pe­dig üresen áll. Benke Hunor Sportnap a Telepyben A végzős óvodásokat november 26-án, pénteken 16.00-17.00 óra között játékos sportfog­lalkozásra hívják - természetesen sportfelszereléssel - a leendő első osztályos tanító nénik, Kováts Megyesi Gabriella és Zsákné Kántor Katalin a Telepy-iskolába, a Telepy utca 17.-be. A három ferencvárosi a gondoskodás terén nyújtottak kiemelkedőt Albert Flórián átveszi a díszpolgári címet Tarlós István főpolgármestertől A sport, a gyógyítás és 1873. november 17-én alakult meg Budapest székesfőváros Pest és Buda városok, Óbuda mezőváros és a Margitsziget egyesülésével. Ebből az alkalomból minden évben számos ki­tüntetett vehet át különböző címeket és díjakat a főpolgármestertől. Tarlós István szerint a fővá­ros értékrendjének megterem­tői, fejlesztői és ápolói kapták idén is a díjakat. A számos el­ismert személyiség között több, a Ferencvároshoz kötődő kitün­tetett is akadt. Díszpolgári cím­mel tüntették ki a „Császárt”, azaz Albert Flóriánt, kiemel­kedő sportteljesítményéért és példás klubhűségének elisme­réseképpen. Micsoda sporttelje­sítmény volt ez! Csatárként 537 mérkőzésen 383 gól, 75 váloga­tottmérkőzésen rúgott 32 gól, többszöri szereplés a világvá­logatottban és az Európa-válo- gatottban, s ő máig az egyetlen magyar aranylabdás. Budapestért díjat kapott dr. Garamvölgyi György szülész­nőgyógyász az anyavédelem, a krízisterhesek gondozása és az újszülöttvédelem terén végzett munkájáért. A Schöpf-Merei Ágost Kórház vezetőjeként te­vékenykedett mindaddig, amíg az intézményt átszervezés miatt be nem zárták. Ő helyeztette ki a kórház bejáratához azt az in­kubátort, amely számos csecse­mő életét mentette meg, akiket ennek híján legjobb esetben is az utcára tettek volna. A Budapestért díjat kapta meg dr. Kerényi Lajos piarista plébános is a betegeknek nyújtott lelki vi­gaszért és ifjúsági lelkipásztorként betöltött jelentős szerepéért. A Fe- rencváros-szerte ismert plébános az Ecseri úti Szent Kereszt-plébá­nián szolgálja a híveket. Krivi A Leövey Klára Gimnázium adott he­lyet november 17-én a kerület pe­dagógusainak szakmai napjához, amelynek témája a környezettuda­tosságra és az egészséges életmódra nevelés volt. Az eseményt dr. Bácskai János polgármester nyitotta meg. A polgármester a köszöntőjé­ben a környezettudatos nevelés jelentőségéről beszélt, Forma- nek Gyula, a humán ügyekért felelős alpolgármester konferen­cianyitó beszédében pedig a ta­nári szerep fontosságát emelte ki. A pedagógiai nap plenáris ülésén dr. Victor András, a környezeti nevelés országos hírű szakembe­re, az ELTE nyugalmazott tanára kifejtette, hogy fenntarthatatlan módon élünk, s előadásának mon­danivalóját mai és történeti pél­dák sorával alá is támasztotta. A világ össznépessége emelke­dik, az energia- és a nyersanyag- források kimerülnek, miközben Európa természeti kapacitásá­nak háromszorosát fogyasztja, benne hazánk a kétszeresét. Ki­tért az élelmiszerbotrányokra, a génmanipuláció veszélyeire és a környezetterhelés mértékére, az ökológiai lábnyomra, amely függ a népességtől, a fogyasztástól és az alkalmazott ipari technológiáktól. Alapvető kérdés, melyik tényezőn tudunk változtatni ahhoz, hogy ez az „ökológiai lábnyom” a ma­gas életminőség mellett a lehető J legkisebb legyen. E szemlélet elsa- <£ játításában játszik nagyon fontos § szerepet az iskola azzal, hogy a 01 környezetbarát életmódot beépíti a tananyagba, témanapokat szer­vez, erdei iskolába viszi a gyereke­ket, és ökoiskolává válik. A plenáris ülést 18 szekcióülés követte. Nagy érdeklődés övez­te Gergely Ildikónak, az ELTE testnevelési tanszéke adjunktu­sának Mozgásfejlesztés új szel­lemben című előadását, amelyet a Vendel utcai tornacsarnokban szemléltetett is. A program a já­tékos mozgásfejlesztéshez nyújt segítséget. A közel hatvan ér­deklődő között nagy számban vettek részt óvónők is. Vásár­helyi Tamásnak, a Magyar Ter­mészettudományi Múzeum főigazgató-helyettesének elő­adása a múzeumi órákhoz adott ötleteket földrajz-biológia sza­kos tanároknak csakúgy, mint a legkisebbeket nevelőknek. A kincsesbányai tábor új er­dei iskolai pedagógiai program­ját 2010. június 2-án fogadta el a képviselő-testület. A kerület alsó tagozatos pedagógusai ki­tűnő foglalkozásokat terveztek a programba, amelyeket Varga Lídia tantárgygondozó, míg a felső tagozatosok moduljait Dó- ráné Tóth Judit és Turbékné Tóth Tünde mutatta be az érdeklő­dőknek. Az új erdei iskolai pe­dagógiai program középiskolai modulját pedig Gerséné Varga Ildikó tantárgygondozó tárta a közönség elé. Köztudott, hogy éhesen nem fog az agy. A szegénység mérté­kén lehet vitatkozni, a tenden­ciákon nem. A gyermekévekre jellemző kognitív képességek optimális esetben szinte határ­talanok, ezt nem kihasználva behozhatatlan hátrányt szen­vednek az iskolapadban ülő nivalókat. Simonyi Gyulától, a Magyar Ökológusok Tudomá­nyos Egyesülete által Ökológiai Ismeretterjesztésért díjban ré­szesített BOCS Alapítvány el­nökétől megtudhatták, milyen az a szöveggyűjtemény és ok­tató animáció, amelynek sike­rüket köszönhetik, s amely Az oktatás versenyfutása civilizá­ciónk összeomlásával címen el is érhető. Egy interaktív ökoló­giai játék során volt személyes ökolábnyom-számítás is Kürtös Katalin (BOCS Alapítvány) és Szűcs Attila (Kossuth Lajos Álta­lános Iskola, Veszprém) vezeté­sével. Ehhez kapcsolódott Vincz Júliának a hulladékok művészi újrahasznosításáról tartott be­mutatója Kézzel, szívvel, ész­szel címmel, amelyet kiemelt érdeklődés övezett, elsősorban az óvónők részéről. De volt szó arról is, hogyan le­Sebők Endre, Veres László, Illyés Miklós, Formanek Gyula, Bácskai János és Borsa József- minden téren - éhező gyer­mekek. A központi idegrend­szer magas fokú tevékenységei (pl. kognitív funkciók, tanu­lás, emlékezés) és a szubjek­tív pszichés tényezők (éberség, hangulat stb.) között több ösz- szefüggést sikerült már feltárni. Dr. Lelovics Zsuzsanna Életkor­specifikus fejlődés és fejlesztés című előadása számos irodalmi hivatkozáson keresztül mutatta be a gyakorlatban is tapasztal­ható eredményt. Ádám Dénestől a fenntartha­tó fejlődés pedagógiájáról, dr. Hajnal Klárától, a Pécsi Tudo­mányegyetem adjunktusnőjétől a fenntarthatóság komplexitá­sáról hallhattak hasznos tud­het és érdemes testtudatos ma­gatartást, egymásra figyelést, családtervezési kompetenciát alapozni és fejleszteni játékos formában, már óvodáskortól, iskolások és kamaszok körében, s hogy mit tehet a pedagógus annak érdekében, hogy a gye­rekek az egészséges életmódot válasszák, és elkerüljék a testi és lelki jólétüket veszélyezte­tő szerek használatát. A peda­gógusok azt is megtudhatták, hogy milyen segítséget nyújthat ezekben a kérdésekben a neve­lési tanácsadó, valamint azt is, hogy digitális tananyag készí­téséhez mire és főleg hogyan lehet használni az interaktív táblát. Váradi Piroska eltér. Az alapszabadság a besoro­lás (így valójában a munkakörhöz szükséges legmagasabb végzett­ség) függvényében 20 vagy 21 munkanap. Ehhez adódik a fize­tési fokozattól vagy a munkakör­től függő pótszabadság. A fizetési fokozatba sorolás az addigi figye­lembe vehető jogviszony alapján történik, így csak közvetetten van szerepe az életkornak. A szabályozás a rendes sza­badság kötelező fajtáit és mi­nimumait határozza meg, így nincs akadálya annak, hogy a munkáltató a törvényinél több fizetett szabadságot adjon. Sőt, ha a többletet a munkaszerző­désben vagy a kollektív szerző­désben vállalta, úgy köteles azt biztosítani. A rendes szabadság célja a pi­henés, regenerálódás, így azt - egyes kivételes esetektől el­tekintve - az adott naptári év­ben kell kiadni, és tilos pihenés helyett pénzben megváltani. A legjobb az, ha a felek megegye­zéssel döntenek a szabadságo­lásról. Megegyezés hiányában a szabadság nagy részével a mun­káltató rendelkezik, ha ennek időpontját a munkáltató egy hó­nappal előre közli, akkor a mun­kavállaló köteles ezt elfogadni. Az alapszabadság negyedével a munkavállaló rendelkezik, en­nek időpontját és hosszát általá­ban legalább 15 nappal előre be kell jelentenie. A rendes szabad­ság a munkaviszony alatt nem évül el, tehát a korábbi években ki nem adott szabadság kiadását mindvégig lehet követelni. Ha valaki év közben helyez­kedik el, vagy munkahelyet vált, akkor a naptári évből hát­ralévő időre időarányosan illeti meg a rendes szabadság. Az idő­arányosanjáró szabadság (a be­tegszabadságtól eltérően) az új munkahelyén akkor is megille­ti a munkavállalót, ha az előző munkahelyén az időarányosnál többet vett igénybe. A részmun­kaidőben dolgozókat ugyanany- nyi rendes szabadság illeti meg, mint a teljes munkaidőben dol­gozókat, tehát a részmunkaidő miatt nem szabad arányosítani. A párhuzamosan több munka­helyen dolgozónak mindegyik munkaviszonyban külön-külön ugyanúgy jár rendes szabadság, mint ha különböző munkaválla­lókról lenne szó, és szabadságát nem köteles mindegyik munka­helyén egyszerre kivenni. A jogi rovattal kapcsolatos ész­revételeiket, témafelvetéseiket, kérjük, küldjék a szerkesztőség postai címére vagy a ferencváros- ujsag@ferencvarosimuvkp.hu e-mail címre. Dr. Finta Gábor 1 Rendes szabadság, a fizetett pihenőidő A munkavégzés mellet az embernek pihenésre is szüksége van. A mun­kajogi szabályok ezért biztosítják a fizetett szabadságot. A munkajo­gi fizetett szabadság csak a munka- vállalóknak jár, ezért például nem illeti meg a megbízási viszonyban te­vékenykedőket, vállalkozókat. A munkajogi szabályok a ren­des szabadság mértékét egy-egy naptári évre munkanapokban határozzák meg. A munka tör­vénykönyve szerint a munka- vállalót naptári évenként 20 munkanap alapszabadság illeti meg. Az alapszabadság mértéke a 25. születésnap évétől fokoza­tosan növekszik, a 45. életévtől már 30 munkanap jár. Tehát az alapszabadság mértéke életkor függvénye. Az egyes speciális élethelyzetben lévő munkavál­lalók az alapszabadság mellett pótszabadságra is jogosultak le­hetnek, így például a kiskorú munkavállalót évente további 5 munkanap illeti meg. A gyer­mekének nevelésében nagyobb szerepet vállaló szülőnek is jár pótszabadság a gyermek 16 éves koráig. A közalkalmazottak szabadság­rendszere a fentiektől jelentősen HÁZI JOGTÁR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom