Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)
2010-11-12 / 20. szám
Ferencváros 2010. november 12. KOZELET 3 Szervezet, működés Változtak a bizottságok „A bűnmegelózes a vesszőparipám” Dr. Lóczi Zsolt ezredes, a kerületi kapitányság megbízott vezetője „Jelenleg meghatározott létszámkeretekkel gazdálkodhatok" Egy hónappal a helyhatósági választások után véglegesedé látszik az újonnan alakuló önkormányzat egyes szerveinek működése, feladat- és hatásköre. A leglényegesebb változás: a végleges struktúrában öt állandó bizottság dolgozik majd. A szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) módosító huszonkét oldalas dokumentumot a november 3-i testületi ülésen fogadták el a képviselők. Az azonnali hatállyal életbe lépő döntés első körben a bizottságokról rendelkezik. A vagyonnyilatkozat-ellenőrzési és összeférhetedenségi bizottság (elnök: Zombory Miklós, tagok: Illyés Miklós, Martos Dániel, Csárdi Antal és Kassab Adonis), a vagyonnyilatkozatokkal és az öszeférhetedenségi ügyekkel foglalkozik, a pénzügyi és költségvetési bizottság helyett pedig a pénzügyi és ellenőrzési bizottság (elnök: Pál Tibor, tagok: Kan- dolka László, Mezey István, Kállay Gáborné: Görgényi Máté, Törőcsik Judit, Molnár György és Victor Tamás Máté) végzi a rábízott feladatokat. A humán ügyek bizottsága (elnök: Illyés Miklós, tagok: Zombory Miklós, Kállay Gáborné, Pál Tibor, Tornai István, Nikodém Lajos, Mészáros László és Torzsa Sándor) az oktatásért, a kultúráért, a szociális ügyekért, az egészségügyért, az egyházakért, valamint a civil- szervezetekért és a kisebbségekért felel. A gazdasági bizottsághoz (elnök: Kandolka László, tagok: Sajó Ákos, Martos Dániel, Hidasi Gábor, Csárdi Antal, dr. Nagy Attilá- né, Bencsik György és Ferenczy Lász- lóné) tartoznak a közbeszerzéssel, a vagyonkezeléssel, a tulajdonosi ügyekkel kapcsolatos feladatok, de ez a grémium felügyeli majd az önkormányzati cégek működését is. Az önkormányzat ötödik szak- testülete a városfejlesztési, városgazdálkodási és környezetvédelmi bizottság (elnök: Martos Dániel, tagok: Veres László, Görgényi Máté, Hidasi Gábor, Kassab Adonis, Loksa Gábor, Béri Anita és Tímár Gábor) nevet viseli, és a városrendezéssel, a városüzemeltetéssel, valamint a közterületekkel és a közbiztonsággal foglalkozik. Az egyenként rábízott feladat- és hatáskörökön túl minden grémium köteles többek között előkészíteni a szakterületéhez tartozó képviselő-testületi döntéseket, önkormányzati rendeleteket, a hatáskörébe tartozó ügyekben döntést hoz, költségvetési előirányzatokat javasol az adott szakterülethez, és gazdálkodik a feladatainak ellátására kiutalt költségvetési, valamint pályázati pénzekkel. Ugyancsak az SZMSZ rendelkezik a tanácsnokok feladatairól. November 3-ától ennek értelmében hatan töltenek be tanácsnoki pozíciót: az oktatási tanácsnok (Veres László) egyebek mellett figyelemmel kíséri az oktatáspolitikai intézkedési terv megvalósulását, de figyeli a területét érintő pályázatokat is, és javaslatot tesz azok benyújtására. A szociális tanácsnok (Mezey István) részt vesz többek között a Ferencvárosi Szociálpolitikai Kerekasztal működésében. Mellettük kulturális tanácsnok (Kállay Gábomé) dolgozik még, aki közreműködik a kerületi kulturális élet igazgatásában. Létrejött a MÁV-Aszódi lakótelepért és vállalkozásfejlesztésért felelős tanácsnoki pozíció (Sajó Ákos). A tanácsnok véleményezheti a lakótelepet érintő bizottsági, valamint képviselő-testületi döntéseket, és kapcsolatot tart a kerületben működő ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységet végző vállalkozókkal, kamarákkal, társadalmi szervezetekkel. A közterületekért és a parkfenntartásért felelős tanácsnok (Hidasi Gábor) egyebek mellett véleményezi és figyelemmel kíséri a közbiztonsági koncepció megvalósulását, míg a részönkormányzatért felelős tanácsnok (Hidasi Gyula) a József Attila Városrészi Önkormányzat (elnök: Görgényi Máté,- tagok: Sajó Ákos, Hidasi Gyula, Galliger Zoltán, Nagy Anikó) munkáját segíti. Az SZMSZ rendelkezik ez utóbbi, önálló önkormányzati intézmény feladatairól is: a lakótelepi testület ugyanis - csakúgy, mint eddig - külön megvizsgálja és véleményezi azokat a döntéseket, amelyek a városrészt érintik, emellett kezdeményezi a lakótelep céljainak és terveinek kialakítását, megvalósítását. Az újonnan elfogadott SZMSZ a felsoroltakon kívül - és azokon belül is - még hosszasan és a legapróbb részletekbe menően szabályozza az egyes önkormányzati szervek, működését, legvégül pedig a döntések közzétételének helyszínéül az ön- kormányzat honlapját (www. ferencvaros.hu), valamint a polgármesteri hivatal Toronyház utcai ügyfélszolgálati irodáját jelöli meg. Ennek értelmében a teljes dokumentum ezeken a helyeken már elérhető. B. H. Október 4-étől új rendőrkapitánya van a kerületnek. Dr. Lóczi Zsolt rendőr ezredes egyelőre a kapitányság megbízott vezetője, végleges kinevezéséről egyfelől Ferencváros képviselő-testülete, másfelől a fővárosi felettesei döntenek rövid időn belül. A rendőr ezredes szerint a térfigyelő rendszer bővítése mellett fontos, hogy a polgárok maguk is megtegyenek mindent a bűnmegelőzés érdekében.- Milyen pályát járt be, mielőtt betöltötte a posztot a ferencvárosi kapitányságon?- Pályafutásomat a nyíregyházi kapitányságon kezdtem fogdaőrként tizenöt évvel ezelőtt, később járőrként dolgoztam ugyanitt, a bevetési csoportban. Közben folyamatosan folytattam tanulmányaimat, majd miután letettem a gazdaságvédelmi vizsgát, nyomozóként dolgoztam a Pest Megyei Rendőrfőkapitányságon. Innen a gödöllői g kapitányságra vezetett az utam, “ ahol vizsgálati osztályvezető voltam, ezután pedig az Országos Rendőrfőkapitányság Ellenőrzési Osztályán töltöttem be pozíciót. Ferencváros előtt közvetlenül a Gyöngyösi Rendőrkapitányságot vezettem, valamint a Heves megyei szerv bűnügyi igazgatója és ezzel együtt főkapitány-helyettese voltam.- Sikerült informálódnia bűnügyi szempontból a kerület sajátosságairól, mielőtt átvette a kinevezését?- Előzetesen nem szoktam tájékozódni egyetlen várható állomáshelyemről sem. Az első kézből származó információk híve vagyok, szeretem személyesen megtapasztalni a körülményeket, a kollégák felkészültségét, rátermettségét. Az elmúlt egy hónap alapján azonban körvonalazódni látszik számomra, hogy Ferencváros bűnügyi, közrendvédelmi helyzete rosz- szabb megítélésű, mint amilyen valójában. Ezzel együtt is azonban világos, hogy melyek azok a sajátosságok, amelyekre figyelnem kell.- Tudna példát említeni?- Ferencváros egy dinamikusan fejlődő kerület, és ez a folyamat magával vonz néhány sajátos jogsértő magatartást. I Közterületi bűncselekményekéi re gondolok elsősorban. Egyér- I telmű, hogy egy adott területen, 55 amely szinte egyik napról a másikra megújul, másik társadalmi réteg jelenik meg. Ezzel együtt járhat az, hogy például a nagyobb értékű járművek miatt a feltörések, lopások száma emelkedik. Erre reagálnia kell a rendőrségnek, nem véletlen, hogy az egyik legfontosabb teendőnk a térfigyelő rendszer bővítése.- Valóban, úgy tűnik, hogy ez kiemelt jelentőségű lehet, hiszen a politikai kommunikáció is erről szól egy ideje. Lehet azonban tudni valami konkrétumot a bővítéssel és a későbbi működéssel kapcsolatban?- Ha megengedi, akkor egy sokkal kisebb egységnél kezdeném: a kerület lakosánál. A kamerahálózat ugyanis nem csodaszer, elsősorban a lakosoknak kell megtenniük minden tőlük telhetőt ahhoz, hogy ne váljanak áldozattá. Ha úgy tetszik, nekem a bűnmegelőzés a vesz- szőparipám. Olyan alapvető dolgok ezek, mint hogy figyeljenek az értékeikre, nagyobb értéket ne hagyjanak az autóban, ha tehetik, szerezzenek be biztonsági eszközöket a lakásukba, és legyenek mindig körültekintőek, óvatosak. Különösen most, az ünnepek előtt fontos ez, hiszen ilyenkor a bűnelkövetők is jobban aktivizálják magukat. De visszatérve a térfigyelő rendszerre: a József Attila-lakótelepen a bővítés együtt kell hogyjárjon egyfajta közterület-rekonstrukcióval is. Javítani kell a közvilágítást, a fákat úgy kell megnyesni, hogy minél nagyobb legyen a belátható terület. Mindemellett természetesen a kamerarendszert kiszolgáló figyelő- és járőrszolgálatot is bővíteni kell, de ahhoz, hogy egy európai szintű közbiztonságot valósíthassunk meg, szükség van még a polgárőrség, a közterületfelügyelők és az imént említett módon a lakosok együttműködésére is.- Vannak konkrét elképzelései az állománybővítéssel kapcsolatban?- Jelenleg meghatározott létszámkeretekkel gazdálkodhatok, így amit most tehetek, az az állomány bizonyos mértékű átszervezése. A közterületi megjelenést például fokozni szeretném, ezzel ugyanis adott létszámmal is nagyobb fokú hatékonyság érhető el. Később, amint a Középső-Ferencvárost és a József Attila-lakótelepet is sikerül lefedni a kamerahálózattal, szükség lesz még minimum két autós járőrre és két olyan kollégára, akik a központban figyelik a képeket. Jelenleg azonban még az előkészítő szakaszban vagyunk, először is az elhelyezési pontokat kell meghatároznunk. Benke Hunor Véglegesedni látszik az újonnan alakult önkormányzat egyes szerveinek működése Százhuszonöt éves a Tűzoltó utcai gyermekklinika Dr. Szalárdi Mór maradandó alkotása Ferencvárosban Bár a Szegény Beteg Gyermek Egyesület még nem a Tűzoltó utcában alakult meg, a SOTE II. Sz. Gyermekklinikájának elődintézményei hosszú idő óta Ferencvárosban működtek. Igazgatóik és dolgozóik pedig nem csupán a beteg gyermekek gyógyításáért tettek kiemelkedően sokat az elmúlt egy és negyed évszázad alatt, hanem a gyermekgyógyászat fejlődéséért is. A Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekklinikájának ősét, a Szegény Beteg Gyermek Egyesületet 1885. június 29-én alapította Dr. Szalárdi Mór. Ugyanabban az évben, amikor megkezdődött a Parlament építése, és Erkel Ferenc bemutatta az István királyt az alig féléves operaházban. A kórház később a Fehér Kereszt Egylet, majd a Fehér Kereszt Országos Leléncház Egyesület és Fehér Kereszt Gyermekkórház nevet viselte. Működését sokan segítették adományaikkal, az arisztokrácia tagjai ugyanúgy, mint az ország polgárai. Thum Jánosné nevét - aki az azóta több bővítést és átépítést megélt épületet adományozta a kórháznak- ma is emléktábla őrzi a klinika Tűzoltó utcai homlokzatán. Gróf Almássy Dénesné pedig 120 ezer koronát ajánlott fel a „sebészeti pavilon” felépítésére. Ugyancsak sokat tettek a működésért az ágyalapítók, akik között a király és a királynő mellett számos intézmény és főnemes is található. A kórház vezetését az idők folyamán olyan orvosok látták el, mint Dr. Berend Miklós, Dr. Heim Pál, Dr. Petényi Géza, Dr. Jakab Miklós, Dr. Lóránt Imre, Dr. Kerpel-Fronius Ödön, aki tudományos kutatásai mellett létrehozta a kémiai laboratóriumot és a klinika épületében, 1970-ben az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézetet, valamint a neonatá- lis intenzív osztályt. Őt követte Dr. Schuler Dezső, aki 51 éve végzi ugyanitt fáradhatatlanul gyógyító tevékenységét. Nevéhez fűződik a betegbarát kórházi környezet kialakítása és a napi látogatás bevezetése, a csecsemőhalálozás tényezőinek feltárása, a neonatális centrumok és a veleszületett anyagcsere-betegségek szűrésének és az Országos Gyermekonkológiai Hálózat, a Gyermektumor Regiszter és a lúmor Leukémiás Gyermekekért Alapítvány megszervezése, amelyet a mai napig vezet. Ennek köszönhetően bővült a klinika tornateremmel, baba-mama szobákkal és lifttel. Utána Dr. Fekete György következett, aki molekuláris genetikai munkacsoportot és laboratóriumot hozott létre, és korszerű új osztályokkal bővítette a klinikát. A professzorok és munkatársaik tehát nem csupán a mindennapi gyógyításban tettek sokat a gyermekekért, de az | egészségügy és a klinika fejlő- 1 désében is elévülhetetlen érdé- ,o IM meket szereztek, ahogy azt Dr. | Tulassay Tivadar, a SOTE rekto- < ra, Dr. Fekete György és Dr. Szabó András, a klinika jelenlegi igazgatója elmondta. Az 1885- ben 10 kórteremmel megnyílt klinika ma 12 osztályon látja el kis betegeit, és vezető pozíciót tölt be a gyermekkori tumoros megbetegedések kezelésében. Munkájukat számos intézmény és magánszemély is támogatja, így a legkorszerűbb berendezések találhatók meg a gyógyítás eszköztárában. A klinika kiemelkedő szerepet tölt be az orvostanhallgatók oktatásában is. Az ünnepi ülésen a felszólalók azt is kiemelték, hogy a klinika a legjobb vezetéssel sem nyújthatott volna kiváló ellátást az évtizedek során ott dolgozók áldozatos munkája nélkül. Külön megemlékeztek „Magdi néniről”, aki portásként szinte egész életét a klinikán töltötte, ott is aludt, hogy szükség esetén segíthessen. Tüdott mindenről, és segített mindenkinek, aki csak belépett az akkori bejáraton, a Tűzoltó utcai kerámiadíszes kapun. Steiner Gábor Dr. Schuler Dezső, aki 51 éve gyógyít a klinikán, és Dr. Tulassay Tivadar, a SOTE rektora
