Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)
2010-08-06 / 14. szám
Ferencváros 2010. augusztus 6. MAGAZIN 7 Július második felében egy megdöbbentő civil kezdeményezés híre járta be az országos sajtó egy részét, írók, költők, filozófusok, kulturális személyiségek egy csoportja aláírás- gyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy Gegesy Ferenc induljon a főpolgármesteri címért. „Mi, budapesti polgárok [...] olyan várospolitikust támogatunk, aki a Ferencváros élén az egész ország előtt bebizonyította, hogy fontosabb neki a helyben élők érdeke, mint a pártakarat. [...] Legyen a Főváros első embere: Gegesy Ferenc!” - állt a Galamus-csoport címlapján a felhívás, amelyet a kezdeményezés szűk néhány napja alatt is rengetegen írtak alá - köztük számos író, újságíró, színész, művész, jogász, mérnök és orvos. A Galamus-csoport nemcsak azt gondolta komolyan, hogy Budapest élére egy olyan ember kell, aki pártakarattól és -politikától függetlenül komoly eredményeket tud felmutatni, hanem egy ideig még abban is biztos volt, hogy - a megfelelő propagandával - eséllyel indíthatják Gegesy Ferencet a főpolgármesteri székért. Ehhez persze ilyenkor, alig két hónappal a helyhatósági választások előtt, minimum csodára lenne szükség - no és elhatározásra az érintett féltől. Ferencváros polgármestere azonban - noha rendkívül megtisztelőnek érezte a megkeresést - egy pillanatig sem gondolkodott el komolyan azon, hogy idén ősszel, hirtelen hátat fordítva Ferencvárosnak, főpolA polgármester egy pillanatig sem gondolkodott el azon, hogy hátat fordítson a kerületnek gármester-jelöltként induljon a választáson. Nemcsak azért, mert a győzelemre - elsősorban az idő rövidsége miatt - nem sok esélye lett volna, hanem azért is, mert korábban már eldöntötte, hogy továbbra is a kerületben szeretné folytatni munkáját.- Magát a főpolgármesterséget még el is tudnám képzelni, csak az odáig tartó utat nem - mondta megkeresésünkre Gegesy Ferenc. - Ha egy évvel ezelőtt indul útjára ez a civil kezdeményezés, akkor érdemi lett volna a döntés: komolyabban végig kellett volna gondolnom, hogy húsz év után szeretnék-e valami mást csinálni. Most azonban felelőtlenség lett volna - tette hozzá. Mint arról korábban már mi is beszámoltunk, Gegesy nem politikai párt, hanem a Lokálpatrióta Egyesület jelöltjeként indul az őszi megmérettetésen. A civil kezdeményezés során felmerült az a lehetőség is, hogy a két kisebb párt, amelyeknek nyilvánvalóan nincs esélyük ütőképes ellenfelet állítani Tarlóssal szemben, esetleg felsorakozhatna Gegesy mögött. Ez azonban a polgármester szerint - ahogyan a Klubrádiónak adott interjúban is kifejtette - azért nem lenne helyénvaló, mert kisebb-nagyobb ügyekben mindkét párttal volt már nézeteltérése. Márpedig a pártpolitikától mentes politizáláshoz hozzátartozik az is, hogy pusztán taktikai okokból nem szövetkezik azokkal, akik - például a honlapjukon - nyíltan támadják őt. Akárhogy alakult is, a civil kezdeményezés nemcsak Gegesy Ferenc, hanem Ferencváros lakói számára is megtisztelő. Az pedig külön öröm lehet számunkra, hogy a kerületi szavazócédulán lehet majd az ő neve mellett ikszelni, annál is inkább, mivel az aláírásgyűjtés kapcsán az alábbiakhoz hasonló kijelentések jelentek meg a sajtóban: „Olyan utcák tömege van a Ferencvárosban, amelyek a világ bármelyik nagyvárosában megállnák a helyüket.” „Egész Budapest rengeteget fejlődött az utóbbi húsz évben [...], de a fővárosnak könnyebb volt, nem olyan lentről kezdte a fejlődést, mint Ferencváros. Az egy csoda, amit Gegesy ott művelt.” „Budapestnek ilyen emberre van szüksége.” Benke Hunor Családi piknik Az eső vetett véget a rendezvénynek Nyári családi piknikre várta az írisz Családi Kör és a Medáliák Művészeti, Kulturális és Oktatási Egyesület a ferencvárosiakat a József Attila-lakótelep nagyjátszótéri csigaparkjának asztalaihoz július végén és augusztus elején. A ferencvárosi lányok, asszonyok összefogásával létrejött írisz Családi Kör tagjai önkéntesként, támogatások megszerzésével szeretnének minél népesebb női, családi közösséget létrehozni a József Attila-lakótelepen, míg a Medáliák Egyesület, amely a kultúra- és művészetrajongó, elsősorban a kerületben dolgozó pedagógusokból, illetve művelődésszervezőkből verbuválódott, havonta a Dési Művelődési Házban tartott találkozót. Idén úgy határoztak, hogy ezentúl rendszeresen szerveznek közös összejöveteleket a nyári hónapokban is, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat a családokkal. Július 21-én és augusztus 4-én pikniket szerveztek, hogy kimozdulhassanak a kisgyermekesek a panelházak fogságából. Programjaikon a gyerekeknek mesehallgatást kínáltak rajzolással egybekötve, arcfestést, nemezelést a kreatívabb apróságoknak, míg az anyukáknak egy kozmetikus szülőtárs adott hasznos tanácsokat. Az egyik asztalon a résztvevők által hozott enni- és innivalók sorakoztak, míg egy nagy dobozban adományokat gyűjtöttek az árvízkárosultak számára. Velenczei Ágnes és segítői két nagy esővédőt is felállítottak, félve a gyülekező felhőktől, s joggal, mert néhány óra múlva az eső szétkergette a kis csoportot. A szervezők lelkesedését azonban egy kis eső nem gátolja. Augusztus 4-én a József Attila-la- kótelepi Közösségi Házba újabb összejövetelt szerveztek, „Közösen a sikeres szoptatáshoz vezető 10 lépésért” címmel, ahol folytatták az adománygyűjtést is. Nagyon sok ruhaadomány gyűlt össze, amelyet egy szülő segít elszállítani a Máltai Szeretetszolgálat Miklós utcai telephelyére. V R Arcfestés, nemezelés, meseillusztráció készítése várta a gyerekeket a pikniken Mesélő házak - Ráday u. 50. Zombory Moldován Béla festőművész Sportolók a Tűzoltó utcában Talma, Madár és Csisztu Zsuzsa ajándékokat vittek a gyerekeknek Ferencváros homlokzatvédett épülete a Ráday utca 50., de fővárosi rendeletben is kiemelt szerepe van a Bakáts téri Szent Ferenc-templom műemléki környezetébe tartozó épületegyüttes részeként. A tetőteret is beleértve ötemeletes saroképület egyik homlokzata a Ráday utcára, a másik a polgármesteri hivatallal szemben a Bakáts térre néz az 1910-ben, visszafogott szecessziós stílusban épített lakóház, amelyet tervezőjéről, Paulheim Ferencről Paulheim-háznak is neveznek. A homlokzatot két nyitott erkély és néhány zárterkély-sor tagolja, ezek közül a zárt sarokerkélyt eredeti saroktorony koronázza. A tetőtérben műtermek lehettek, erre utal mindkét oldal oromfalának két-két domborműve, amelyek festőnőt és fényképészt ábrázolnak. Arra is büszke lehet Ferencváros, hogy ez a dombormű helyet kapott Ráday Mihály Jelenetek a pesti utcán című könyvének címlapján. Ablakai egyszerűek, a homlokzatot főként az ablakok körül elhelyezett levélmintás vakolatdíszek ékítik. Értékes még a nagyméretű eredeti, díszes, pont- motívurnos kovácsoltvas kapu (a kilincse is megmaradt, amely sajnos kevés ferencvárosi kapuról mondható el). A mellékelt fotók akár lehetnének fekete-fehérek is, ugyanis a ház színe lehangolóan sötétes cementszürke, amely egyáltalán nem illik az ennél sokkal vidámabb hangulatú, szecessziós épülethez. A vakolat kezd már kissé elhasználódni, de látszik a gondosság, amellyel a hiányzó részeket pótolták. Nem válnak a ház előnyére a stílustalan földszinti üzletportálok, rácsok és a falra szerelt „ostornyél” típusú utcai lámpa, mint ahogyan a makacsul az égbolt meghatározott területére szegezett néhány parabolaantenna sem. Ebben a házban élt Zombory Moldován Béla festőművész, akinek hosszú életében szinte minden megtörtént, ami rossz megtörténhetett ebben a középeurópai országban. Életpályája, bár kismester volt, csöndesen, sikeresen telt. Tizenöt éves a millennium idején. Érdeklődése a képzőművészet felé vonzza, így az új évszázad elején már Székely Bertalan és Ferenczy Károly növendéke. Még a boldog békeidők • végét, néhány évet németországi, majd francia, olasz és belgiumi tanulmányaival tölthette. Hazaérkezése után, 1909- ben már mint a Török Pál utcai Iparrajz Iskola tanárát látjuk. Még harminc sincs, amikor kitör az első nagy háború, majd azt követi a kommün. Ebben az időszakban semmit sem tudunk róla. Valószínűleg tanít tovább, hiszen 1920-ban már az intézmény igazgatója, és az is marad a második világháború utáni koalíciós időkig. Innen és ekkor megy nyugdíjba is. A két háború közötti % időben ifjúsági könyveket il- < lusztrál, majd áttér a portrééi festészetre. Alkotásai zömmel § egész alakos, dekoratív kom- * pozíciók. A kor számos jelesét örökíti meg olajban, de fest tájképeket és csendéleteket is. Semmi avantgárd, klasszikus hagyományok, a stúdiumokból kinövő realizmus jellemzi, valamiféle kereskedelmi festészet az, amit művel. Két budapesti templomi freskójáról is tudunk, de grafikákat is készít, főleg rézkarcokat. Az 1913 és 1947 közti időben rendszeres kiállító számos csoportos rendezvényen, aktív résztvevője a hazai művészeti életnek is. Alapítója lesz az Arcképfestők Társaságának, felveszik az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatba, a Magyar Képző- művészeti Egyesület főtitkára lesz, és érdekesség, hogy egyik alapítója a Fészek művészklubnak is. Számos kitüntetés tulajdonosa. 1919-ben Tolnay-díjat, 1929-ben Barcelonában ezüstérmet, 1932-ben Rökk-díjat, 1935-ben Balló-dí- jat, 1936-ban Ráth-díjat nyer. A második világháború után még kicsit próbálkozik a szoc- reállal, ő festi meg az első sztahanovista mozdonyvezető portréját, idesorolható talán a Keresztrakók című képe is, ez után már csak balatoni és Balaton-felvidéki akvarell- jeiről tudunk, de ez már teljes mértékben kereskedelmi festészet. Krivi-Knox Talmácsi Gábor és Erdei Zsolt Csisztu Zsuzsával, a Tegyünk Együtt a Gyermekekért program nagykövetével tett látogatást a Tűzoltó utcai gyermekklinikán, hogy ajándékokkal lepjék meg az ott kezelt gyermekeket. Motoros világbajnokunk és legeredményesebb profi ökölvívónk ajándékokkal érkeztek a gyermekekhez, hogy örömet vigyenek a kezelések fájdalmas és unalmas mindennapjaiba. Csisztu Zsuzsa kíséretében érkeztek, aki elmondta, régóta támogatja a Tegyünk Együtt a Gyermekekért programot, mert úgy gondolja, a daganatos betegséggel küzdő emberek és különösen a gyermekek élete ebben az állapotban olyan hatalmas erőfeszítést és kitartást követel, amelyben könnyebbséget jelenthet minden kis odafigyelés.- Amióta magam is szülő vagyok, még érzékenyebben érint egy gyermek betegsége, így mélyen átérzem a szülők helyzetét ezekben a gyötrelmes időkben - tette hozzá a TÉGY program tiszteletbeli nagykövete. Az elmúlt években a TÉGY 227 millió forinttal támogatta a daganatos betegségekkel kezelt gyermekek egészséges táplálkozását és rehabilitációját. Erdei Zsolt és Talmácsi Gábor sportpályafutását az utóbbi időben problémák árnyékolják be, ám a beteg gyerekek életigenlő optimizmusa hamar átragadt rájuk. A vendégeket Dr. Garami Miklós, a daganatos gyermekeket kezelő osztály főorvosa kalauzolta, aki röviden bemutatta az osztályt, az ott dolgozókat, akik nem csupán a gyógyításban vesznek részt, hanem segítenek is a gyermekeknek és a szülőknek feldolgozni a betegséggel járó lelki traumát, és megpróbálják kellemesebbé tenni a klinikán töltött - olykor rendkívül hosszú - időszakot. A hírességek egyedi, dedikált ajándékokkal lepték meg a gyerekeket, akik mindjárt be is fogták a vendégeket egy kis játékra, labdázásra, miközben elmondták, ők is szeretnének autóversenyzők, bokszolok vagy éppen kosárlabdaedzők lenni, és nyíltan beszéltek betegségükről, gyógyulásba vetett határtalan hitükről is. Talmácsi Gábor a látogatás végén elmondta, az emberek nagy része hétköznapi problémákkal van elfoglalva, miközben nem is tudja, hogy egy ilyen intézmény falai között milyen heroikus küzdelem zajlik az életért. Erdei Zsolt ehhez hozzátette, a beszélgetésekből érezhető volt, hogy ezek a gyerekek sokkal érettebbek a koruknál. Hihetetlen, hogy milyen türelemmel viselik betegségüket, és menynyire hisznek a gyógyulásban - mondta -, amelyhez talán ők is hozzájárultak egy kevéssel, hiszen láthatóan nagy örömet szereztek látogatásukkal. Steiner Gábor Erdei Zsolt, Csisztu Zsuzsa és Talmácsi Gábor az ajándékok átadása után együtt játszottak a gyerekekkel Főpolgármesterként is megállná a helyét Gegesy Ferenc hű marad Ferencvároshoz A vakolat kezd már kissé elhasználódni, de a hiányzó részeket pótolták
