Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)

2009-01-09 / 1. szám

Fotó: Best Hollywood 6 K ULTÚRA Ferencváros 2009. január 9. MOZISAROK A törvény gyilkosa Al Pacino és Robert De Niro. Két hollywoodi legenda. 1995- ben Michael Mann Szemtől szemben című, emlékezetes filmjében történelmet írtak. Jón Avnet rendezőnek nem si­került megismételni a tizen­három évvel ezelőtti bravúrt, igaz, ez nem rajta vagy a két főszereplőn múlt. Russell Gewirtz forgatóköny­ve ezúttal kissé sablonosra sikeredett, bár a sorozatgyil­kos-krimik dömpingjében ez nem is csoda. Ugyanakkor Gewirtz érdeme, hogy a törté­netet lezáró dupla csavar még a műfaj rutinosabb rajongóit is meglepi. Jón Avnet a lehetősé­gekhez mérten csúcsra járatja a feszültséget, és az akciójele­netek is rendben vannak. A középpontban egy lenyű­göző emberi dráma áll, mely­nek magja egy harmincéves barátságban keresendő. így a szereplőkről sok réteget le kell hántani, míg igazán meg­ismerhetjük őket. Mit titkolnak? Melyek a gyenge pontjaik? - ilyen kér­dések merülhetnek fel a né­zőben,'-„A klausztrofób” képi világot meghatározzák és mindvégig roppant hangsú­lyosak Denis Lenoir operatőri megoldásai. A film játékidejé­nek második felétől domináns­sá váló nyomasztó hangulatot speciális világítási technikák­kal oldották meg. Erről így vall Lenoir: „Egyfelől egy film noirt szerettünk volna készí­teni, másfelől viszont natura- lisztikusak és realisztikusak akartunk maradni. Hiszen két manhattani zsaruról van szó, nem szuperhősökről. Minden apró gesztust, momentumot láttatni szerettem volna az arcukon, hiszen az meséli el a történetet. Ezért úgy dön­töttem, hogy a sötétség illú­ziójának elérése érdekében a fényeket nem közvetlenül rá­juk irányítom, hanem mellet­tük helyezem el.” A beállítások, képkivágá­sok is hibátlanok, mindig ak­kor vált kézikamerára vagy steadycamre az operatőri stáb, amikor a cse lekmény úgy kívánja. Ezekben a pilla­natokban valósággal felizzik a vászon, és mi is együtt szágul- dunk az eseményekkel. Rooster (AI Pacino) és Türk (Robert De Niro) a New York-i rendőrség gyilkossági cso­portjának legjobbjai. Rooster hűvös és higgadt, Turk indula­tos és vad. Tökéletesen kiegé­szítik egymást, remek párost alkotnak. Harminc éve társak és barátok. Ez alatt a három évtized alatt az átlagemberek számára elképzelhetetlenül kegyetlen és mocskos ügyek sokaságát derítették fel. Tulaj­donképpen minden borzalmat láttak már, ami szakmájukhoz köthető. Nyugdíjazás előtt áll­nak, amikor szembekerülnek pályafutásuk eddigi legna­gyobb és legellentmondáso­sabb kihívásával. Egy olyan sorozatgyilkos kézre keríté­se a cél, aki a bíróságok által „felmentett” vagy éppen ma­guknak büntetlenséget vásá­rolt esetleg egyszerűen még le nem bukott bűnözőket mészá­rol le - valójában szívességet téve a társadalomnak. A gyilkos semmilyen nyo­mot nem hagy maga után, csu­pán egy-egy rejtélyes üzenetet. Rooster és Turk bekapcsolódik az ügybe, és hamarosan fel­merül bennük a gyanú, hogy áz elképesztően precíz és hi­degvérű, pszichopata igaz­ságosztó, valószínűleg még aktív vagy már nyugalma­zott rendőr. A teória kapcsán az események felpörögnek. A rendőrfőnök mielőbbi ered­ményt és természetesen az ügy lezárását, valamint - amennyiben beigazolódik a feltevés - teljes hírzárlatot akar. Ezért két agilis fiatal nyomozót (John Leguizamo és Donnie Wahlberg) is ráállít az ügyre. A generációs különbsé­gek azonban feszültséget szül­nek a két páros között, arról nem is beszélve, hogy az újabb és újabb gyilkosságok ördögi módon a tehetetlen dühében egyre indulatosabb Turkre te­relik a gyanút... A film velejét egyértelműen a két öreg róka szokás szerint lenyűgöző és hiteles alakítása adja. A többiek csak asszisz­tálnak Pacino és De Niro re­mekléséhez, akik az unalomig koptatott figurákat bravúro­san keltik életre. Az már egy teljesen más kérdés, hogy film után mégsem kettőjük játékán, hanem Gewirtz forgatókönyv­ének csavaros lezárásán és Avnet rendhagyó dramaturgi­ára felépített rendezésén kez­dünk morfondírozni. Cs. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdé­sünkre, és juttassa el 2009 ja­nuár 19-éig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy szemé­lyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: Jón Avnet rendező és Al Pacino ta­valy már dolgoztak együtt egy „valós időben ’’játszódó, szintén furfangos krimiben. Mi volt a film címe? A december 12-ei szám filmes játékának megfejtése: Klaatu űrhajója a Central Parkban landol volt. Nyerteseink: Ghidán Ágoston és Sinka Gábor. A nyereményhez gratu­lálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Görög klasszikus drámát elő­adni nagy kihívás. Meg kell küzdeni magával a szöveg­gel, leporolni a régi fordítást - vagy újat készíttetni a mai kor nyelvére írva. Élővé és át- élhetővé kell tenni a konflik­tusokat a mai ember számára, ráadásul kezelni kell a mitoló­giai ismeretanyagot, emberek és istenek szerteágazó kap­csolatrendszerét, történetét. Az Oresztész csak részben ké­pes megfelelni e súlyos köve­telményeknek. Az Oresztészt rendező Alföldi Róbert új, modern szöveggel dolgozott: Karsai György klasz- szikafilológus nyersfordításá­nak Térey János adott remek költői formát. Tetszett, hogy már az előcsarnokban meg­kezdődik az „eligazítás”. Ifjú színészjelöltek vegyülnek a gyülekező közönség közé, és is­métlik, sulykolják egymásnak, nekünk a „ki-kicsodát”. Hogy Oresztész és Elektra megölték anyjukat, Klütaimnésztrát, aki viszont annak előtte megölte férjét, Agamemnont. S hogy a két testvér most az argoszi nép ítéletét várja. Ami végül ha­lál, de az istenek, mint a gö­rög drámákban szokás, itt is közbelépnek. Törvényszerűen, mivel ezeket a tragédiákat az ő viszályaik (is) okozzák. Ezért is nehéz a görög drámák konf­liktusait aktualizálni. Ma már Oresztész-bemutató Euripidész tragédiája a Nemzeti Színházban nem mérlegeljük például, hogy egy férjet vagy egy anyát na­gyobb bűn-e meggyilkolni. Alföldi sem ezt mérlegeli, hanem általánosabb értelem­ben fogja fel a gyilkosság bű­nét. Szerinte az Oresztész arról szól, hogy az emberek nemze­dékeken át törnek egymás éle­tére saját vélt igazuk nevében. Minden gyilkosságot egy követ­kezővel akarnak megbosszulni vagy jóvátenni. A generációk így a múltban esett sérelmek fogságában vergődnek ahe­lyett, hogy a saját koruk prob­lémáival foglalkoznának. Euripidész drámája valóban szólhatna erről is - és milyen korszerű volna! De ennek a ren­dezői elképzelésnek csak nyo­ma van, átütő ereje a színpadon nincs. Ami ott másfél órán ke­resztül folyik, az csak ötletelés. A jó és kevésbé jó ötletek egy­más után pukkannak szét, mint a buborékok, nem állnak a kon­cepció szolgálatában, nem is pótolják azt. Miként a teherau­tó-platók (nagyon modern!), a földön szétszórtan heverő szí­nes göncök vagy a hatalmas ferde tükör sem. A ruhahalmok közül előbuk­kanó kórus tagjai, a „lányok” mint megannyi guberáló homeless - szintén jó ötlet. (Ki­tűnően játsszák: Nagy Mari, Csorna Judit, Murányi Tün­de, Szalay Marianna, Gerlits Réka.) Az előadás legjobb je­Az Oresztész arról szól, hogy az emberek nemzedékeken át törnek egymás életére saját vélt Igazuk nevében lenete az ő ebédfőzésük: zöld­séget tisztítanak-karikáznak, majd megkopasztanak és ki­beleznek egy tyúkot, s a véres beleket az égre emelve min­den pátosz nélkül, szinte csak unottan kijelentik: O, Zeusz! Ez a mesterien felépített je­lenet adja meg legerősebben az egész előadás profanizáló, iro­nikus, néha már parodisztikus alaphangját. Ebbe a vonulat­ba tartozik Kulka János ra­gyogó kabinetalakítása is. Péterfy Bori ízig-vérig mai nő, fekete, majd hiénamintás miniruhájában, magas sarkú szandáljában energikus, bá­tor, tettre kész, modern lányt alakít. Az átlagember nem tudja elképzelni, mit élhet át egy fiatal nő, aki megölte az anyját - sajnos, erre ez a kivá­ló színésznő sem képes. Elekt­raként eljátszhatná a kemény, emancipált nőt, a gondoskodó családfőt, a testvérszerelem fülledt fuvallatától megzava­rodott nőt stb. stb., de ilyesmi­re nem kapott instrukciót. Menelaoszként Cserhalmi György üdítően csendes és visszafogott, Rába Roland de­rekasan vergődik az elgyávult, félelmében szűkölő Oresz­tész szerepében. Az utolsó, olümposzi jelenet, amikor a hófehér öltönyös Apollón (Föl­di Adám) nyíltan flörtölni kezd az életveszélyes földi vircsaft- ból égbe rántott, isteni Heléné- vel (Udvaros Dorottya nagyon dekoratív!), mintha végképp idézőjelbe tenné az egész drá­mát. Már nem tudjuk, egyálta­lán komolyan kell-e vennünk ezt az egészet. Ferencz Zsuzsa Gandhi - fényképeken Az Indiai Hét keretében, eredeti felvételekkel A fotósorozat az újdelhii National Ghandi Museumból származott Szomorú aktualitása volt a Mahatma Gandhi halálának hatvanadik évfordulóján nyílt tárlatnak. A megnyitón az egy nappal korábbi, mumbai lövöl­dözések áldozataira is emlé­keztek a résztvevők. Ranjit Rae, India magyaror­szági nagykövete és Renner Zsuzsanna, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója nyitot­ta meg a múlt év végén azt a fotókiállítást, amely az Indi­ai Hét keretében mutatta be Móhandász Karamcsand Gan­dhi életét, akit a világ máig is az erőszak nélküli világszem­lélet első számú tanítómeste­reként ismer. Gandhi halálát végül mégis az erőszak okoz­ta, amikor hetvenhét évesen, utolsó - halálig tartónak szánt - böjtjével elérte, hogy az 1947 augusztusában létrejött, hindu többségű India ne tartsa vissza a szintén új, muszlim többségű Pakisztánt megillető anyagi javakat. Ezzel viszont szélső­séges hindu köröket dühített fel, és nem sokkal böjtje be­fejezése után egy imagyűlést követően, közvetlen közelről rálőttek. Mahatma - a Nagy Lélek, ahogy Rabindranath Tagore nevezte őt - azonnal meghalt. Gandhi születésnap­ját az Egyesült Nemzetek Szö­vetsége az Erőszak-nélküliség Napjának nyilvánította. A kiállításnak szomo­rú aktualitást adott, hogy a megnyitót megelőző napon iszlamista fegyveresek több helyszín ellen indítottak ter­rortámadást, amelyben közel kétszázan vesztették életüket, köztük több külföldi is. A Gandhi halálának hatva­nadik évfordulóján nyílt kiál­lításon bemutatott fotósorozat az újdelhi National Gandhi Museumból származott s az indiai nagykövetségnek kö­szönhetően a múlt év végéig vendégeskedett az Iparművé­szeti Múzeumban. Steiner Gábor Fotó: Kiállítás a Pincegalériában Január 15-én, 18 órakor nyí­lik Steiner Gábor kiállítása a Mester utcai Ferencvárosi Pincegalériában. A művész - akinek képe­ivel rendszeresen találkoz­hatnak olvasóink hasábja­inkon is - ezúttal legjobb dizájntárgyfotóit tárja a láto­gatók elé. A mintegy 15-20 al­kotás egy részét már az Óbu­dán, a Szél utcában található Ökollégium Artgalériában az emúlt évben rendezett tárla­táról is ismerhetik az érdek­lődők. A kiállítás képei szinte kizárólag hagyományos tech­nikával készültek, a művész sikeresen ellenállt a számí­tógépes képfeldolgozás ma­napság kínálta csábító lehe­tőségeinek. A képeket febru­ár 8-áig tekintheti meg a kö­zönség. (-) Harang csendült Karácsonyi meglepetés-CD Ferencvárosból Karácsony előtt igazi meglepe­tésalbum jelent meg ferencvá­rosi támogatással, amelyen jól ismert ünnepi dalok és meg­zenésített versek hallhatók. A lemezt élőkoncerten is hallhat­ta a nagyérdemű a Bakáts téri templom falai között. Ady Endre versének címét köl­csönözték ahhoz a karácsonyi lemezhez, amelyet Kertesi Ing­rid operaénekesnő, Ella István orgonaművész, Kaposi Gergely karmester és Zubornyák Zol­tán színművész, a Ferencvárosi Művelődési Központ igazgatója készített, és amelyet december húszadikán, az Assisi Szent Fe- renc-plébániatemplomban mu­tatták be a nagyközönségnek. A ferencvárosi önkormány­zat, a Ferencvárosi Főplébánia és a Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület támogatásával meg­született kiadvány élő lemez- bemutató koncertjére sokan voltak kíváncsiak annak ellené­re, hogy a hideg idő következté­ben erősen kihűlt templomban a hallgatóságon kívül a lemez szereplői is kénytelenek voltak kabátban fellépni, ami ének­lés közben kifejezetten kényel­metlen lehetett. Az érdeklődők ennek ellenére szinte telje­sen megtöltötték a Bakáts téri templom padjait. A koncerten bemutatott le­mez tizenhét felvételt tartal­maz. Köztük megtalálhatók olyan klasszikus karácsonyi énekek, mint a Pásztorok, pász­torok vagy a Mennyből az an­gyal, számos megzenésített vers a magyar irodalom gyöngysze­meiből - és hallható orgonamu­zsika is. A szereplők a lemezen a Wekerle-telepi Szent József Kórussal közösen adják elő a dalokat. Bár a lemezbemutató koncert ingyenes volt, a szervezők ado­mányokat is vártak. A Ferenc­városi Lokálpatrióta Egyesület által szervezett gyűjtés célja a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet gyermek- osztályának szánt, hárommil­lió-hatszázezer forint értékű, életfontosságú gép megvásár­lása volt. Steiner Gábor Ady Endre versének címét kölcsönözték a lemezhez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom