Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)

2009-01-23 / 3. szám

Ha lapunk terjesztésével kapcsolatban észrevétele van, hívja díjmentes tele­fonszámunkat: 06-80-180-533 Ha Ferencváros közterülete­inek rendjével, tisztaságával kapcsolatos észrevétele, pa­nasza van, hívja a parkőrség diszpécserszolgálatának díj­mentes telefonszámát: 06-80-204-904 Az időközi országgyűlési választás 2. fordulójában induló képviselőjelöltek 5. oldal! AJANLO Szlovák-magyar kerekasztal Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közala­pítvány és a Nagy Imre Tár­saság - a magyar-szlovák viszony manapság tapasz­talható feszültségére tekin­tettel is - értelmiségi kerek- asztal-beszélgetést hívott össze január 19-én délután­ra a Ráday Könyvesházba. A könyvesház galériája az aktuális témának és a meg­hívott neves beszélgető- partnereknek köszönhetően zsúfolásig megtelt. 2. oldal Aki akar, dolgozhat A gazdasági válság nyo­mán drámaian növekedhet a munkanélküliség és a se­gélyre szorulók száma, első­sorban a kevésbé képzett, leszakadó rétegek körében- a korábbiaknál is nagyobb terhet róva a szociális ellá­tórendszerre. A ferencvárosi- modellértékű - rendszer azonban segít visszavezetni a segélyezetteket a munka világába. 2. oldal Épülhet a CET IDŐJÁRÁS Borongós hét elé nézünk. Az enyhülő télben péntektől is­mét számíthatunk esőre, és ez a teljes jövő hétre igaz. A hő­mérsékletben sem lesz lénye­ges változás: a délutáni órák­ban 5-7 fok körüli értékeket mérhetünk. Szombaton - egy ciklon hatására - délnyugat felől jelentős mennyiségű eső érkezeik, amelyből akár ha­vazás is lehet. Vasárnap erős szélre van kilátás, és ez kelle­metlenné teszi az amúgy elvi­selhető hőmérsékletet. A haj­nali értékek a jövő héten sem esnek 0 fok alá. Több mint száz év elteltével a Duna part újra látványos fejlődésnek Indul, mint a XIX. század végén, amikor a reformkor építészei kialakították a város arculatát A Ferencvárosi Önkormány­zat Építésügyi Hatósági Cso­portja január 9-én kiadta a jogerős építési engedélyt a CET-Budapest terveire, így épülhet a múltat és a jövőt, ám egyben a kultúra és az üz­let világát is összekötő, hatal­mas beruházás a Közraktárak helyén. A 19. század végén a belső vá­rosrészekhez hasonlóan a pes­ti Dupa-part is látványos fej­lődésnek indult, s ebben nagy szerepet kapott a vízi szállítás és a rakodóforgalom moder­nizálása az 1881-ben átadott Közraktárakkal, amelynek te­rülete akkortájt a mainál jóval nagyobb volt. A Közraktárak ma is a főváros egyik legszebb és legértékesebb ingatlana. A Duna-parti telek nemcsak el­helyezkedése és panorámá­ja miatt kiemelt övezet, ha­nem azért is, mert hordozza azt az ipari, építészeti és kul­turális testamentumot, ame­lyet a reformkor nagy építészei hagytak örökül, amikor kiala­kították a főváros „19. századi arculatát. A 20. században saj­nos, a háborúk és a hanyag ke­zelés következtében, ez az épí­tett emlék bomlásnak indult. Azért, hogy a ferencvárosi rehabilitációhoz kapcsolódva a főváros megmentse ezt a terü­letet, pályázatot írt ki hasznosí­tására azzal a feltétellel, hogy az új építészeti megoldások mellett a nyertes cégnek a régi épületek rekonstrukcióját is el kell végez­nie, és a városképi jelentőségű épületegyüttesnek közösségi és kulturális célokat kell szolgál­nia. Ezt sikerült megvalósítania a Porto Investment Hungarynek ‘es'a fővárosnak, amikor megbíz­ták Kas Oosterhuist, a holland sztárépítészt, akinek alkotói merészsége abban rejlik, hogy jó érzékkel vegyíti a helyi és a Ülésezett a képviselő-testület Költségvetésről, Ferencváros-kártyáról, játszótéri dohányzás tilalmáról döntöttek Ferencváros képviselő-tes- tülete szerdán tartotta idei első rendes ülését. Ezen egyebek közt első fordulóban tárgyaltak a 2009-es költség- vetésről, elfogadták a Ferenc- város-kártya bevezetését, és döntöttek a játszótéri dohány­zás betiltásáról. A költségvetési tervezet a múlt év végén elfogadott költség- vetési koncepcióra épül, ám ahhoz képest - kényszerűen - máris néhány fontos elté­rést tartalmaz. Az adótörvé­nyek változása miatt például mintegy 200 millió forinttal kevesebb lesz a bevétel a ter­vezettnél, s a Budapesti Önkor­mányzati Parkolási Társulástól és a fővárosi forrásmegosztás­ból származó összeg is elma­rad majd a koncepcióban sze­replőtől. Minderre azonban fedezetet nyújt többek között a Bolyai főiskola egykori Üllői úti ingatlanának értékesítésé­ből származó bevétel. A 2007- ben elnyert fővárosi támogatás felhasználásával pedig 200- 250 millió forinttal több jut majd a városrehabilitációra. A költségvetésre a későbbiekben még visszatérünk. Külön napirendi pont kereté­ben hagyták jóvá a képviselők a Viola u. 17. és 21., a Balázs Béla u. 7/B, illetve a Tűzoltó utca 66. alatt található lakóépületek re­habilitációs beruházásiengedély­okiratát. Az épületek szerepel­nek a jóváhagyott rehabilitációs programban, erkölcsi és műsza­ki elavultságuk következtében felújításuk már nem halaszt­ható tovább. A munkálatokra - amelyekkel várhatóan 2010- re végeznek - a költségvetésnél említett jelentős, 70 százalékot kitevő fővárosi támogatást nyert el a kerület. A testület második fordulóban tárgyalta és fogadta el a játszó­téri dohányzás tilalmáról alko­tott rendeletet. Ezzel Ferencvá­ros is csatlakozik az I., a II. és a IV. kerület hasonló - az esz­tétikus környezet és a lakosság egészségének megőrzését, illet­ve a pozitív életmód példájának elterjesztését célzó - szabályo­zásához. A fővárosi önkormány­zat is tervezi a tulajdonában álló játszótereken a dohányzás megtiltását. A Ferencvárosban most alkotott rendelet értelmé­ben szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a játszótereken, illetve azok 5 mé­teres körzetén belül rágyújt. Ugyancsak második forduló­ban döntött a képviselő-testület a Ferencváros-kártya beveze­téséről is. A most megalkotott rendelet elsőrendű célja, hogy a kedvezményes vásárlásra és szolgáltatások igénybevételé­re jogosító kártya bevezetésé­vel könnyebbé tegyék a kerü­let idős lakóinak megélhetését, ám a programhoz csatlakozó vállalkozások is értelemszerű­en számíthatnak majd forgal­muk növekedésére. A kártya a Ferencvárosban lakóhellyel rendelkező, 62. életévüket be­töltött személyek részére ala­nyi jogon, térítésmentesen jár, de az ennél fiatalabb igénylők­nek is csupán a kártya előállí­tási költségeit kell megtéríte­niük. A kártya a kibocsátástól számítva egy évig érvényes, amit egy matrica segítségével lehet meghosszabbítani. Kocsis A Magyar Kultúra Napja 2009. január 22. globális feltételeket, elvárásokat a környezettel - és annak fejlő­dési ütemével, dinamikájával. Mint Márton Imrétől, a Porto Investment Hungary tulajdonos­igazgatójától megtudtuk, a kultu­rális központ - amely véletlenül sem tévesztendő össze egy soka­dik plázával - összterülete meg­közelíti a 31 ezer négyzetmétert, amelyből 12 500 négyzetméter lesz közvetlenül hasznosítható. Ehhez tartozik majd a két szin­ten 250 parkolóhelyet biztosító mélygarázs és a 10 busznak he­lyet adó felszíni parkoló. A CET (Central European Time) szíve a rendezvényte­rem lesz a kupola második emeletén, amely kulturális eseményeknek ad teret, legyen az kiállítás, konferencia, kon­cert, színházi előadás, feszti­vál, divatbemutató vagy más közösségi rendezvény. (folytatás a 3. oldalon) 1823. január 22-én fejezte be és tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnuszt, nemzeti öntuda­tunk, önbecsülésünk, hazafisá- gunk szimbólumát. Mérföldkő lett ez a dátum a magyar kul­túrában és a magyar történe­lemben. Ennek emlékére 1989-től ja­nuár 22-én ünnepeljük a Ma­gyar Kultúra Napját - immár huszadik alkalommal. Nyom­tatásban a Himnuszt először az Aurora 1829. évi kötete 'ämz adta közre. Bemutatására az | akkori Nemzeti Színházban került sor 1844. július 2-án. Az ünnep mindig kiváló al­kalom arra, hogy az ünneplők összejöjjenek egy főhajtásra, közösen emlékezzenek érté­kes és szép dolgokra, netán azokra, akik már nincsenek köztünk. De kiváló alkalom arra is, hogy előretekintsünk, megbeszéljük közös dolgain­kat, összegezzünk, s megfo­galmazzuk a közeli és távoli jövő lehetőségeit. A jelenlegi gazdasági hely­zet talán nem ad túl sok op­timizmusra okot. De a Ráday utcai galériák kinyitnak, mű­ködnek, minden héten új és új kiállítások láthatók, a kerüle­ti közösségi színtereken prog­ramok és foglalkozások zaj­lanak, a Stúdió K, a Sanyi és Aranka Színház, a Pinceszín­ház minden este fogadja a lá­togatókat. Kis kitekintéssel a nem ferencvárosi fenntartású kulturális intézményekről is beszélhetnék, hiszen a Trafó, a Nemzeti Színház, a Művésze­tek Palotája, az Iparművésze­ti Múzeum is kinyitja kapuit. Van tehát erő, van szorgalom és tehetség, van elszántság a helyi közösségekben, s ez sok esetben többet jelenthet a puszta anyagi támogatásnál vagy a gazdasági túlélésnél. Ferencváros rendszerváltás utáni történelme azt bizonyít­ja, hogy a legnehezebb gazda­sági helyzetekben is sikerült a talpon maradás, hiszen a re­habilitáció és a kultúra min­dig olyan prioritás volt sző­kébb pátriánkban, amelyhez tudtunk - s a jövőben is sze­retnénk - ragaszkodni. A Magyar Kultúra Nap­ját hadd használjam fel arra, hogy tisztelettel köszönésem a kerületünkben élő és dolgo­zó művészeket, muzsikusokat, költőket, festőket, szobrászo­kat, színházi szakembereket, amatőr művészcsoportokat, s hadd kívánjak nekik ihlettel és tehetséggel teli esztendőt, megérdemelt sikereket, elis­merést! Dr. Gegesy Ferenc polgármester Kalandos visszavásárlás A Váradi Biblia - a harmadik teljes bibliakiadásunk - egyik példánya még a múlt század nyolcvanas éveiben tisztázat­lan körülmények között el­tűnt a Ráday Gyűjteményből. Tavaly év végén - mintegy a Biblia Évének méltó befe­jezéseként - ráakadtak egy antikváriumban, és így a Du- na-melléki Református Egy­házkerület visszavásárolhatta a több szempontból is roppant értékes művet. A Váradon, 1657-től 1661-ig kinyomtatott, úgynevezett Váradi Biblia a harmadik tel­jes bibliakiadásunk a Vizsolyi Biblia és Szenei Molnár Albert Hanaui Biblia-kiadása után - tájékoztatta lapunkat dr. Berecz Ágnes gyűjteményigaz­gató. Ezért nem csak nyomdá­szán és kötészeti relikviaként, hanem a magyar kultúrkincs részeként is megbecsüljük. A 17. század közepéié világos­sá vált, hogy Károli Gáspár bibliaszövege revízióra szo­rul. Ezt a munkát a külhonban számos városban teológiát ta­nult Köleséri Sámuel nagy­váradi tanár végezte el, aki a magyar puritanizmus irodal­mának egyik legtermékenyebb szerzője. A Váradi Biblia ki­adásának másik kulcsszerep­lője Szenei Kertész Ábrahám nyomdászmester, aki 1640 és 1667 között mintegy 190 mű­vet bocsátott közre. A kiadás költségeit erdé­lyi és partiumi főurak visel­ték: Bethlen István, II. Rákó­czi György és Rhédey Ferenc. A nyomtatás nem volt viszon­tagságok nélküli: az 1660 évi, Váradot ért török támadás­ban az elkészült 10 ezerből 4 ezer példány megsemmisült, de a Váradot elfoglaló törökök megengedték, hogy a megma­radt íveket és a nyomdagépe­ket Kolozsvárra menekítsék, s A megkerült Váradi Biblia ott fejezzék be a nyomtatást. A Váradi Bibliából a Ráday utcai Ráday Gyűjtemény - mu­zeális értékű köteteinek szá­ma 15 ezer - több példányt is őriz, ezek közül az egyik a nyolcvanas évek folyamán el­tűnt - nyilván valaki ellopta. A könyvből valamikor eltávo­lították a címlapot és az első lapokat, és profi, restaurátori nemesmásolatokkal pótolták. A több mint ezeroldalas, pa­pírkötésű, bordás, nyomott mintás, aranyozott bőrgerin­cű bibliát egy budapesti antik­váriumban találták meg, ahol éppen aukcióra bocsátották volna, azonban az Újszövetség belső címlapján és más helye­ken látható volt a Ráday Gyűj­temény pecsétje, bizonyítván az elveszett példány gyűjte­ményből való származását. Dr. Szabó István, a Duna-mel- léki Református Egyházkerü­let püspökének közreműködé­sével megegyezés született a biblia visszavásárlásáról a ter­vezett kikiáltási áron. A ferencvárosi polgárok né­hány hónap múlva a Ráday utca 28. sz. alatt található Bib­lia Múzeumban megtekinthe­tik a Váradi Biblia egy másik, még díszesebb kötésű, frissen restaurált példányát. Krivánszky Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom