Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)

2009-06-26 / 16. szám

6 KÖZÉLET Ferencváros 2009. június 26. Legyen? Ne legyen? Lakossági fórum a MÁV-Aszódi telepen Testületi ülés Dr. Bácskai Jánost alpolgármesterré választották A fórum résztvevői megtöltötték a Puskás Tivadar Távközlési Technikum nagyelőadóját Az önkormányzat és a Rönk mun­katársai lakossági fórumra hívták a MÁV-Aszódi telepen élőket, hogy megvitassák a módosított szabályo­zási tervben szereplő új iskola, va­lamint egy közösségi ház tervezett építését. A vélemények megoszlot­tak, az azonban egyértelműen kide­rült, a lakók tartanak a változásoktól, mivel nem látják biztosítva jövőbeni nyugalmukat. A kerületi szabályozási terv tervezett módosítása a MÁV-Aszódi telep két területét érinti. Ezeknek a változá­soknak a megvitatására várták a telep lakóit a múlt héten az önkormányzat, a lakótelepi részönkormányzat, va­lamint a tervező Teempannon Kft. munkatársai. A közel kétórás fóru­mon éles vita bontakozott ki a jelen­lévők között - mindkét elképzeléssel kapcsolatban. A Réce utca-Füleki utca-Aszódi utca-Osztag utca által határolt terü­let - közpark - Aszódi utcai oldala in­tézményi besorolású. Itt az elképzelés szerint a balesetveszély miatt lebon­tott Szabó Ervin-könyvtárfiók helyén egy közösségi ház épülne fel, kulturá­lis funkcióval, étteremmel és önkor­mányzati közösségi helyiséggel. A Gyáli út-Osztag utca-Réce utca- Ecseri út határolta területen az Irinyi János Gimnázium és az Ihász Dániel Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Gimnázium épülete áll, amelyet - az átalakítás után - a most az Ecseri úti épületben működő Gundel Károly Vendéglátó-ipari Integrált Szakképzé­si Központ foglalna el. A lakossági fórumon részt vevők főként azt hangoztatták, hogy a tele­pen több olyan gond is akad, amiről sürgősebb lenne beszélni, hiszen ezek mindennapi életüket keserítik, és az eddigi panaszaik nagyrészt pusztá­ba kiáltott szavak maradtak. Ilyen az egyetlen közösségi közlekedési au­tóbuszvonal, amelynek túl alacsony a járatsűrűsége, s ilyen a közterüle­tek siralmas állapota, ami a rendsze­res karbantartás híján folyamatosan romlik. Emellett számos más gond is felvetődött, olyanok, amelyek a ren­dezési terv megvalósításával - szerin­tük - tovább növekednének. Az iskolával kapcsolatban a fakók véleménye, hogy már a mostani kö­zel ezer, nagyrészt középiskolás korú diák által használt - nem kevés - jár­mű közlekedése és parkolása, is za­varja a telep nyugalmát, ráadásul a diákok nagy része nemigen van tekin­tettel a környezetére, sem a szemete­lés, sem a hangoskodás tekintetében. Azt azonban sokan szívesen ven­nék, ha az iskolában a környéken lakóknak is lehetőségük lenne étke- «> zésre. I Elhangzott egy javaslat, hogy a •o nyugalom megóvása érdekében biz- sí tosítsák a diákok közlekedését az ö Ecseri út felől, az Osztag utcában “• pedig korlátozza az önkormány­zat a járműforgalmat és a parkolást. Az autóbuszjáratok sűrítése szintén szükséges az iskola megfelelő kiszol­gálásához. A közösségi ház gondolata is meg­osztotta a fórum résztvevőit. Többen hiányolják a telepen a közösségi funk­ciókat, mások viszont kifejezetten ellene voltak egy ilyen intézmény épí­tésének, mondván, éppen elég „kultu­rális intézmény” van már a telepen, amely előtt illuminált vendégekkel lehet találkozni. Az építés és a fenn­tartás költségeit ugyanis valamiből fe­dezni kell (a ház nem önkormányzati fenntartású lenne), s erre az elképze­lések szerint az ide tervezett étterem, esetleg panzió lenne hivatott. A fórum végén az önkormányzat képviselői és a MÁV-Aszódi telep la­kói megállapodtak, hogy egy „nép­szavazás” hozza meg a végső döntést, hiszen a telepen jóval többen élnek a Puskás Tivadar Távközlési Techni­kum nagyelőadóját megtöltő vendé­gek számánál, a döntés pedig hosszú távra szól, hiszen az önkormányzat­nak később már nem lesz lehetősége a módosításra. Steiner Gábor Japán császári sarj az Iparművészetiben Őfensége Akisino herceg és felesége tett látogatást a múzeumban Akisino herceg és felesége Akihito császár és Micsiko császárné másodszülött fia feleségével magyar- országi látogatása során felkereste az Iparművészeti Múzeum kortárs japán dizájnt bemutató időszaki kiállítását is. Az idei év az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán közötti kapcsolatok felvételének 140., illetve a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 50. évfor­dulójának ünnepe. Ennek kapcsán 2009- ben a két ország állami és - országaink kultúráját népszerűsítő - civil szerveze­tek szintjén is kulturális rendezvények sorozatával emlékezik a jeles alkalomra. Főként a Magyar-Japán Baráti Társaság erőfeszítéseinek köszönhetően, a japán kultúra iránt érdeklődők egész évben számos ilyen programmal találkozhat­nak. A koncerteket, színházi előadáso­kat, a populáris japán kultúrát bemutató összejöveteleket és szónokversenyeket, szakmai rendezvényeket és kiállításokat felvonultató kulturális ünnepségsorozat része volt az Iparművészeti Múzeum má­jusi tárlata, amely „Wa: a mindennapok harmóniája” címmel adott képet a kor­társ japán formatervezésről, amely, bár sokat merít a hagyományok­ból, mégis új utakon jár a 21. században, s manapság rop­pant népszerű Európában és a tengerentúlon is. A „Magyarország-Japán Jubileumi Év 2009” kap­csán a Magyar Köztársa­ság elnöke, Sólyom László meghívására május 16-án Magyarországra érkezett Akisino japán herceg (Akihito császár és Micsiko császárné másodszülött fia) és felesé­ge, Akisino hercegné, akiknek első útja a Ferihegyi repü­lőtérről az Iparművészeti Múzeum Wa-kiállítására ve­zetett. A hercegi párt több honfitársa várta a múzeum bejáratánál, ahol a múzeum igazgató­nője, dr. Renner Zsuzsanna köszöntötte az illusztris vendégeket. Akisino herceg és felesége roppant közvetlenül üdvözölték a összegyűlteket, majd magyar és japán kísérőikkel megte­kintették az Iparművészeti Múzeum (az­óta sajnos már bezárt) kiállítását. A herceg és hercegné május 19-éig maradt Magyarországon, budapesti programjai mellett ellátogatott Kecs­kemétre, ahol dojoavató szertartáson vett részt, de járt a bugaci pusztán, és meglátogatta a kiskunhalasi csip­keverőket is. Steiner Gábor (folytatás az 1. oldalról) A munkadíj mintegy 8 millió forintba kerül, erről kellett szavazniuk a képvi­selőknek, a javaslatot egyhangúan el­fogadták. Ezt követően került napirendre az intézményvezetői pályázatok elbírá­lása, illetve a pályázók meghallgatá­sa. Összesen kilenc önkormányzati intézményben, három-három óvoda és iskola, a Nevelési Tanácsadó, a Fe­rencvárosi Táborok, valamint a Fe­rencvárosi Művelődési Központ élére kellett mos: vezetőket választania a testületnek. Mivel néhány intézmény élére csak egy pályázó jelentkezett, ezért az ő meghallgatásuktól eltekin­tett a testület, ám a Szent-Györgyi Al­bert Általános Iskola és Gimnázium, a Ferencvárosi Táborok és az FMK két- két vezetőjelöltjének érveit végighall­gatták a képviselők, mielőtt sor került volna a titkos szavazásra. A procedú­ra során a táborok, Valamint a mű­velődési központ vezetőjét illetően a kellő többség hiánya miatt nem szüle­tett érvényes döntés, e két intézmény vezetőjéről lapzártánk után, a testü­leti ülés végén szavaztak a képvise­lők. A többi intézmény közül csupán a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium élén történt változás: itt ugyanis augusztustól Belenznay Tamás veszi át a nyugdíjba vonuló Sarinay Mihályné helyét. A titkos szavazás során a képviselők dr. Gegesy Ferenc polgármester újbóli javaslatára alpolgármesternek válasz­tották dr. Bácskai János képviselőt. Az ülés az eskütétel után folyt tovább, ám lapzártánkig csupán egy napirendi pontot tárgyaltak a képviselők. Heves vita folyt a parkolási rende­let módosításáról. Ennek tárgyalását az tette szükségessé, hogy a Fővárosi Közgyűlés június elején jelentős mér­tékben módosította a parkolási rendet, melynek jelentős része csak jövő év ja­nuárjától lép életbe, ám az ingyenes es kedvezményes parkolásra jogosí­tó matricák kiadását szabályozó para­grafusok már hatályban vannak. Az új kerületi parkolási rend kidolgozása el­kerülhetetlen, erre az őszi ülésszakig sor kerül. A matricák kiadása ügyé­ben azonban az előterjesztő Bánsághi Tamás alpolgármester szerint szükség lett volna egy fordulóban módosítani a most hatályban lévő rendeletet, hogy az - alkalmazkodva a fővárosi szabá­lyozáshoz - lehetővé tegye a nyári idő­szakban is a biléták kiadását. Több képviselő jelezte, hogy a régi kerületi rendelet most is hatályban van, és el­hamarkodott döntés lenne egy fordu­lóban elfogadni egy új szabályt. Ennek megfelelően a vita végén csupán a ha­tározat kifüggesztése kapott többséget. (Lapzártánkkor az ülés még tartott.) Benke Hunor A városüzemeltetési iroda reakciója A Ferencváros című kerületi lap idei évfolyamának 14. számában megje­lentettek egy cikket A felújítás „íze” címmel, mely a Bokréta u. 15. sz. alatti épület felújítása kapcsán közöl fényképet. Ebben a cikkben, a benne lévő fo­tóval és a mögötte színesen kiemelt blokkal, egy átlagolvasót alaposan megtéveszthettek. Azt a látszatot kelt­hették, hogy a kerületben folyó lakó­épület-felújítási tevékenység, melyet a Beruházási és Városüzemeltetési Iro­da végez, a felsorolt hibákat és hiá­nyosságokat követi el munkája során. Önöktől, mint minden egyes épület átadásán meghívott és cikket közlő újságíróktól természetesen nem vár­ható el a szakma ismerete. Azonban saját szemükkel győződhettek meg minden alkalommal az átadott lakó­házak minőségéről. A félreértések elkerülése érdeké­ben előre kijelentem, hogy hibátla­nul megvalósult építőipari kivitelezés nincs. Azért van az építőipari tevé­kenység minden egyes eleme szigo­rúan szabályozva, hogy lehetőleg a minimálisra csökkentse az elkövethe­tő hibák számát. A terveket szakértői vizsgálatnak vetjük alá és zsűrizzük, a kivitelezés során erre felkészült és a Magyar Építész Kamara vagy/ és a Magyar Mérnöki Kamara tagja­ként regisztrált építész, épületgépész, elektromérnök-előkészítő, műszaki ellenőr munkatársak végzik felelős tevékenységüket. (Közöttük nem egy bejegyzett szakértő található) Megköszönöm Makra Magdolna szakszerű összefoglalását, hogy mit és hogyan kell előkészíteni és ellen­őrizni. Megnyugtatom T. Olvasóikat, hogy az épületfelújítások során tar­tószerkezeti, talajmechanikai, utóla­gos víz elleni szigetelési, favédelmi szakvélemények, építési engedély és kiviteli tervek alapján dolgozunk. A műszaki ellenőrök heti rendszeres­séggel ellenőrzik a kivitelezéseket, melyekhez tervezői művezetést az iroda külön szerződéssel biztosít, és természetesen a kivitelezés leg­fontosabb dokumentuma, az építé­si napló is rendszeresen vezetve a helyszínen található. A műszaki átadást követően a használatbavételi eljárás során szakhatóságok helyszíni ellenőr­zéssel és a dokumentációk átvizs­gálásával győződnek meg a terv szerinti, rendeltetésszerű haszná­latra való alkalmasságról. A műszaki átadást követő egy éven belül kötelező garanciális be­járást tartunk, amikor a lakó által esetleg észlelt hibák mellett a teljes épületet átvizsgáljuk, és az esetle­ges hibákat az egy évig visszatartott jóteljesítési garanciális összeg fel- használásával kijavíttatjuk, a javí­tás tényét a bérlőkkel igazoltatjuk. A cikkükben szereplő fényképen látható homlokzati ablakkeret vako­lási-festési hibája is szerepel a hiba­jegyzékben, és a garanciális munkák során ki lesz javítva. Természetesen, mint eddig, így a jövőben is mindent el fogunk kö­vetni, hogy bérlőinknek a mai kor követelményeinek megfelelő szín­vonalú, minőségű felújított lakáso­kat adjunk át. Tisztelettel: Schill Tibor irodavezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom