Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)
2009-02-20 / 7. szám
XIX. évf., 7. szám www.ferencvaros.hu 2009. február 20. Ferencváros Ferencvárosi polgárok ingyenes hetilapja A Maraton-lapcsoport tagja Ha lapunk terjesztésével kapcsolatban észrevétele van, hívja díjmentes telefonszámunkat: Sportélet az iskolákban ■ A HÉT TÉMÁJA ■■■■■■■■■■■■■■■ Közlekedésfejlesztés 06-80-180-533 Ha Ferencváros közterületeinek rendjével, tisztaságával kapcsolatos észrevétele, panasza van, hívja a parkőrség diszpécserszolgálatának díjmentes telefonszámát: 06-80-204-904 AJÁNLÓ Készülődés a tavaszra Immár tíz éve mindig a tavasz és a megújulás jele, amikor kiírják a pályázatot az egynyári virágokra és a környezetszépítésre a József Attila Városrészi Önkormányzat területén. Ahogy az elmúlt években, idén is április 17-éig pályázhatnak a lakóházak és az intézmények. 3. oldal Középperon A Fővám téren összeakadhatnak a villamosok, mert a felújítás során - nem túl bölcsen, - .kozédra. helyezték az utasperont - éles kanyarra kényszerítve így a szerelvényeket. A Nemzeti Színház előtt viszont éppen a két oldalra helyezett villamosperonok árulkodnak tervezői átgondolatlanságról. 5. oldal Beszorult teherautó Emelőkosaras kisteherautó szorult február 12-én, csütörtökön, nem sokkal 23 óra előtt a Szabadság híd alá, s a hídfelújítás miatt a tartógerendák elé épített állványzatot is erősen megrongálta. A súlyosan megsérült sofőrt a tűzoltók szabadították ki a fülkéből, majd a mentők kórházba szállították. A Pesti alsó rakpartot le kellett zárni a Közraktár utca és a Havas utca között. 11. oldal « IDŐJÁRÁS Szombatig, a napsütéses idő hatására gyakran erősen megnövekszik a felhőzet, és szórványosan lehetnek hózáporok. Az erős, olykor viharos észak- nyugati szél is csak péntek délutánra mérséklődik jelentősen. Hideg lesz, kemény éjszakai fagyokra számíthatunk, -4, -16 fok körül lesz a hőmérő higanyszála, és nappal sem mérséklődnek a mínuszok. Vasárnaptól nedves és enyhe levegő áramlik fölénk, egyre többfelé alakulhat ki havaseső, majd eső, a levegő sem lesz olyan mord, mindössze -3, -2, körül alakul hajnalban, míg nappal átlép a melegebb tartományba, elérheti az 5 fokot is. Az iskola a sportkarrier fontos kiindulópontja lehet Halódik a magyar versenysport. Az egyesületek arról panaszkodnak, hogy nincs utánpótlás, a szülők arról, hogy nem tudják, hol sportoltassák gyermeküket, az iskolák pedig azért, mert a gyermekek inkább választják a számítógépet és a szórakozást, mint a naponta ismétlődő kemény küzdelmeket. Az egyesületeket a rendszer- változás tette tönkre. Az állam levette a kezét az utánpótlásnevelésről, a tömeg- és verseny- sportról, úgy kezelte az egyesületeket és a sportklubokat, mint vállalkozásokat, miközben ennek egyáltalán nem volt nálunk sem kultúrája, sem financiális alapja. Az első időben persze jól hangzott, hogy „éljetek meg a tagdíjaitokból”, ám ahhoz, hogy legyen elegendő tag, nyújtani is kell valamit, legfőképp eszközöket és felszerelést. Mert ezt ma csak azok kaphatják, akik elértek valamüyen anyagilag is értékelhető eredményt, magyarul a szó szoros értelmében megdolgoztak érte, megtermelték az egyesület számára az árát. Addig, amíg a gyermek nem használ eszközöket választott sportjában, a sportöltözeten kívül nincs is nagy kiadásuk a szülőnek, de ha már meg kell venni a teniszütőt, a kariká- ü kát, a szalagokat és a buzogd- 5 nyokat, a tőröket, a kardokat o és a sisakokat, érthető, hogy u- bármennyire tehetséges is a gyerek, a szülő nem fogja erőltetni szépen induló sportkarrierjét. Ma pedig nincs Magyar- országon olyan szponzor, aki invesztálna egy olyan sportolóba, aki csak „majd” hoz számára hasznot. Az átlagos - úgy értem, nem gazdag - gyermek számára tehát marad az iskola mint a sportkarrier egyetlen biztos kiinduló pontja. Az iskola, amely egyébként is alulfinanszírozott, ahol a pedagógusok fillérekért és lelkesedésből teszik ki a lelkűket a gyermekekért, vállalják a szakköröket, szabad idejükben utaznak, családjukat feledve, ha az iskoláért és a sportolóikért menni kell. S ha egy-egy kiemelkedő tehetségre akadnak, akkor pedig sajátjukként támogatják a gyermekek karrierjét - időt és pénzt nem kímélve. Ehhez - legalábbis Ferencvárosban - partner az önkormányzat sportirodája, amelynek vezetője Völgyesi Attila. Elmondta, hogy ami tőlük telik, azt megteszik a kerület sportéletéért - s ezt a testnevelők is megerősítették. (folytatás az 5. oldalon) ■ Krivánszky Árpád Elkészült a Főváros 2020-ig szóló közlekedésfejlesztési terve, amely - a kerületekkel folytatott egyeztetéseknek és a Duna menti Olimpia tervének köszönhetően - jó néhány olyan közlekedési fejlesztést tűz ki célul, amely Ferencváros fejlődését is jól szolgálja. A tervezett fejlesztésekről dr. Sersliné Kocsi Margittól, Ferencváros főépítészétől kaptunk tájékoztatást. A tervezetet - amelynek elkészítését az Európai Unió pályázati követelményei tettek aktuálissá - széleskörű tervezői grémium készítette. Ebben várostervezők is helyet kaptak. Az együttműködéssel és a kerületekkel való korrekt egyeztetési folyamat eredményeként elkészült terv éles kritikát fogalmaz meg az elmúlt 10-15 év megvalósult és elmaradt közlekedési fejlesztéseivel szemben, rámutat az elméleti és gyakorlati problémákra, megoldási javaslatai pedig kiutat kínálnak a közlekedési káoszhelyzetből. Sajnos a tóvárosi szintű egyeztetés a tervezési folyamat végén elmaradt, az érdekeltek a közgyűlési döntés előtt mindössze két nappal kapták meg tájékoztatásul a tervet. Az elképzelések gazdasági elemzésekkel alátámasztva több változatban szerepelnek a tervben, a Főváros forráslehetőségeivel is összevetve. Van egy ütemezési sorrend is, ami azonban a körülmények alakulásától függően megváltoztatható. A terv magában foglalja a Közgyűlés által már elfogadott, városi-elővárosi gyorsvasúti (S-bahn) koncepciót, preferálja a közösségi közlekedést és a P+R parkolási rendszert. A Közgyűlés döntött a 2020-as budapesti Olimpia előkészítéséről, mégpedig a Duna-menti változat mellett foglalva állást. A csepeli fő helyszín következtében nagyszabású, déli irányú fejlesztések várhatók, amelyek többek között új Duna hidakat és a kötöttpályás közlekedés javítását is jelentik. A terv egyik sarkalatos pontja a Belváros radikális forgalomcsillapítása, azonban a megvalósítás előfeltétele a meglévő három mellé még két külső körút megépítése. Számunkra a Ferencváros déli határán haladó negyedik, úgynevezett Körvasút menti körút a fontosabb, amelynek első lépcsőben a Csepel és az Üllői út közötti szakasza valósulhat meg, a Ráckevei-Soroksári Dunaág (RSD) alatti alagúttal együtt (később a körút egy Duna híddal a budai oldalon az M1-M7 autópályával is összeköttetést teremtene). A kötöttpályás közlekedés-fejlesztés az RSD mellett megvalósuló Új-Ferenc- városnak is kulcseleme. A Csepeli és a Ráckevei HÉV- ek különféle változatokban- hol 5-ös metróként, hol pedig városi gyorsvasútként- szerepelnek a tervekben. További hatásvizsgálatok szükségesek a legjobb megoldás kiválasztásához. (folytatás az 5. oldalon) Nehezedő feltételek között Megszépül a Markusovszky park Balra, fölül kutyafuttató, alatta sportpálya, középen játszótér, jobbra emlékmű Múlt számunk egyik tudósításában beszámoltunk arról, hogy Ferencvárosban a fővárosi kerületek közül elsőként sikerült elfogadtatni a költség- vetést. A 15 milliárdos büdzsé (amelyet az idézett cikkben véletlenül milliósnak írtunk) további részleteiről dr. Gegesy Ferenc polgármester beszélt lapunknak.- A múlt heti sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a költség- vetés ön által készített vázához tekintélyes módosítóindítványcsokorral csatlakoztak a koalíciós pártok. A gyakorlatban hogyan alakul ki a költségvetés?- A polgármester a makro- számokból kiindulva állítja össze a költségvetést, amelyben szerepelnek az előző évben hozott döntések hatásai és - legfontosabb feladatként - a rehabilitáció folytatásának költsége, s amelyben ezután körvonalazódik egy mozgástér. Ezen belül érkeznek azután a javaslatok, amelyek között akad néhány, amelyről nyilvánvaló, hogy valamilyen ok miatt megvalósíthatatlan. Ezek kiszűrése után kezdődik a vita arról, hogy mi fér bele az említett mozgástérbe, illetve, hogy mihez kell további forrásokat találni. Az idén a javaslatok nagy száma miatt különösen éles volt a helyzet, s csak néhány, korábban már elfogadott kötelezettség csökkentésével lehetett megtalálni a szükséges fedezetet. így például kevesebb pénz jut majd a Dzsumbuj őrzésére.- Mi áll az idei költségvetés fókuszában?- Továbbra is a rehabilitáció. Idén 7 épület teljes felújításába fogunk bele, háromé pedig most fejeződik be. Mindez 1,5 milliárdos költséget jelent, amelynek 70 százalékát ugyan a főváros állja, azonban az összeg nem tartalmazza az épületekben jelenleg lakók elhelyezésének költségeit - erre további 700 millió forintot különítettünk el. Néhány korábbi program is folytatódik 2009-ben: újabb iskolákban és óvodákban létesülnek műfüves sportpályák, két iskolában és két óvodában korszerűsítjük a világítást, s idén befejeződik az intézmények vizesblokkjainak felújítása. A Markusovszky tér rendezésének 150 milliós költsége első ránézésre borsosnak tűnik, de bízunk benne, hogy a közbeszerzési eljárás során ezt sikerül majd csökkenteni. (folytatás a 2. oldalon) Február 5-én, csütörtök este tartotta összejövetelét a Bakáts téri házasságkötő teremben az Oxigén Klub, amelyen mintegy 30-an hallgatták meg Bánsághi Tamás alpolgármestert, dr. Sersliné Kocsi Margit főépítészt és a kerttervező cég munkatársait a Belső-Ferenc- városban fekvő Markusovszky park rendezési elképzeléseiről. A Markusovszky park állami tulajdonban és a Semmelweis Egyetem kezelésében lévő, elhanyagolt terület, amelyet egy második világháborús bombatalálat teljesen megnyitott az Üllői út zaja és környezetszennyezése előtt. A telket sikerült elcserélni azzal a Thaly Kálmán utca melletti telekkel, amelyen ma a Semmelweis Egyetem új kutatási és elméleti tömbje emelkedik. Nem indult könnyen a park rendezésének ügye, előbb be kellett zárni a környék lakóinak sok fejfájást okozó Kultiplexet, majd drága pénzért őriztetni is kellett az épületet a lebontásig. A Markusovszky park egy részének beépítésére, hogy a tér az Üllői út szennyezésétől védve legyen, sikerült befektetőt találni, aki szállodát épít, ennek tervezése még folyamatban van. Az épület párkánymagassága legfeljebb 17 méter lesz, illeszkedve a környező Üllői úti házak magasságához, s eltakarja majd a belváros felől érkezők elől a mostani, felettébb csúf látványt nyújtó, magas tűzfalat. (folytatás az 5. oldalon) Szerelik a téfigyelő kamerát - jut pénz közbiztonságra t %