Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)

2009-02-20 / 7. szám

XIX. évf., 7. szám www.ferencvaros.hu 2009. február 20. Ferencváros Ferencvárosi polgárok ingyenes hetilapja A Maraton-lapcsoport tagja Ha lapunk terjesztésével kapcsolatban észrevétele van, hívja díjmentes tele­fonszámunkat: Sportélet az iskolákban ■ A HÉT TÉMÁJA ■■■■■■■■■■■■■■■ Közlekedésfejlesztés 06-80-180-533 Ha Ferencváros közterülete­inek rendjével, tisztaságával kapcsolatos észrevétele, pa­nasza van, hívja a parkőrség diszpécserszolgálatának díj­mentes telefonszámát: 06-80-204-904 AJÁNLÓ Készülődés a tavaszra Immár tíz éve mindig a ta­vasz és a megújulás jele, amikor kiírják a pályáza­tot az egynyári virágokra és a környezetszépítésre a József Attila Városrészi Önkormányzat területén. Ahogy az elmúlt években, idén is április 17-éig pá­lyázhatnak a lakóházak és az intézmények. 3. oldal Középperon A Fővám téren összeakad­hatnak a villamosok, mert a felújítás során - nem túl bölcsen, - .kozédra. helyez­ték az utasperont - éles kanyarra kényszerítve így a szerelvényeket. A Nemze­ti Színház előtt viszont ép­pen a két oldalra helyezett villamosperonok árulkod­nak tervezői átgondolat­lanságról. 5. oldal Beszorult teherautó Emelőkosaras kisteherau­tó szorult február 12-én, csütörtökön, nem sokkal 23 óra előtt a Szabadság híd alá, s a hídfelújítás mi­att a tartógerendák elé épí­tett állványzatot is erősen megrongálta. A súlyosan megsérült sofőrt a tűzol­tók szabadították ki a fülké­ből, majd a mentők kórház­ba szállították. A Pesti alsó rakpartot le kellett zárni a Közraktár utca és a Havas utca között. 11. oldal « IDŐJÁRÁS Szombatig, a napsütéses idő hatására gyakran erősen meg­növekszik a felhőzet, és szór­ványosan lehetnek hózáporok. Az erős, olykor viharos észak- nyugati szél is csak péntek délutánra mérséklődik jelen­tősen. Hideg lesz, kemény éj­szakai fagyokra számíthatunk, -4, -16 fok körül lesz a hőmé­rő higanyszála, és nappal sem mérséklődnek a mínuszok. Vasárnaptól nedves és eny­he levegő áramlik fölénk, egyre többfelé alakulhat ki havaseső, majd eső, a levegő sem lesz olyan mord, mind­össze -3, -2, körül alakul haj­nalban, míg nappal átlép a melegebb tartományba, elér­heti az 5 fokot is. Az iskola a sportkarrier fontos kiindulópontja lehet Halódik a magyar versenysport. Az egyesületek arról panasz­kodnak, hogy nincs utánpótlás, a szülők arról, hogy nem tud­ják, hol sportoltassák gyerme­küket, az iskolák pedig azért, mert a gyermekek inkább vá­lasztják a számítógépet és a szórakozást, mint a naponta is­métlődő kemény küzdelmeket. Az egyesületeket a rendszer- változás tette tönkre. Az állam levette a kezét az utánpótlás­nevelésről, a tömeg- és verseny- sportról, úgy kezelte az egyesü­leteket és a sportklubokat, mint vállalkozásokat, miközben en­nek egyáltalán nem volt nálunk sem kultúrája, sem financiális alapja. Az első időben persze jól hangzott, hogy „éljetek meg a tagdíjaitokból”, ám ahhoz, hogy legyen elegendő tag, nyújtani is kell valamit, legfőképp eszközö­ket és felszerelést. Mert ezt ma csak azok kaphatják, akik elér­tek valamüyen anyagilag is ér­tékelhető eredményt, magyarul a szó szoros értelmében meg­dolgoztak érte, megtermelték az egyesület számára az árát. Addig, amíg a gyermek nem használ eszközöket választott sportjában, a sportöltözeten kívül nincs is nagy kiadásuk a szülőnek, de ha már meg kell venni a teniszütőt, a kariká- ü kát, a szalagokat és a buzogd- 5 nyokat, a tőröket, a kardokat o és a sisakokat, érthető, hogy u- bármennyire tehetséges is a gyerek, a szülő nem fogja eről­tetni szépen induló sportkarri­erjét. Ma pedig nincs Magyar- országon olyan szponzor, aki invesztálna egy olyan sporto­lóba, aki csak „majd” hoz szá­mára hasznot. Az átlagos - úgy értem, nem gazdag - gyermek számára tehát marad az iskola mint a sportkarrier egyetlen biztos ki­induló pontja. Az iskola, amely egyébként is alulfinanszíro­zott, ahol a pedagógusok fillé­rekért és lelkesedésből teszik ki a lelkűket a gyermekekért, vállalják a szakköröket, szabad idejükben utaznak, családju­kat feledve, ha az iskoláért és a sportolóikért menni kell. S ha egy-egy kiemelkedő tehetségre akadnak, akkor pedig sajátjuk­ként támogatják a gyermekek karrierjét - időt és pénzt nem kímélve. Ehhez - legalábbis Ferencvá­rosban - partner az önkormány­zat sportirodája, amelynek ve­zetője Völgyesi Attila. Elmondta, hogy ami tőlük telik, azt megte­szik a kerület sportéletéért - s ezt a testnevelők is megerősítették. (folytatás az 5. oldalon) ■ Krivánszky Árpád Elkészült a Főváros 2020-ig szóló közlekedésfejlesztési terve, amely - a kerületekkel folytatott egyeztetéseknek és a Duna menti Olimpia tervé­nek köszönhetően - jó néhány olyan közlekedési fejlesztést tűz ki célul, amely Ferencvá­ros fejlődését is jól szolgálja. A tervezett fejlesztésekről dr. Sersliné Kocsi Margittól, Fe­rencváros főépítészétől kap­tunk tájékoztatást. A tervezetet - amelynek el­készítését az Európai Unió pályázati követelményei tet­tek aktuálissá - széleskö­rű tervezői grémium készí­tette. Ebben várostervezők is helyet kaptak. Az együtt­működéssel és a kerületek­kel való korrekt egyeztetési folyamat eredményeként el­készült terv éles kritikát fo­galmaz meg az elmúlt 10-15 év megvalósult és elmaradt közlekedési fejlesztéseivel szemben, rámutat az elméle­ti és gyakorlati problémákra, megoldási javaslatai pedig kiutat kínálnak a közlekedé­si káoszhelyzetből. Sajnos a tóvárosi szintű egyeztetés a tervezési folyamat végén el­maradt, az érdekeltek a köz­gyűlési döntés előtt mind­össze két nappal kapták meg tájékoztatásul a tervet. Az el­képzelések gazdasági elem­zésekkel alátámasztva több változatban szerepelnek a tervben, a Főváros forrásle­hetőségeivel is összevetve. Van egy ütemezési sor­rend is, ami azonban a kö­rülmények alakulásától függően megváltoztatható. A terv magában foglalja a Közgyűlés által már elfoga­dott, városi-elővárosi gyors­vasúti (S-bahn) koncepciót, preferálja a közösségi köz­lekedést és a P+R parkolási rendszert. A Közgyűlés döntött a 2020-as budapesti Olimpia előkészítéséről, mégpedig a Duna-menti változat mel­lett foglalva állást. A csepe­li fő helyszín következtében nagyszabású, déli irányú fej­lesztések várhatók, amelyek többek között új Duna hida­kat és a kötöttpályás közle­kedés javítását is jelentik. A terv egyik sarkalatos pontja a Belváros radikális forgalomcsillapítása, azon­ban a megvalósítás előfelté­tele a meglévő három mellé még két külső körút megépí­tése. Számunkra a Ferenc­város déli határán haladó negyedik, úgynevezett Kör­vasút menti körút a fonto­sabb, amelynek első lépcső­ben a Csepel és az Üllői út közötti szakasza valósulhat meg, a Ráckevei-Soroksá­ri Dunaág (RSD) alatti alag­úttal együtt (később a körút egy Duna híddal a budai ol­dalon az M1-M7 autópályával is összeköttetést teremtene). A kötöttpályás közleke­dés-fejlesztés az RSD mel­lett megvalósuló Új-Ferenc- városnak is kulcseleme. A Csepeli és a Ráckevei HÉV- ek különféle változatokban- hol 5-ös metróként, hol pedig városi gyorsvasútként- szerepelnek a tervekben. További hatásvizsgálatok szükségesek a legjobb meg­oldás kiválasztásához. (folytatás az 5. oldalon) Nehezedő feltételek között Megszépül a Markusovszky park Balra, fölül kutyafuttató, alatta sportpálya, középen játszótér, jobbra emlékmű Múlt számunk egyik tudósí­tásában beszámoltunk arról, hogy Ferencvárosban a fővá­rosi kerületek közül elsőként sikerült elfogadtatni a költség- vetést. A 15 milliárdos büdzsé (amelyet az idézett cikkben véletlenül milliósnak írtunk) további részleteiről dr. Gegesy Ferenc polgármester beszélt lapunknak.- A múlt heti sajtótájékozta­tón elhangzott, hogy a költség- vetés ön által készített vázához tekintélyes módosítóindítvány­csokorral csatlakoztak a koalí­ciós pártok. A gyakorlatban ho­gyan alakul ki a költségvetés?- A polgármester a makro- számokból kiindulva állítja össze a költségvetést, amely­ben szerepelnek az előző év­ben hozott döntések hatásai és - legfontosabb feladatként - a rehabilitáció folytatásának költsége, s amelyben ezután körvonalazódik egy mozgás­tér. Ezen belül érkeznek azu­tán a javaslatok, amelyek kö­zött akad néhány, amelyről nyilvánvaló, hogy valamilyen ok miatt megvalósíthatatlan. Ezek kiszűrése után kezdődik a vita arról, hogy mi fér bele az említett mozgástérbe, illetve, hogy mihez kell további forrá­sokat találni. Az idén a javaslatok nagy száma miatt különösen éles volt a helyzet, s csak néhány, korábban már elfogadott köte­lezettség csökkentésével lehe­tett megtalálni a szükséges fe­dezetet. így például kevesebb pénz jut majd a Dzsumbuj őr­zésére.- Mi áll az idei költségvetés fókuszában?- Továbbra is a rehabilitáció. Idén 7 épület teljes felújításába fogunk bele, háromé pedig most fejeződik be. Mindez 1,5 milliár­dos költséget jelent, amelynek 70 százalékát ugyan a főváros állja, azonban az összeg nem tartal­mazza az épületekben jelenleg lakók elhelyezésének költségeit - erre további 700 millió forin­tot különítettünk el. Néhány korábbi program is folytatódik 2009-ben: újabb is­kolákban és óvodákban létesül­nek műfüves sportpályák, két iskolában és két óvodában kor­szerűsítjük a világítást, s idén befejeződik az intézmények vi­zesblokkjainak felújítása. A Markusovszky tér rendezé­sének 150 milliós költsége első ránézésre borsosnak tűnik, de bízunk benne, hogy a közbe­szerzési eljárás során ezt sike­rül majd csökkenteni. (folytatás a 2. oldalon) Február 5-én, csütörtök este tartotta összejövetelét a Bakáts téri házasságkötő teremben az Oxigén Klub, amelyen mint­egy 30-an hallgatták meg Bánsághi Tamás alpolgármes­tert, dr. Sersliné Kocsi Margit főépítészt és a kerttervező cég munkatársait a Belső-Ferenc- városban fekvő Markusovszky park rendezési elképzeléseiről. A Markusovszky park állami tulajdonban és a Semmelweis Egyetem kezelésében lévő, el­hanyagolt terület, amelyet egy második világháborús bombata­lálat teljesen megnyitott az Üllői út zaja és környezetszennyezé­se előtt. A telket sikerült elcse­rélni azzal a Thaly Kálmán utca melletti telekkel, amelyen ma a Semmelweis Egyetem új kutatá­si és elméleti tömbje emelkedik. Nem indult könnyen a park ren­dezésének ügye, előbb be kellett zárni a környék lakóinak sok fejfájást okozó Kultiplexet, majd drága pénzért őriztetni is kellett az épületet a lebontásig. A Markusovszky park egy részének beépítésére, hogy a tér az Üllői út szennyezésé­től védve legyen, sikerült be­fektetőt találni, aki szállodát épít, ennek tervezése még fo­lyamatban van. Az épület pár­kánymagassága legfeljebb 17 méter lesz, illeszkedve a kör­nyező Üllői úti házak magas­ságához, s eltakarja majd a belváros felől érkezők elől a mostani, felettébb csúf lát­ványt nyújtó, magas tűzfalat. (folytatás az 5. oldalon) Szerelik a téfigyelő kamerát - jut pénz közbiztonságra t %

Next

/
Oldalképek
Tartalom