Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)

2009-01-30 / 4. szám

Mellékletünk XIX. évf., 4. szám www.ferencvaros.hu 2009. január 30 Ferencváros Az autó 8-9. oldal Ferencvárosi polgárok ingyenes hetilapja A Maraton-lapcsoport tagja Ha lapunk terjesztésével kapcsolatban észrevétele van, hívja díjmentes tele­fonszámunkat: 06-80-180-533 Ha Ferencváros közterülete­inek rendjével, tisztaságával kapcsolatos észrevétele, pa­nasza van, hívja a parkőrség diszpécserszolgálatának díj­mentes telefonszámát: 06-80-204-904 AJÁNLÓ Önkormányzati reform? A hónap elején Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióve­zetője és Kosa Lajos Deb­recen polgármestere Buda­pest jelenlegi közigazgatási rendszerét gyökeresen átfor­máló alternatívákkal rukkolt elő, amelyek a jelek szerint a többi párt elképzeléseitől sem idegenek. Miként érin­tenék Ferencvárost az egyes tervvariánsok? - kérdeztük dr. Gegesy Ferenc polgár- mestertől. 2. oldal Egyfelvonásosok a Nemzetiben Gorkij Vassza Zseleznova és Brecht A kivétel és a szabály című darabját november 30- án mutatták be a Nemzeti Színház Kaszás Attila termé­ben. A különleges és em­lékezetes előadást Zsótér Sándor rendezte 4. oldal A Hangya Ferencvárosban Irodaház épül a Közraktár utcában. A foghíjtelken újon­nan húztak fel egy épületet, mellette pedig felújították a volt OKGT-, illetve Mol- irodaházat, amelyen a régi cégtáblák leszerelése után most újra előtűnt a „HAN­GYA" felirat. Mi is volt a Han­gya, és milyen szerepet ját­szott Ferencváros életében? 5. oldal IDŐJÁRÁS Pénteken fokozatosan csök­ken a felhőzet, néha a nap is előbukkanhat. Elszórtan ugyan, de várható gyenge havazás, hózápor, hószál- lingózás. A hétvégén erős éjszakai lehűlésre számít­hatunk, a gyakran erősen felhős égből elszórtan hó­zápor is kialakulhat. Meg­élénkül az északkeleti szél. A nappali felmelegedés is gyengül, a hajnalok -5 foko­sak lesznek. Hétfőn újabb ciklon érkezhet, amely kedd- szerdára csapadékot ígér ugyan, de lényegesen kelle­mesebb, 5-6 fokos nappali hőmérséklet mellett. A Magyar Kultúra Hete „Hogy kell bánni a férfiakkal” - volt a darab címe, amelyben a férfi és nő kapcsolatának - Karinthy-re jellemző - görbe tükrét tartották a hallgatóság elé Ferencvárosban a kultúra a kö­zösség más kerületeknél alig­hanem fontosabb összetartó ereje, ezt jelzi az is, hogy több­napos rendezvénysorozattal emlékezünk meg a Himnusz megszületésének dátumáról. A Magyar Kultúra Napja nem pi­ros betűs ünnep, egy kicsit egy­szerűbb, csendesebb megemlé­kezésre okot adó alkalom ez a naptárban külön is kiemelt jeles napoknál. Ám mégis roppant fontos esemény, mert ilyenkor megállhatunk egy pillanatra, hogy köszönetét mondjunk a kultúra munkásainak - mondta Pál Tibor alpolgármester múlt csütörtökön, a Magyar Kultúra Napján tartott megnyitó beszé­dében. A Ferencvárosi Művelődési Központban tartott megnyitót követően Karinthy Frigyes írá­saiból összeállított előadást él­vezhetett a közönség a Főnix Színházi Műhely tolmácsolá­sában. „Hogy kell bánni a fér­fiakkal” - volt a darab címe, amelyben a fellépők férfi és nő kapcsolatának - Karinthy-re jellemző - görbe tükrét tartot­ták a hallgatóság elé. A figye­lemre méltó produkciót még az sem tudta megzavarni, hogy a ki-bejövők miatti ajtónyikorgás olykor elnyomta a művészek hangját - a zsanér bizony meg­érdemelt volna egy kis előzetes olajozást. A vasárnapi programsoro­zatban aztán kedvére válogat­hatott az érdeklődő a további események közül, volt táncház kicsiknek és nagyoknak, zenés műsor gyerekeknek, filmvetí­tés, és felléptek a Musicalitas Musical Stúdió növendékei is. A Magyar Kultúra Napján a Molnár Ferenc Általános Isko­la ad otthont, immár húsz éve, a kerületi versmondó verseny­nek. Szigorúan véve ez valóban verseny, hiszen van győztese, de ahogy azt Török Alfréd igaz­gató a megnyitójában kiemelte: „itt mindenki nyer”. Viszonylag ritkán szavalt verseket hallhat­tunk, s a verseny fontos hoza- déka a magyar nyelv hibátlan használatára nevelés is. Pogá­csás József, az iskola volt igazga­tója elmondta, a kultúra ünne­pén, Kazinczy születése évének kétszázötvenedik évfordulóján természetes, hogy a magyar nyelvnek tisztán, érthetően kell szólnia, mert ezáltal vagyunk, akik vagyunk, hisz: „nyelvében él a nemzet”. Sajnálatosnak tar­totta, hogy már erősen érződik a gyermekek hanghordozásán a televíziós személyiségek „ének­lő” hanghordozása. (folytatás a 4. oldalon) Már csak az úttestre szórható só A fővárosban, így Ferencváros­ban is minden télen irdatlan mennyiségű só kiszórásával te­szi járhatóvá az utakat a köz­terület-fenntartó, a járdákat pedig a lakosság. Rutinszerűen nyúlunk a nátrium-kioridhoz, pe­dig ennek számos káros hatása van, ám messze ez a legolcsóbb megoldás - igaz, nem lenne az, ha hozzákalkulálnánk az évről évre keletkező és egyre csak halmozódó károkat is. Ferencvárosban is vannak azért olyan utak, ahol só he­lyett a környezetet kevésbé károsító anyagot használnak, vagy legalábbis csökkentik a felhasznált só mennyiségét, ez azonban elenyésző a sóval síkosságmentesített területhez képest. Telenként mintegy 40-50 napon kell havazás, ónos eső, ködszitálás, lefagyások miatt szórni az utakat, járdákat, s eh­hez csak a Fővárosi Közterület­fenntartó Zrt. mintegy 25 ezer köbméter síkosságmentesítőt, főként útszóró sót használ fel. Ehhez jön még az önkormány­zatok és a lakosság által fel­használt mennyiség. A só mínusz 7 Celsius-fokig olvaszt hatásosan, a globális felmelegedés hatására manap­ság már ritkán van ennél hide­gebb - bár az idei télen mér­tünk ilyet néha. A sós latyak kimarja a cipőn­ket és kedvenc ebünk lábát, tönkreteszi a járművek karosz- szériáját, korrodálja a hídszer­kezeteket, lámpaoszlopokat, ká­rosítja az épületek lábazatát és az utak, járdák burkolatát, sőt, alájuk szivárogva közművezeté­keinket is. Az utak, járdák men­tén a talajban pedig annyira fel­dúsul a só, hogy kipusztulnak a fák, bokrok. Az FKF Zrt. igyekszik csak a legszükségesebb mennyiségeket kiszórni az utakra, legkorsze­rűbb gépei folyékony formában, pontos adagolással juttatják ki a sóoldatot az utakra. A fővárosi védettségű fasorokkal szegélye­zett utakon a társaság - ilyen Ferencvárosban a Ferenc kör­út, a Mester utca, az Üllői út, a Vámház körút - kevesebb sót, alkalmanként és négyzetméte­renként legfeljebb 20 grammot szór ki - mondta el Horváth László, az FKF Zrt. helyettes saj­tószóvivője. Az viszont elgon­dolkodtató, hogy a védett fasor­ok mellett egy téli szezonban így is csak alig kevesebb - négy­zetméterenként 1,6 kilogramm - só szórható ki, mint a nem ki­emelt területeken megengedett 2 kilogramm. A korrózió megelőzésére újab­ban a Duna-hidakon, valamint a díszburkolatos utcákon az egé­szen rendkívüli esetektől elte­kintve csak hóeltakarítást és mechanikus síkosságmentesítést alkalmaznak. Nem használnak sót a fővárosi járdák mintegy tíz százalékánál sem - ennyinek a tisztításért felelősek ők, a többi a tulajdonosok, lakóközösségek feladaté. S hogy mi a helyzet Ferencvá­rosban? Erről Sebők Endrét, az önkormányzat környezetvédel­mi referensét és Gavallér Csa­bát, a Feszofe vezetőjét kérdez­tük. Az önkormányzati kezelésű utakon és a parkok, játszóterek járdáin a síkosságmentesítés a ferencvárosi önkormányzat fel­adata, ezt a Feszofe az FKF Zrt.- től beszerezhető útszóró sóval kevert homokkal végzi. A ko­rábbi években több ízben került olyan előterjesztés a Környe­zetvédelmi, Közterületi és Köz- biztonsági Bizottság asztalára, amely alternatív anyagok hasz­nálatát javasolta, azonban ezek költséges volta miatt eddig eb­ben az ügyben nem született po­zitív döntés. (folytatás az 5. oldalon) Telenként mintegy 40-50 napon kell szórni az utakat, járdákat a uct témá ,a mimitibiii«iii «hi ............... i F erencváros választott ■ Steiner Gábor Január 25-én többen gondol­ták úgy a főváros 12. számú választókörzetének lakói kö­zül, hogy le kell adniuk vok- sukat, mint a két héttel korábbi első fordulóban. így a választás érvényes lett, és a szavazatok többségét be­gyűjtő személye sem vál­tozott, bár az erőviszonyok kissé módosultak. A fideszes - KDNP-támoga- tással induló - dr. Bácskai Já­nos nyerte az időközi ország- gyűlési választást a főváros 12. számú választókörzeté­ben. A választás már kezdet­ben is botrányokkal tarkított első fordulójában a részvéte­li arány alacsony volt, ezért második fordulóra került sor, amelyben a Fidesz és az MSZP jelöltje is erősítette pozícióját, hiszen dr. Bácskai János mel­lett az MSZP színeit képviselő Bánsághi Tamás alpolgármes­ter is több mint 600 pluszsza­vazatot könyvelhetett el az első forduló eredményeihez képest, így a kettőjükre leadott voksok száma az előzetes és a 10-es szavazókor, illetve a külföldön leadott szavazatok néniül számított eredmények szerint 5332 és'2452 lett. Mel­lettük a Jobbik jelöltje, Sze­gedi Csanád 674, dr. Várady Tibor, a Humanista Párt kép­viseletében 350, míg a Magyar Kommunista Munkáspárt által indított Paulik Péter 48 szava­zatot kapott. Az SZDSZ jelölt­jét, John Emesét pártja az első forduló után az őt ért fenyege­tés miatt visszaléptette. A 31 058 szavazásra jogo­sult ferencvárosi polgárnak most közel harminc százalé­ka kereste fel a szavazókörö­ket, ami cáfolta a vádat, mi­szerint a baloldal a választás érvénytelenségére játszana, hiszen az MSZP-szimpatizán- sok is a korábbinál több sza­vazatot adtak le. Az új országgyűlési képvi­selő győzelmét történelminek tekinti, hiszen - mint mond­ta - 1990 óta nem volt példa arra, hogy időközi választá­son a jobboldal mandátumot szerezzen a baloldalról. Dr. Bácskai János szerint ez is azt mutatja, amit a pártja már régóta állít, hogy a magyar emberek változást akarnak. A ferencvárosi időközi or­szággyűlési választás bővel­kedett botrányokban is. Már a decemberi induláskor kide­rült, hogy az MDF, a MIÉP és az MSZZP által leadott aján­lószelvények egy részének valódiságához kétség fér­het. Később az SZDSZ-t érte vád, amely végül nem került a választási bizottság elé, de nem maradt ki a vádasko­dás célpontjai közül a Fidesz sem. Vélhetőleg e botrányok is csökkentették a választók kedvét, hogy az urnákhoz járuljanak. Szociális bolt Kérdés, hogy tőkeerős háttér nélkül van-e tovább... Másfél hete nagy a nyüzsgés a Balázs Béla 7/b kapualja mellett. A négyéves működés után a csőd szélére sodródott kisközért az ország első szoci­ális boltjává avanzsált január 20-án, s azóta egymásnak ad­ják a kilincset az új vásárlók. A képlet egyszerű: a friss zöld­ség, gyümölcs közvetlenül a hazai termelőktől érkezik, így az árak verik a multikét, min­denki jól jár. Kérdés, hogy tő­keerős háttér nélkül van-e tovább...- Most vagyok itt először, a té­vében hallottam, hogy itt ol­csóbb a zöldség, a gyümölcs, mint máshol, ráadásul hazai termelőktől származik, ezért jobb a minősége. Itt lakom a közelben, de még sosem jár­tam ebben a boltban - mond­ja egy kisnyugdíjas, miközben aprópénzt csörget, hogy kifi­zesse a kiló almát és krumplit. Nem ő az egyetlen vásárló. Múlt hét kedd óta, amikor is felkerült az újonnan induló üzletlánc lógója a boltnak he­lyet adó épület homlokzatára, rengeteg olyan környékbeli for­dult itt meg, aki korábban ész­re sem vette az üzletet. A szo­ciális bolt tehát elindult, s ezzel akár új mintája is születhet az alulról jövő, civil kezdeménye­zéseknek. De miről is van szó? Adott három szereplő: a ter­mést gazdaságosan évek óta eladni képtelen hazai őster­melő, a bevásárlóközpontok terjeszkedése miatt a csőd szé­lére sodródott kiskereskedő és a minden fillérjét beosztani kénytelen vásárlóréteg - az ebbe tartozóknak rengeteget számít, ha egy-egy vásárlás alkalmával 300-400 forinttal több marad a pénztárcában. (folytatás az 5. oldalon) ;íV (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom