Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)
2009-12-21 / 22. szám
Krivánszky Árpád F erencváros 2009. december 21. HÍREK 3 Fény por helyett Egy csésze tea mellett Vathy Zsuzsával A Vathy Zsuzsa-Lázár Ervin-íróházaspár két évtizeddel ezelőtt talált új otthonra a Ferencvárosban. Az írónő nem kívánkozik el sem a kerületből, sem 1920-ban épült házuk negyedik emeleti lakásából. Férje halála után hosszú ideig nem írt novellát, majd újra megihlették a „Franzstadtban" élők. Vathy Zsuzsa 1940. április 15-én született Pápán. 1964-ben végzett Veszprémben a Vegyipari Egyetemen, 1970-ig vegyészmérnökként dolgozott a Százhalombattai Olajfinomítóban, 1970- ben jelent meg első novelláskötete, az Erőterek, azóta újságíró, J991 óta szabadúszó. Egy évig dolgozott a Ferencváros újság felelős szerkesztőjeként. 1986-ban József Attila-díjat kapott. r- Mikor költöztek a Ferencvárosba?- Éppen télen volt húsz esztendeje, hogy Lázár Ervinnel közösen új otthonra találtunk a kerületben. Előtte tíz évig Pécelen laktunk, illetve a Veres Pálné utcában. Onnét azért jöttünk el, mert az a lakás kétszobás volt, és nem fértünk el benne kényelmesen a két gyerekkel, Fruzsinával és Zsigmonddal. Olyan lakást kerestünk, ahonnét a Belváros könnyedén megközelíthető, így jutottunk el a Lónyay utcába. Előttünk két család lakott ebben a négyszobás lakásban, társbérletben, ők máshová akartak költözni, nekünk pedig éppen megfelelt a mérete.- Lázár Ervinnek állandó olvasótábora van, darabjait folyamatosan játsszák a színházak. Hogyan tanult meg szembesülni elhunyt férje emlékével?- December végén lesz három éve, hogy elveszítettük Ervint. Az első év volt a legnehezebb, úgy éreztem, mint ha a lelkem és a testem telis-tele lenne sebekkel. Gyerekeink szeretetükkel segítettek feldolgozni a történteket. Folyamatos erőfeszítések árán tudtam csak rávenni magamat arra, hogy másképp nézzem az egész világot. Három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a halált az élet természetes részének tekinthessem. Amint Ervin elment, abban a pillanatban világossá lett - amin hatvan évig hiába töprengtem -, nem lehet, hogy csupán anyaggá változzunk, semmi mássá.- Legutóbbi novelláskönyvében ismét több ferencvárosi vonatkozású írást olvashatunk.-A Helikon Kiadó idén adta ki új kötetemet Angolpark címmel: egyharmada a saját gyerekkoromról szól, a könyv végén olvasható írásokban Lázár Ervin alakját idézem fel. Az Utcák, terek, emberek című ciklusban található a Kulcsos angyal, illetve az Az a sokféle zöld című novella, amelyek helyszíne a IX. kerület. Sok olyan ferencvárosi emberrel találkozom, akiknek sorsa szépíróként megihlet, novellát írok róluk, vagy irodalmi riportban ábrázolom életüket. Főként nehéz körülmények között élő hősökről van szó. Én úgy látom, néha elegendő lenné egy egészen kicsiny akaraterő ahhoz, hogy egyenesbe jöjjön az életük. Ez azonban emberfeletti kihívásnak látszik számukra, és inkább a könnyebb utat választják: feladják. Nem hiszem azt, hogy novelláim vagy riportjaim révén különösebb fordulat történne a kiszolgáltatott emberekkel, de annyit azért szeretnék elérni, hogy akik olvassák írásaimat, másképpen viszonyuljanak ezekhez az emberekhez. Szerencsére kerületünkben az önkormányzat különböző szociális szervezetekkel együttműködve sokat tesz a rászorulók felzárkóztatásáért.- Hogyan születik meg egy novella?- Nem egyik napról a másikra, az biztos. Hosszú időszak telik el, mire az emberben letisztul a cselekmény. A novella hálátlan műfaj. Mándy Ivántól tanultam meg, hogy szerencse kérdése is novellát írni. Vagy rátalál véletlenül valaki a témára, vagy elmegy mellette anélkül, hogy észrevenné. Vagy. észreveszi, csak nem elég érzékeny ahhoz, hogy megfelelően megírja. Bennem mint íróban gyakran támadnak kételyek: vajon szükség van-e még a jó novellára, a jó regényre? Vajon olvasnak-e még az emberek? Az olvasási kultúra átalakulása is jelzi, hogy mennyire megváltozott a társadalom ahhoz képest, amilyen pályám kezdetén volt. Egy-egy drámai erejű írás ma már nincs akkora hatással a közösségre, mit annak előtte. Noha környezetünkben egyre több a bűnözés, kevés a megbánás, és még annál is ritkább a megtisztulás, a katarzis. Arra kéne törekedni, amit Ervin így fogalmazott meg Naplójában: „Nagyon sok szeretet, nagyon sok jó cselekedet, nagyon sok hasznos munka át fogja alakítani a világot a mainál magasabb rendűvé, ez a megváltás. És aki tesz ezért a megváltásért, az részesül belőle, aki meg nem, az visszahullik az anyagba, por lesz fény helyett. ” Borbély László „Nagyon sok jó cselekedet... át fogja alakítani a világot a mainál magasabb rendűvé" Sikerek a Dominó iskolában A személyre szabott nevelés hatékony Staféta Karácsonyi gondolatok A falmászás levezeti a fölösleges energiát Az idén nyáron hagyta el az első, a felső tagozatot itt végző csoport az „alma matert" a Dominó Általános Iskolában. A Lenhossék utcai intézményben arról érdeklődtünk, hogy a Pressley Ridge programon résztvevő gyerekek hogyan vizsgáztak. A Dominó Általános Iskolában folyó Pressley Ridge képzési programot alapos előkészületek után, 2005 szeptemberében vezették be, tudtuk meg Zibolen Márta igazgatónőtől. A program lehetőséget ad az érzelmüeg zavart, magatartási problémákkal küszködő, sok esetben szociálisan hátrányos helyzetű, az átlagostól eltérő nevelési igényű diákok visszailleszkedésére a hagyományos 'tantervű intézményekbe. Hogy ezt elérhessék, jól felkészített pedagógusok személyre szabott képzési, nevelési módszerrel dolgoznak nap mint nap. Dicső István igazgatóhelyettes elmondása szerint az oktatás során intenzív figyelmet kapnak a gyerekek. A tanítási órákon a szaktanárok mellett a gyerekekkel tölti mindennapjait az osztályfőnök, hiszen ő az, aki átlátja a gyerekek aktuális állapotát, segít, ha arra szükség van, mind magatartási, mind tanulási problémák esetén. A munkát segíti a családi kapcsolattartó is, hiszen a szülők napi bevonása legalább annyira fontos az eredmények szempontjából, mint a gyermekre fordított figyelem, hiszen a tanulók iskolai teljesítményére kiható családi történések az oktatási intézményben csapódnak le. De foglalkoznak a nebulókkal, illetve a családdal más szakemberek is: fejlesztőpedagógusok, pszichológusok, pszichiáterek. Ám hiába minden igyekezet, még így is kiesik évente 4-5 tanuló a látókörükből. (Megjegyzendő: ugyanennyi gyerek tud integrálódni, s folytatja sikerrel tanulmányait a hagyományos nevelési-oktatási rendszerben.) Az iskola napirendje az átlagostól eltérően napindító beszélgetéssel kezdődik, ahol a napi egyéni és közös célokat határozzák meg, majd értékeléssel zárul, de havonta közös értékelésen is részt vesznek. Műiden pozitív változást megbecsülnek, még azt is, hogy egyáltalán az iskolába jár a diák. A napi magatartási célok elérésével pénzt, pontosabban „petákot” kereshetnek a gyerekek, amelyet aztán beválthatnak az iskola boltjában, vagy valamilyen programot vehetnek, például főzőcskézést; lemehetnek a konditerembe vagy éppen a kalandszobába, ahol gyakorolhatják a falmászást. (Idejön az is, aki nem bír magával órán; kap 15 percet a felesleges energia levezetésére.) Az iskola évente 110-120 diáknak ad lehetőséget a felzárkózásra, 8-12 fős kiscsoportos osztályokban. Többségük kerületi gyerek, megközelítőleg 20 százalékuk jön máshonnan, közülük többen a Ferencvárosban laktak korábban. A most végzett diákok egy kivételével tovább folytatják tanulmányaikat középfokú intézményekben, és nemcsak szakiskolákban, ami óriási eredmény hiszen az itt folyó pedagógiai munka nélkül elvesztek volna. Hogy mennyire állják meg helyüket, azt csak a félév végére bekért eredményekből szűrhetik le, de ha azokra a gyerekekre gondolnak, akik úgy járnak vissza a mai napig, mint ha hazamennének, már megérte a fáradság-árulta el az igazgatónő. VE (folytatás az 1. oldalról) Mindenki tudja: otthon a helye. Ilyenkor mintegy varázsütésre megnyílnak a szívek, megjobbulnak az emberek. Idilli képet fest magáról ekkortájt a család, a kisközösségek, de a társadalom is. Valami csoda folytán jut karéj kenyér, gulyásleves s talán még bejgli is az aluljárólakóknak, az utcára vetetteknek. Ezúttal nem mélyednek tekintetükbe az önsorsrontás vádjait tükröző szemek sem. „Az ember sosem tudja, mi is az a karácsony, amíg egy idegén országban el nem veszíti” - írta Hemingway az első, családjától kényszerű távolságban, puskaropogás közt töltött decemberre emlékezve. A karácsonyt azonban nemcsak idegen földön lehet elveszíteni. Elveszik az úgy is, ha magára marad az ember. Sajnos sohasem tudhatjuk, hogy édesapánk, anyukánk vagy életünk párja, aki még itt örül közöttünk, vajon nem utolsó karácsonyát üli-e. Nélküle jövőre s azután se, soha többé nem lesz ugyanaz az ünnep, ami volt valamikor. Midőn gyerekkorunkba száll képzeletünk, amikor a múlt emlékei között cikáznak gondolataink, számtalanszor fölködlenek a tűnt időknek karácsonyai. Muszáj nekünk is olyat teremtenünk, amelyre érett fővel is szívesen emlékeznek majd gyermekeink. Mi még emlékszünk nagyanyánkra, az ő süteményeik ízét ma is a szánkban érezzük. Sárgult receptjeikből újra főzzük-sütjük a karácsonyi estebéd fogásait. Élénken élnek bölcs mondataik, kedves, szelíd mozdulataik s az a senki által vissza nem idézhető simo- gatás a buksink tetején. Döbbenten veszed észre, hogy az ajándékbontás közben vagy a másnapi társasjátékcsatákban hajdani örömittasságod gyermeked arcán terül el. Valami húzza-vonja a kezed, muszáj megsimogatnod, s hirtelen beléd hasít, hogy honnan olyan ismerős e gesztus. Párod megfogja a kezedet, s boldogan hozzád simul. Pont, mint egykor apád és anyád! Most ti álltok mintát az örökkévalóságnak, hisz gyermeked órák óta le sem veszi rólatok fürkésző tekintetét. Tudhatod: te már régen nem leszel, de ő őrizni fogja s újrateremti e pillanatokat. A legfontosabb dolgot megcse- lekedted. Továbbadtad, ami reád bízatott. Hegedűs Sándor HÍREK RÖVIDEN ■ Blériot felszállása a Ferencvárosban Nagy szenzációja volt az 1909-es évnek, hogy Louis Blériot átrepülte a La Manche-ot. Még ez évben, október 17-én az ünnepelt pilóta Magyarországon is bemutatót tartott. Ez volt az első alkalom, hogy hazánk területén repülő szállt fel. Erre a célra az Üllői út melletti gyalogsági gyakorlóteret jelölték ki, amelyet akkor Kisrákosnak neveztek. A rendezvény céljaira deszkapalánkkal kerítették körül azt a területet, amelyet ma az Üllői út, az Ecseri út, továbbá az Epreserdő, Csengettyű és Pöttyös utcák határolnak. Itt számos ideiglenes faépítményt emeltek: az Üllői út és az Ecseri út sarkánál a repülőgép hangárját, ennek két oldalán pedig tíz lelátót és több páholyt. ■ Verekedő „hazafiak” Minden cigányt kiirtunk - kiabálta L. I. N. és L. Gy. Á., miközben felszállt a 23-as autóbuszra december 4-én, nem sokkal éjfél előtt a Boráros téri autóbusz-végállomáson. A busz vezetője felszólította őket, hogy fejezzék be az ordítást és az utasok megfélemlítését, erre a két „bátor” ember közölte vele, nagy az orra, ezért valószínű, zsidó. A jármű egyik utasa, B. P. szólt a két férfinak, hogy fejezzék ezt be, mert ó is zsidó. Ekkor L. I. N. megint kiabálni és fenyegetőzni kezdett. „Megdöglesz, vagy hazatakarodsz Izraelbe, s hogy mersz nyilatkozni Magyarországon, hogy zsidó vagy, és hogy mered ellopni a pénzünket?" - üvöltötte, majd ököllel kétszer is álion ütötte, egyszer homlokon fejelte, végül leköpte az utast. A bántalmazás miatt B. P.- nek nyolc napon belül gyógyuló sérülése keletkezett. Mindezt látta a buszon lévő V. J. is, aki telefonon rögtön értesítette a rendőrséget. AIX. kerületi rendőrkapitányság helyszínre érkező járőrei intézkedtek a két férfival szemben, és mindkettőjüket előállították. L. I. N. jelenleg előzetes letartóztatásban van. * Elmaradt a bravúr Lányaink a Magyar Kupa negyeddöntőjében az NB I. 2. helyezettjével találkoztak, a Tolna Mözs személyében. Remekül kezdtünk, már a 15. másodpercben megszereztük a vezetést Sütóné góljával. Mi több, egy perc múlva ugyanő már kettőre növelte az előnyt. Ám a vendégek a félidő közepéig egyenlítettek, majd a szünetig még három gólt szereztek. A második játékrészben kétszer került a kapunkba a labda, s a végén Szabó révén csak szépíteni tudtunk (3-7). így a vendégek biztosan jutottak a legjobb négy közé. Míg a mieink tavasszal az NB II. rájátszásában harcolhatják ki a feljutást. Hajléktalankunyhók égtek Hűvösödnek az éjszakák, ami abból is lemérhető, hogy a tűzoltóknak egyre több dolguk akad égő hajléktalanszállások oltásánál. Először november ötödikén, éjjel fél tizenegykor riasztották őket a Soroksári út 58,-cal szemközti területre, ahol egy hajléktalanbódé lángolt, használói nyilván őrizetlenül hagyták a melegedésre vagy főzésre használt tüzet, így harapóz- hattak el a lángok. A kiérkező négy tűzoltó egy vízsugárral hamar eloltotta az égő kalyibát. November végén, hajnali egy órakor pedig a Koppány utcába kellett száguldaniuk, itt szintén egy lomokból, deszkákból ösz- szeeszkábált, mintegy öt négyzetméteres kunyhó égett porig. A lángokat egy vízsugárral igen gyorsan megfékezték a tűzoltók. Szerencsére személyi sérülés egyik alkalommal sem történt. Köszönet A Pasteur Alapítvány a fertőzésben szenvedőkért ezúton köszöni meg azon magánszemélyek segítségét, akik a 2008. évben felajánlották személyi jövedelem- adójuk egy százalékát. A részünkre kiutalt összeget tartalékoljuk, hogy a következő évben laboratóriumi műszereket tudjunk vásárolni belőle.
