Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)

2009-11-09 / 19. szám

Ferencváros 2009. november 9. 3 Egyenlőségjel Európai parlamenti delegáltak látogatása a Dzsumbujban Tömény benzinszag terjeng a Soroksári és az Illatos út sarkán. A Dzsumbuj felől tucatnyi magas beosztású tisztségvi­selő fordult a Kén utcai Csudafa Óvoda Irányába. Gyakran látnak ehhez hason­ló környéket, ők persze nagy feltűnést keltenek errefelé. Angolul, románul és görögül beszélnek. A Dzsumbuj udva­rán az egyik kísérő rendőr rászólt egy húsz év körüli fiúra, hogy halkítsa le az autóban a zenét. Amikor a delegáció megérkezett, üvöltetni kezdte. Segély­kiáltás? Esély? Kilátás? A Feszofe új, Gubacsi úti telephelyére ok­tóber 27-én, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Roma Integrációs Főosz­tályának szervezésében egy európai par­lamenti képviselőkből álló delegáció érkezett, hogy többnapos programjuk részeként megismerjék Budapest egyik legelszegényedettebb városrészét, a tö­rekvéseket és az eredményeket, amelyek a felzárkóztatásra irányulnak. Dr. Gegesy Ferenc polgármester köszön­tőjében a következőket mondta: „Úgy tu­dom, hogy többnapos látogatásuk az esélyegyenlőség jegyében zajlik. Ferenc­városban láthatják, mekkora az esély- különbség” - kezdte fanyar fordulattal, majd rögtön hozzátette, hogy nem lehet, nem szabad rangsorolni. Szót ejtett a „belvárosi” rehabüitáció- ról. Alig húsz év alatt kétszázmilliárdot nyelt el a felújítás: az önkormányzat, a vállalkozói szektor, az állam - mindenki belerakta a magáét. „Itt viszont az ipari létesítmények mi­att nagy a környezetterhelés, és hiába tisztul az is, nem lehet kivárni, amíg él­hető lesz. Nincs helye a felújításnak, bon­tani kell. Apró, ám annál magabiztosabb lépésekben halad előre a projekt, ame­lyet bizonyít az is, hogy 1996 óta egy-két százalékra csökkent a munkanélküliség a kerületben.” A részleteket két rövid prezentációból ismerték meg a küldöttek. A közcélú és közhasznú foglalkoztatás ferencvárosi ta­pasztalatairól Szentpáli-Gavallér Csaba, a Feszofe ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2003 óta nő a szociális segélyen lé­vők száma. Hozzátette: elsősorban arra voltak kíváncsiak, mitől nőtt meg a mun­kaképtelenek száma. Kiderült, hogy egy részük mentálisan sérült, leépült az al­kohol vagy a drog miatt, míg a többiek alulmotiváltak lettek. Ha elvállalták is a felajánlott munkát, nem voltak hajlan­dók dolgozni. 2006 óta mentorok segít­ségével igyekeznek visszavezetni őket a munkaerőpiacra. Az előadás végén nincs kérdés. Talán túl távoli, túl kis szelete ez annak az euró­pai ügynek, amelyhez nekik közük van? A Dzsumbujtól messze, európai szinten mindannyian a Progress közösségi foglal­koztatási és társadalmi szolidaritási prog­ramon dolgoznak. Ennek része, hogy megismerjék az egyes tagállamok straté­giáit, hogy tapasztalatokat szerezzenek, kölcsönösen tanuljanak, és megvalósítsák az Európai Foglalkoztatási Stratégiát. Most épp itt, ebben a posztszocialista félhomály­ban vértezik fel magukat információkkal, hogy hatékonyan küzdhessenek a társa­dalmi kirekesztődés és a hátrányos meg­különböztetés ellen. Hangsúlyos jelszavak. Európa a soha nem látott, egyetemes tün­döklés felé menetel! De szép is lesz... A második előadás a tömbrehabili­tációnak a ferencvárosi bérlakásokban élő családokra gyakorolt hatásáról szólt. Vajda Zsolt, a szociológiai kutatás veze­tője először a Dzsumbuj történetéről be­szélt, a nyomorról, aztán a lényegre tért: „Azt akartuk megtudni, hogy miként él­ték meg a költözést, és ők is úgy látják-e, hogy javultak az életkörülményeik.” Száz család sorsa elevenedett meg, ja­varészt oszlopdiagramokban. Többnyire elégedettek voltak. Komfort nélküli la­kásokból komfortosba költözhettek, jobb környezetbe. De gondot jelent a maga­sabb rezsiköltség s a régi lakóközösség felbomlása. Bár az érintetteknek az új szomszédság általában jobban tetszik, a kutatás nem tért ki arra, hogy a régeb­bi lakók hogyan fogadták őket. Állító­lag probléma van velük. Az eredmények Elodázott döntések Ülésezett a képviselő-testület (folytatás az 1. oldalról) Napirenden volt a jövő évi költ­ségvetés koncepciója is. A Gegesy Ferenc polgármester által beterjesz­tett javaslat lényege, hogy nem le­het még tudni, meddig tart a válság, a büdzsét csak óvatosan szabad ter­vezni. Ráadásul még az Országgyű­lésben sem dőlt el, hogy a központi költségvetésből pontosan mennyi lesz az önkormányzatoktól elvont összeg. A koncepciót végül 16 igen és 10 nem szavazattal elfogadta a testület. A képviselők egy fordulóban sza­vazták meg az építmény- és telek­adóról szóló rendelet módosítását. E szerint a kerületben lévő adóköte­les építmények után négyzetméte­renként évi 1240 forintot, a telkek után pedig 275 forintot kell fizetni. Az egyfordulós döntés oka, hogy a Pénzügyminisztérium - törvényi kö­telezettségének eleget téve - közzé­tette a valorizáció mértékét, azaz a pénz értékállóságának változása mi­att szükséges felértékelést, s ehhez a helyi önkormányzatoknak rövid időn belül igazodniuk kell. Hosszas vita kerekedett a Ferenc- város-kártyára jogosultak körének bővítéséről, ám végül a parkolási ren­delethez hasonlóan itt is annyiban ma­radtak a képviselők, hogy a következő testületi ülésre egy jobban átgondolt anyagot kérnek a szakbizottságoktól. Hasonlóan elodázták a térfigye­lő rendszer bővítéséről szóló döntést is. Az ülésen szereplő javaslat ugyan­is nem tért ki arra, hogy az új kame­rákat pontosan hova szereljék fel, és nem volt egyetértés abban sem, hogy összesen hány térfigyelőt lehet még beüzemelni. Végül a környezetvé­delmi, közterületi és közbiztonsági bizottságra hárult a feladat, hogy de­cemberre a kérdéses pontokat egyez­tesse, és megállapodjon a kerületi kapitánysággal arról, hogy mi az a maximum idő, ami alatt az észlelés­től számítva vállalják, hogy a hely­színre érnek. Mindezen túl a képviselők döntöt­tek a Thaly Kálmán utcai óvodaépület 40 férőhelyes bölcsődévé alakításáról és a Ferencvárosi Táborok intézmé­nyének megszüntetéséről is. BH alapján készítettek egy 13+1 pontos ja­vaslatcsomagot az önkormányzat részé­re, ám ezt Vajdának idő hiányában nem állt módjában ismertetni. Nem került pont az i-re, menni kel­lett tovább. A következő helyszín maga a Dzsumbuj. A B épület egykori kapujában álló küldöttség bámészkodik, csakúgy, mint néhány Dzsumbuj-lakó. Ott állnak egymástól alig néhány méterre, mégis óriási szakadék tátong közöttük. A látogatás a Kén utcai Csudafa Óvo­dában ér véget. Az ódon épület csendes és kong. Errefelé kevesen járatják óvo­dába a gyereküket. Hamarosan változ­hat a helyzet: Biztos Kezdet Gyermekház nyílik. Fehérvári Szilvia, a Ferencvárosi Tanoda vezetője ismertette a működés elvét. ,A Gyermekház olyan, mint egy baba-mama klub, azzal a lényeges kü­lönbséggel, hogy ide azok jöhetnek a kis­gyerekükkel, akik nem engedhetik meg maguknak az efféle klubokat, noha sok­kal nagyobb szükségük van rá. Elsősor­ban újszülött kortól ötéves korig várjuk a csöppségeket a szüleikkel, a közösségi munka hosszú távú célja pedig nem más, mint hogy ezek a gyerekek a későbbiek­ben ne maradjanak ki az óvodai, majd az iskolai rendszerből.” Az EP-képviselők a villámlátogatás után visszatértek a Feszofe udvarába. Út­közben Ürmös Andor, a minisztérium il­letékes főosztályának vezetője elmondta, hogy ezekben a napokban több beszél­getést is folytának arról, miként lehet az EU-s forrásokat megfelelően elköl­teni - már ami az esélyegyenlőséget, a leszakadt társadalmi rétegek felzárkózta­tását illeti. Konkrét javaslatok születtek, amelyeket eljuttatnak az önkormányza­tokhoz, hogy a pályázatok írása során fi­gyelembe vehessék őket. Európa integrál. A Dzsumbujban par­koló autóból ismét felüvölt a zene. Benke Hunor Kivan a kerekünk Az egységes közlekedési morál hiányzik A kerékpárosok jó részét egyáltalán nem zavarja a piros lámpa (folytatás az 1. oldalról)- Mindenkinek meg kell tanulnia, hogy a kerékpár fontos része a közle­kedésnek. Ezt apró lépésekkel lehet megvalósítani, a szabályokat fokozato­san kell módosítani. Egy hosszú fejlő­dési folyamat elején vagyunk, amelyben minden közlekedőnek részt kell vennie - mondta az elnök. A folyamat pedig a szaktárcánál, ne­vezetesen a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumnál kezdődik. Itt - a Kerékpárosklub jelentős közben­járásával - elkészült egy KRESZ-módo- sító javaslatcsomag, amelyben számos, a kerékpáros közlekedés fejlesztését célzó pont szerepel. Egyebek mellett lehetővé tenné a bringásoknak, hogy balra kanya­rodáshoz sávjukat elhagyva besorolhas­sanak, hogy egyirányú utcában - ahol ez lehetséges - biciklivel mindkét irány­ba lehessen közlekedni. A javaslatokat azonban a kormány további megfonto­lásra visszaadta a minisztériumnak.- Ebből is látszik, hogy a szakpoliti­kának nagy a lemaradása. Döntéshozói szinten még mindig az az elv érvénye­sül, hogy a biciklisek zavarják a közle­kedést, hogy csak lábatlankodnak az autósok előtt. Erre a legjobb példa, hogy kihúzták a tervezetből az előretolt ke­rékpáros-felálló hely alkalmazását. A név azt a helyet jelöli, amely egy keresz­teződésben a lámpa és a záróvonal kö­zött helyezkedik el. Pirosnál a biciklisek ide sorakozhatnának fel, függetlenül at­tól, hogy van-e kerékpárút az adott sza­kaszon, vagy sem. Brüsszelben ez bevett gyakorlat, biztonságos is, itthon pedig attól retteg az illetékes politikus, hogy ha odaállnak a bringások, akkor elütik őket - magyarázta László János. Ha már a kereszteződésben já­runk, nem mehetünk el szó nélkül a bringáskörökben csak „pirosozásnak” ne­vezett jelenség mellett. A kérdés egyfe­lől jogos: miért hagyják figyelmen kívül a lámpák jelzéseit a kerekezők? A válasz némiképp diplomatikus: biciklivel sokkal rugalmasabban lehet közlekedni, ennek megfelelően fejlettebb közlekedéskultú­rával rendelkező államokban már meg­jelentek olyan szabályok is, amelyek szerint másképp vonatkozik egy stop­tábla vagy egy piros jelzés az autósokra, mint a bringásokra. Ettől persze még messze vagyunk, nem is lehetne egyből ekkorát váltani. Összehangolt fejlesztésre van szükség, amelynek az oktatás az alapja.- Nyilvánvaló, hogy annak, aki az úton közlekedik, alapvető ismeretekkel kell rendelkeznie. Éppen ezért dolgoz­tunk ki egy oktatási programot, amelyet kisebb-nagyobb sikerrel igyekszünk be­emeltetni a közoktatásba. Másfelől idén Bebiciklizés címmel egy mintaprojektet indítottunk: aki szeretné, tapasztalt ön­kénteseink segítségével megtanulhat­ja, hogyan kell biztonságosan kerekezni a városban. Az áhított nyugat-európai szintre csak akkor juthatunk el, ha türel­mesek vagyunk, és megtanulunk együtt közlekedni. Benke Hunor HÍREK RÖVIDEN ■ Patikát rabolt a magas szőke A lakosság segítségét kéri a rendőrség. Azt a férfit keresik, aki két hónapja rabolt ki egy patikát. Az ismeretlen szeptem­ber 8-án, pár perccel este hét óra előtt lépett be a Napfény utcai gyógyszertárba, ahol fegyverrel fenyegette meg az ott tartózko­dó alkalmazottakat, és a kasszá­ban található készpénzt követelte. A sértettek a fenyegetés hatásá­ra átadták a bevételt, amellyel az elkövető elmenekült. A tettes 40 év körüli, kb. 180 centiméter ma­gas, vékony testalkatú, szőkés­barna hajú férfi, aki drapp színű széldzsekit és kék farmert viselt, arcát fekete harisnyával takarta. A rendőrség kéri, hogy aki bár­mit tud az elkövető kilétéről vagy a bűncselekmény körülményeiről, tegyen bejelentést az ingyene­sen hívható „Telefontanú” zöld­számán: 06-80-555-111, vagy a 107 vagy a 112 központi segély­hívó telefonszámok valamelyikén. ■ Eltűnik a papír kétszázas November 15-ig fizethetünk csak a kétszázas bankjeggyel. A határ­idő lejárta után a papír kétszáza­sok csak a Magyar Nemzeti Bank pénztárában, a postán és egyes bankfiókokban cserélhetők érvé­nyes fizetőeszközre, 2029. no­vember 15-ig. A bevonás oka, hogy a papír kétszázas a gyako­ri használat miatt hamar tönkre­ment, pótlása jelentős kiadással járt. Az MNB a bevont papírpén­zekből mintegy negyven tonna bankjegybrikettet készít, amelynek magas fűtőértéke van. Jótékony célú hasznosításukra a bank pá­lyázatot írt ki közhasznú és kiemel­ten közhasznú alapítványoknak. ■ „Fradi-nyomozócsoport” Önálló „Fradi-nyomozócsoport” alakult a Budapesti Rendőr-fő­kapitányságon (BRFK). A cél az FTC-DVTK-mérkőzés alatt a sta­dionban és azt követően az utcán garázdálkodók elfogása. A BRFK titkosszolgálati eszközöket és módszereket is bevet a tettesek azonosítására, annak tisztázásá­ra, hogy kik ők, és mit akarnak elérni - írta a Népszabadság. A lap szerint a Fradi-egységet leg­utóbb 2003-ban kellett felállítani, amikor a Debrecen ellen nem­csak egy meccset, hanem ezzel a bajnokságot is elveszítette a Fe­rencváros. ■ Nagy az érdeklődés a Citypoint9 iránt A 9. kerületi Citypoint9 üzleti par­kot választotta a vezető európai hűtő- és klímatechnikai kompo­nensek nagykereskedelmével foglalkozó osztrák Frigopartner is. A válság ellenére, úgy tűnik, a cég hosszú távra tervez, hi­szen tízéves, kedvező konstruk­ciójú bérleti szerződést kötött a park területén található magas színvonalú raktárra, bemutató- teremre és irodára. A Citypoint9 olyan cégeknek ad otthont, mint a Color Life Benetton, Chio, OBI, JTI, Imperial Tobacco, Studio Moderna, Roltechnik, L. E. S. Management és a Logicom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom