Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)

2009-01-16 / 2. szám

8. oldal melléklet • Ferencváros • 2009. január 16. | Síu Szinte mindenki síel A hegyek téli szerelmesei már tudják, hová mennek Egynapos sítúrák a szomszédban Ausztria és Szlovákia mindenki számára elérhető A legtöbb síközpontban szervezett síoktatás is folyik Nemcsak a naptár jelzi, hogy benne vagyunk a télben, az időjárás is megmutatta farkas­fogait. De a hideg nem lehet akadály annak, aki szeret síel­ni, mert a jó hóért a hegyek téli szerelmese bárhova elzarándo­kol. Ahhoz meg, hogy jó havat találjon, hidegre van szükség - sok egyéb mellett. Persze a síelők igényei közt is akadnak jelentős eltérések, és ezért nem mindegy, hogy ki hol tölti e téli sportra szánt időt. Van, aki minden követ megmozgat azért, hogy egy­hetes hegyi pihenőjét a lehető legtöbb lesiklással töltse, ezért számára csak egy a kérdés: hol a legalkalmasabb a terep. Az­tán vannak olyanok, akiknek csak alibi a léc, és inkább a forralt boros bódé mellett töl­tik a sítúrára szentelt időt, ne­kik mindegy, hogy magasak-e a hegyek vagy jó-e a hó mi­nősége. Vannak, akik csak sznobizmusból mennek, mert valljuk be, divattá vált ez a hobbi. Nekik lényeges, hogy jó messze legyen, lehetőleg meg­közelíthetetlen helyen, hogy elmondhassák élményeiket, legyen drága, hogy elpana­szolhassák, mennyit szántak erre az amúgy is drága sport­ra, mert azt ugye senki sem vonja kétségbe, hogy hatal­mas sínemzet lévén, tőlünk, magyaroktól mindenki elvár­ja, hogy uraljuk ezt a sport­eszközt. Ám mindegy, milyen okból és milyen céllal indulnak út­nak, fő, hogy jó helyre érkez­zenek, ahol pihenni, sportolni egyaránt tudnak. Amikor ke­resik a legmegfelelőbb he­lyet, általában a legfontosabb szempontok, hogy közepes­nél jobb szolgáltatást nyújtó szálláshely, jó hóviszonyok és változatos sípályák álljanak a rendelkezésükre, és a pályá­kon kívül is legyen meg a ké­nyelem minden forrása. Ezért a minimum, hogy felszerelé­sük biztonságban legyen, a síliftek működjenek, és még étkezési lehetőséget is találja­nak a pályák közelében. Érdemes alaposan körbené­zi, tájékozódni, mielőtt lefog­lalják az utat a szervezőknél, akik általában a változó jel­lemzőkért - mint az aktuális hóhelyzet, a pályák állapo­ta, valamint a liftek üzeme­lésének rendje -. mivel.nincs ráhatásuk, nem vállalnak fele- lősséget. Márpedig éppen ezek a legfontosabb feltételei egy sí­túrának. Hójelentést azonban bár­mikor lehet találni a neten, és ott mindig frissek is az infor­mációk. ■ A gazdasági válság miatt a síutak az elsők között van­nak, amelyek kimaradnak a szorult helyzetben lévő csalá­dok programjai közül. Ám akik mégsem akarnak lemondani kedvenc sportjukról, azoknak a közeli célpontok kínálnak olyan egynapos lehetősége­ket, amelyek mérsékelt költ­séggel is elérhetők. A legközelebbi osztrák sípa­radicsom Semmering, sok magyar látogat ide, hiszen Bu­dapesttől mérve 332 kilomé­ter igazán nem nagy távolság, és itt minden korosztály meg­találhatja a téli szórakozási lehetőségeket. A 24 kilométe­res, rendszeresen karbantar­tott pálya napi használatáért 32 eurót kell fizetni, s tíz lift gondoskodik arról, hogy fo­lyamatosan tele legyenek a - kék és a piros - pályák. Le­het szánkózni is, de ha vala­kit jobban érdekel a jéghoki, a korcsolya, a szauna, a szolári­um, az uszoda, a tenisz vagy a lovas szán, ilyen lehetőségek közül is válogathat. A gyerme­keket a Semmi’s Kinderland várja, ahol remek terepen gya­korolhatnak, ráadásul ingyen szállítja őket a varázsszőnyeg­felvonó. Aki pedig inkább távol tar­taná magát a tömegtől, annak ott van Annaberg. Még a se­bességhatárok tiszteletben tar­tásával is el lehet érni három óra alatt. Nagy előnye, hogy ide kevésbé zúdul a síelők ára­data, ezért az utak jól járha­tók, és parkoló is található. A táj meseszép, mindenki ked­vére válogathat a különböző lankák és meredélyek közt, ki­nek melyik a szimpatikusabb. _ Itt a síbérlet napi ára 24,50 1 euró, és ezért használható 20 s c kilométernyi pálya: a fekete, & amely 4, a piros, amely 7 és a -g kék, amely 9 kilométer hosz- “- szú. Nem kell dideregve, der­medten várakozni a liftekre, mert a kilenc elevátor pillana­tok alatt visszavisz a hegyre. A központban minden megtalál­ható egy helyen: a síkölcsönző, a síiskola, a síóvoda és az ügy­félszolgálati irodák. Az osztrák sógorok nem bíz­zák a véletlenre még az idő­járást sem, ha nem lenne hó, pillanatok alatt csinálnak az éjjel-nappal bevethető hó­ágyúkkal. Hochkar van a leg­messzebb, korán kell kelni, ha a 424 kilométernyi autó­zás után még síelni is szeret­nének, de itt a legolcsóbb a bérlet, csak 24 euró egy nap­ra. De megéri, mert Hochkar Alsó-Ausztria legmagasabban kiépített és leginkább hóbiztos sícentruma, ahol egészen má­jus elejéig tart a szezon. Itt nyitották meg Kelet-Ausztria első snow-parkját, s a környé­ken számtalan más szórako­zási lehetőség is várja az ide utazókat. Az 50 kilométeres sífutópálya mellett egy 26 ki­lométeres kirándulóút, jégho­ki, uszoda, szauna, gőzfürdő, szolárium, teke- és teniszpálya teszi még tartalmasabbá a szó­rakozást. Szlovákia talán legismer­tebb és legkedveltebb síterepe Donovaly. Az odáig tartó, 203 kilométeres táv szinte pillana­tok aíatt leküzdhető, s mert lejtői füvesek, már viszonylag kevés hó is elegendő a síelés­hez. De mint az osztrákoknál, itt is működnek a hóágyúk, ha nem esett elegendő hó. Tizen­hat sílift, amelyből kettő tá- nyéros, viszi fel a lesiklókat a magasba, s mindezért napon­ta 26 eurót kérnek. A pályák hossza összesen 11 kilomé­ter, s az egyik ezekből 21.00 óráig üzemel. Az utóbbi évek során komolyan fejlesztettek szlovák szomszédjaink, hogy igazi, minden igényt kielégí­tő síparadicsommá váljon ez a közkedvelt kis falucska. Martinske Hole a Kis-Fátra lejtőin található, s ez a jó adottságú, áprilisig hóbiztos síközpont sincs messze - csak alig 230 kilométerre - Budapesttől. Talán a kör­nyező síparadicsomok közül itt a legolcsóbb a síbérlet, mert mindössze napi 23 eu­róba kerül. Valamivel hosz- szabb a pályák hossza, mint Donovalyban, de csak nyolc lift viszi vissza a sportoló­kat a 2,1 kilométeres piros és a 9,9 kilométeres kék pá­lya tetejére. A völgyből egy ülőszékes felvonóval jutha­tunk fel a nyeregbe, 1250 méter magasságba, ahon­nan poma felvonó visz fel a csúcsra, közel 1500 méterre. Martinske Hole pályái mel­lett számos freeride lehető­ség is kínálkozik az erdőben. Snowboardosok számára kü­lön funparkot építettek ki. A hely egyik érdekes kínálata a motorosszán-kölcsönözés. Iz­galmas, fiataloknak, extrém sportolóknak és családoknak is ideális síterep. ■ Aki igazán szerelmese ennek a sportnak, az minden követ megmozgat egy kellemes napért Is Az érintetlen apró falvak varázsa Egyre többen választják sítúráik helyszínéül Erdélyt A román sípályák és síközpontok az utóbbi évek alatt nagy fejlődésen mentek keresztül Az erdélyi hegyek egyre több sportolót vonzanak. Jól ki­épített lesiklópályákkal és komplex kikapcsolódási lehe­tőséggel várják a turistákat az ismert és a kevésbé frek­ventált síparadicsomok is. Nemcsak azért, mert a szom­szédban óriásit fejlődött a szolgáltatások színvonala, ha­nem azért is, mert az erdélyi táj páratlan élményt kínál, s nagyon kedvez a lesiklás mel­lett a sítúrák és a sífutás ked­velőinek is. Az erdélyi táj szépségeit sen­kinek nem kell ecsetelni. A változatos felszín, a csipkés hegyláncok, a meredek szaka­dékok, a lankás pihenők és a hirtelen égre törő ormok, a hó­födte tájat tarkító apró falvak látványa a magas csúcsokról, amelyek mintha egy terepasz­tal kis települései volnának - mindez különleges hatást vált ki a hegyek és a síelés sze­relmeseiből. A napsütésben szikrázóan fehér táj, a hegy­csúcsok, a tiszta levegő és a pi­hentető környezet maradandó élményt nyújtanak a síelőknek és a sítúrázóknak egyaránt. Nem kell feltétlenül gyakor­lott síelőnek lennie annak, aki a Kárpátokban szeretné élvez­ni a tél és a téli sportok gyö­nyöreit, bár számítania kell arra, hogy itt nem mindenütt várhatja el azt a kiszolgálást és infrastruktúrát, amelyet Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában megszokott. A romániai pályák ugyan nem annyira kiépítettek, mint a nyugat-európaiak, de adottságaikban vetekszenek velük. Persze vannak olyan kellemes kivételek, mint a Brassó-Poiana, ahol nemcsak kitűnően kiépített és karban­tartott pályák, hanem minden igényt kielégítő szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek is várják a síelőket, és az össze­sen tizenöt kilométernyi kék, piros és fekete pálya a legigé­nyesebbeknek sem okozhat csalódást. Kevésbé ellátott, ám ugyan­csak nagyon jó adottságokkal rendelkezik Predeal és Sinaia, ahol -bár csak tíz kilométer hosszúságú - szintén kék, pi­ros és fekete nehézségi foko­zatú pályát találunk, csakúgy, mint a Madarasi Hargita négy és fél kilométeres síterepén. A lesiklás szerelmesei eze­ken kívül a Bilea-tónál, Borsabányán, Hargitafürdőn, Kisbányán, valamint Komandón hódolhatnak szen­vedélyüknek, de itt az ellátott­ság nem olyan kiváló, mint a nagyobb és ismertebb, turis­ták által lényegesen sűrűbben látogatott síparadicsomokban. A Kárpátok hegyláncának van egy harmadik hegytömb­je, a Paring-hegység, ahol szin­tén lehet síelni, bár ez a terület inkább kedvez a vidéki téli tú­ráknak, sítúráknak, mint a le­siklásnak. A hegy fő varázsa, hogy a civilizáció ártalmai még nem fertőzték meg, órá­kig bolyonghatunk lankáin, míg emberekkel találkoznánk, és magunk választhatjuk meg kellemes túráink útvonalát. A hegyek sziklás oldalairól cso­dálatos kilátás tárul a kirán­dulók elé, a tájat számtalan kisebb-nagyobb tó - köztük a legszebbnek tartott Kilcseszku és a türkizben pompázó Zöld­tó - teszi igazán izgalmassá. A sítúrázókra a sport élmé­nye mellett különleges élmény vár, felfedezhetik az érintetlen friss hóban a háborítatlan ter­mészet rejtett szépségeit. Ám az egyik legfontosabb alapsza­bályt sosem szabad figyelmen kívül hagyni: sítúrázás során viseltessünk kellő alázattal a hegy iránt! Csak kijelölt pá­lyán, megfelelő felszereléssel, réteges öltözködéssel bizton­ságos a túra! A sífutáshoz ugyancsak ide­ális terepnek számít Erdély friss magaslati levegőjével, érintetlen erdőségeivel. A ki­jelölt vagy szabadon válasz­tott utak mellett szakértő és lelkiismeretes hegyimentő­szolgálat biztosítja a jó köz- és biztonságérzetet. A sífutók egy pillanat alatt elillanhatnak a zsúfolt lesiklópályák mellől, és csendes erdei ösvényeken haladva gyönyörködhetnek a természet szépségeiben. A sí­futás, ez a rég elfeledett sport most éli talán újra reneszán­szát. Rendkívül jó hatással van a ritmus- és egyensúlyérzékre, fejleszti az ízületi mozgékony­ságot. Ennek az összetett moz­gásnak köszönhető hatékony zsírégető szerepe, amellyel ki­válóan alkalmas a szív- és ér­rendszer karbantartására, az általános edzettség javításá­ra, a has, a hát, a karok és a lábak erősítésére, és teljesen veszélytelen. Technikája köny- nyen elsajátítható, és rutin is hamarabb szerezhető benne, mint a lesiklásban. Ráadá­sul oktató sem kell feltétlenül hozzá, a síelni tudás a sífutás­nak nem alapvető feltétele, sőt, azt mondják, aki nem szo­kott hozzá a lesiklás techniká­jához, könnyebben boldogul a teljesen eltérő mozgást és fel­szerelést kívánó sífutással. És végül még egy nagyon fontos szempont, amely talán még vonzóbbá teheti az erdé­lyi havasokban kínált lesiklá­sokat, sítúrákat és sífutásokat: korhatár nélkül űzhető mind­három sportág! ■ A sífutás is korhatár nélkül űzhető sportág

Next

/
Oldalképek
Tartalom