Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)
2009-06-26 / 16. szám
Ferencváros 2009. június 26. KÖZÉLET 7 Szállodákat építenének a befektetők Célkeresztben: Belső- és Középső-Ferencváros Hatékonyabb rendőrjárőrök Autók, motorok és térfigyelés a közbiztonságért A BÁV zálogházból szálloda lesz, de most még csak a biztonsági őr lakja (folytatás az 1. oldalról) Középső-Ferencvárosban található az Üllői út és a Ferenc körút sarkán a Mária Terézia laktanya műemlék épülete, amelynek egy részében - a későbbi fejlesztés során - szintén szállodát kívánnak kialakítani. Ferencváros fejlődése szempontjából nagyon fontos lenne, hogy a volt Tűzraktér (Labor Művek) területén - a Klinikák metrómegállótól néhány lépésre - minél előbb megindulhasson az ingatlanfejlesztés, melynek részeként a Thaly Kálmán utcai, meglévő épületben szállodát tervez a befektető csoport. Ehhez már megvan az építési engedély is, csupán finanszírozási okok hátráltatják a kezdést. E területhez kapcsolódóan az Üllői út mentén fekvő telekre egy görög szállodalánc már korábban építési engedélyt szerzett egy luxusszállodára, azonban több mint egy éve csend övezi a projektet. Innen csupán néhány háztömbnyire, az Üllői út 97. szám alatti telekre néhány éve még irodaházat terveztek, azonban végül ide is szálloda épül, már meg is találták az üzemeltetőt, ami a beruházás elindításának egyik sarkalatos kérdése. Folyamatban van az engedélyezési eljárás, az építkezés itt belátható időn belül elkezdődhet. Jó hír az is, hogy megkezdték a legnagyobb foghíjtelek beépítésének előkészítését a Millenniumi Városközpontban; az ide tervezett főépület egy része szintén szálloda lesz. A beruházási tervek azonban még képlékenyek, mert manapság minden ingatlanfejlesztő, befektető óvatos, kivár, miként a bankok is, s ennek következtében rendkívül nehezen lehet hitelhez jutni. A lakosság persze nem mindig örül az ilyesfajta beruházásoknak, tartanak ugyanis attól, hogy a szálloda működése zavarja majd a nyugalmukat. Alaptalanul, mert szállodáké kifejezetten városi funkció, amely jól összeegyeztethető a lakófunkcióval, hiszen a szálló- vendégek nyugalma az üzemeltetőnek is elsőrendű érdeke. A szálloda élete emellett zárt belső terekben zajlik, a tevékenység nem zajos, s biztonsági szempontból előnyt jelent a közvetlen környék számára a 24 órás felügyelet. Az áruellátást kisebb járművekkel oldják meg, s a személygépkocsi-forgalom sem nagyobb, mintha egy lakóépület állna ott. Komolyabb gondot legfeljebb a turistabuszok okozhatnának, amelyek például hajnalban indulnak a repülőtérre. A legtöbb szálloda azonban az Üllői út mentén emelkedik majd - innen is szolgálják ki őket -, az utca zajához pedig itt vajmi keveset tesznek hozzá az autóbuszok. A tervezett Lónyay utcai szállodák megközelítése még nem tisztázott, egész Belső-Ferencvárosba tilos ugyanis a 7,5 tonna össztömegű járművek behajtása. Tőlünk nyugatra a belvárosi szállodák kiszolgálását például úgy oldják meg, hogy a londinerek szállítják el a kissé távolabb, alkalmas helyen álló autóbuszokhoz a csomagokat, a szálló vendégei pedig elsétálnak odáig. Az aggályok azonban alighanem alaptalanok, mert Ferencvárosban a már meglévő hotelekre - mint például az Ibisre a Ráday utcában, illetve a Tompa utca környékén található családias kis szállodákra, a Thomasra, a Sissire vagy a Corvinusra - nincs semmilyen panaszuk a környéken élőknek. Krivánszky Árpád 150 éves a Központi Oltáregyesület A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény új kiállítása Június 12-én mintegy nyolcvanan vettek részt az Örökimádás-templom 100., a Központi Oltáregyesület megalapításának 150. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján, amelyen Szeidel Péter atya, az Örökimádás-templom igazgatója tartotta az ismertetést. A megnyitót - amelyen részt vett dr. Gegesy Ferenc polgármester is - Pechan Dávid gordonkaművész játéka tette még ünnepélyesebbé. Tavaly szeptemberben tudósítottunk a templom centenáriumi ünnepségéről, építészeti értékeiről, ám viszonylag kevés szót ejtettünk a templom építésében fontos szerepet játszó Központi Oltáregyesületről. Ezt most - a helytörténeti gyűjteményben Gönczi Ambrus által rendezett és az Uniproject Architect Kft. által összeállított, új kiállítás kapcsán - módunk van pótolni. Az említett mozgalom 1848-ban Belgiumban indult útjára az Oltári- szentség folyamatos imádására és a szegény templomok megsegítésére a liturgiához szükséges felszerelések biztosításában. Magyarországi szervezete az 1859-ben a piarista Trautwein János által alapított Központi Oltáregyesület lett, amelyet 1893-tól Kánter Károly vezetett. Ő fontos sze- ■ repet játszott az Örökimádás-templom létrejöttében. Az oltáregyesület 330 ezer koronáért vásárolta meg az Üllői út 75-77. sz. alatti telket, így kerülhetett az országos jelentőségű templom Ferencvárosba. A kiállítás azonban az oltáregyesület történetén kívül az Örökimádás-temp- lommal kapcsolatos számos további érdekességet is felvonultat. Kulisszául a II. világháborúban elpusztult szépséges, Róth Miksa tervezte üvegablakok felnagyított részletei szolgálnak, erre kerültek a történeti tablók és a színes fotók a templomról és gyönyörű belső tereiről. Számos tárgyat kölcsönöztek az Üllői úti épületből: örökmécsest, térdeplőpadot, papi palástot, feszületet, gyertyatartókat, római misekönyvet díszes tartójával, s kiállították a legérdekesebb tárgyat, a Pius-széket is. 1938-ban Budapesten rendezték az Eucharisztikus Világkongresszust, amelyen részt vett - és a most kiállított széken foglalt helyet - Pacelli bíboros, akit később pápává szenteltek XII. Pius néven. A kiállítás a Ráday utca 18-ban egészen december 18-áig látható lesz, azonban a gyűjtemény július 20-ától augusztus 23-áig nyári szünetet tart. A zárásig még megtekinthetők egy másik teremben Kapolka Gábor hangulatos ferencvárosi gangfotói, illetve a látogató elmerülhet a múltban - régi ferencvárosi képeslapokból összeállított tablókat nézegetve. Krivánszky Árpád (folytatás az 1. oldalról) így gyorsabban intézkedhetnek, a kerület minden pontját késedelem nélkül elérhetik. A robogók szolgálatba állítását Szilassy Gábor Cézár kezdeményezte. Ezek tovább növelik a rendőrök hatékonyságát, hiszen a robogóval a rendőr olyan helyekre is gyorsan juthat el, ahová gépkocsival nehéz a behajtás. Ráadásul a rendőrautó megjelenése sokszor idő előtt riasztja a bűnözőket, a robogóval viszont - mintegy „lopakodva” - érhetők tetten az elkövetők. Ezért a három kétkerekű minden napszakban a legveszélyeztetettebb területeken, a nagy forgalmú Belső- Ferencvárosban és a parkos, ezért sötétedés után kritikusabb József At- tila-lakótelepen lát el szolgálatot. A rendőrkapitány hozzátette, bár a járművek alapvetően szükséges munkaeszközei kollégáinak, mégis úgy érzi, hogy az önkormányzat, a testület és a lokálpatrióta egyesület azzal, hogy támogatta a motorok és az autó beszerzését, egyben a kerületi rendőrség eddigi munkáját, teljesítményét is elismerte. Ezekkel az eszközökkel a jövőben tovább javulhat a rendőrségi munka színvonala, az erősebb motorizálás ellensúlyozhatja a rendőrség létszámhiányából fakadó gondokat. Ám nem csupán az új járművek miatt dolgozhatnak hatékonyabban a jövőben a ferencvárosi rendőrök. Eddig is folyamatosan hírt adtunk a ferencvárosi térfigyelő rendszer megújulásáról, most ez a rendszer további kamerákkal bővült, és kamerák képét fogadó központban is újabb berendezéseket helyeztek üzembe. Nem régen kezdett el működni a Bokréta és a Viola utcát összekötő sétányon a térfigyelő kamera, és néhány napja a központ három Boráros téri kamera képét is fogadja, amelyek a HÉV végállomásától a Petőfi híd alatti területen át a Mester utcáig „belátják” a környéket. Mindez várhatóan gyökeresen javítja majd a Boráros tér és környéke közbiztonságát. A térfigyelő rendszer mostani - nyolcmillió forintos - bővítésén túl várhatóan még az idén sor kerül egy nagyobb fejlesztésre is önkormányzati finanszírozással, ha a kerület költségvetése ezt megengedi. Most úgy tűnik, nem lesz akadálya, hogy a ferencvárosiak biztonságérzetét még idén ősszel tovább növeljük ezzel a beruházással - mondta dr. Gegesy Ferenc. Steiner Gábor Hibriddel olcsóbban Támogatás a hibrid és elektromos járműveknek A kiállítás részlete Ferencvárosban is tekintélyes mértékben növekszik a parkolási övezetek határa, és emelkednek a díjak is. A változásokkal kapcsolatos indulatok különösen aktuálissá teszik dr. Bácskai János (Fidesz-KDNP) javaslatát, amely szerint a klímatörvény betartására kedvezményekkel is ösztönözni kellene a polgárokat. Magyarország az Európai Unió országai közül másodikként vállalkozott arra, hogy a környezetvédelem érdekében klímatörvényt dolgozzon ki, amely korlátozza a károsanyagkibocsátást. Ennek - a klímavédelem mellett - a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése, és ezzel összhangban az alternatív energiahordozók, köztük az üzemanyagok fejlesztésének, gyártásának támogatása is a célja. Az energiahordozók felhasználásában az ipar mellett a közlekedés jár az élen, így a robbanómotorok számának csökkentése, az etanol- biodízel üzemanyagot használó járművek használatának támogatása jelentősen befolyásolja, hogy sikerül-e eleget tenni az uniós követelményeknek. Logikus, hogy a törvénynek ösztönöznie kell az autósokat az alternatív üzemanyagokra való áttérésre - mondja dr. Bácskai János alpolgármester, aki a gépkocsi forgalomtól különösen „szenvedő” Ferencvárosban a környezetvédelmi bizottság tagja, ezért ebben a minőségében is elkötelezett a kérdésben. Az autósok két területen ösztönözhetők környezetbarát járművek használatára. A regisztrációs adó és a súlyadót idén felváltó teljesítményadó kivetésének rendszere szerint ma sokszor többet fizet az, aki korszerűbb autóval jár. így hiú remény, hogy az alternatív közlekedési módok érezhető mértékben terjedjenek el, ehhez kedvezmények bevezetése szükséges. Ehhez az adótörvény módosítása kell, mert a jelenlegi szabályozás ezt nem teszi lehetővé. A törvénymódosítást a környezetvédelmi és a pénzügyminiszter állás- foglalásainak megérkezése után, a közeljövőben fogom kezdeményezni - mondja a képviselő. További lehetőségnek a politikus az elektromos és hibrid autók parkolási díjainak elengedését tartja. Ez ugyanis az önkormányzatok hatásköre, nem igényel törvénymódosítást, és ma még az önkormányzati költségvetéseken sem jelentene komoly érvágást, hiszen elektromos autóból alig ötven gurul Magyarország útjain, és a hibrid autók sem túlzottan elterjedtek. A jogosultságot pedig a szélvédőre ragasztott címke igazolná, amelyet az autósnak meg kellene vásárolnia. Steiner Gábor „Ösztönözni kell az autósokat"
