Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)
2009-06-12 / 15. szám
Fotó: a szerző felvétele 1 0 FERENCVÁROS EXTRA - ITT A NYÁR Ferencváros 2009. június 12. Táborok az öles fák árnyékában Hová mehetnek a ferencvárosi gyermekek nyaralni? A dolgozó szülőknek minden évben külön megpróbáltatás a nyári szünet. Ha vannak nagyik, jó barátok, netán pedagógusok a családban, akikhez le lehet adni ilyenkor a csemeté(ke)t, akkor kisebb a gond, ám a nagy többséget mégis azok alkotják, akiknek problémát okoz a két hónapos vakáció. Bagdi Sándortól, a Ferencvárosi Táborok önkormányzati intézményének igazgatójától megtudtam, hogy a kerületben élő szülőknek nem kell emiatt aggódniuk. Idén június 22-étől augusztus 21-éig működnek a ferencvárosi nyári napközis táborok. Csillebércen, a szabadidő- centrumban fogadják az óvodások közel kilencvenfős csapatát, míg az iskolásokat a Kamaraerdei Ifjúsági Parkban és a Weöres Sándor iskolában. Itt a nebulókat nemcsak megőrzik, hanem színes programokkal várják. A kéthetenként váltakozó, közel 100-140 fős turnusok alatt a kézműves-foglalkozások közben kiélhetik alkotó fantáziájukat is a nebulók, a sportversenyeken és sportfoglalkozásokon ügyességüket és rátermettségüket próbálhatják ki, és mindezek mellett strandra sem kell menniük, mert a „táborlakóknak” mindkét helyszínen van lehetőségük a víz élvezetére. Emellett minden héten egyszer - autóbusszal - kirándulni is mennek Visegrádra, Szentendrére a Skanzenbe vagy a Budakeszi Vadasparkba. Ezért pedig semmivel sem kell többet fizetni a szülőknek, mint az év közben megszokott napközi díját. Azok a gyermekek, akik szociális körülményeik miatt kedvezményezettek voltak, most is ugyanazokat az előnyöket élvezhetik, mint a tanév alatt. A nyár persze nem múlhat el igazi táborozás nélkül, amikor az osztálytársakkal, messze a szülői háztól - felkészülve a felhőtlen nyaralásra és még megengedhető diákcsínyekre - birtokba lehet venni a Balaton partját. A balatonlellei ifjúsági tábor már felkészült a gyermekek fogadására. Nyolcnapos turnusokban várja a kerületi diákokat - mindössze 13 600 forintért. Ez a díj ugyan kissé magasabb, mint amennyit tavaly kellett fizetni, de csak annyival, amennyivel a mosodai költségek emelkedtek. Az étkezésért változatlanul a tavalyi árat kell fizetni. Mint minden évben, idén is van táboroztatási csereprogram testvér- városainkkal. Sepsiszentgyörgyről, Magyarkanizsáról, Királyhelmecről és Beregszászról közel hetven gyermek jön jutalomüdülésre Balatonlellére, s persze ezek a városok is fogadják a mi gyermekeinket, akiknek bizonyára felejthetetlen élményt nyújt majd a külföldi táborozás mind a Kárpátalján, mind Erdélyben, mind a Vajdaságban. Harminc ferencvárosi diáknak lesz erre lehetősége. A kincsesbányai tábor esetében a nyár többnyire pihenőidőszak. Bár ide is mennek gyermekek, mert a Kosztolányi Dezső Általános Iskola minden évben ide szervezi nyolcnapos kézműves- és informatikai táborát (Kincses- bányára a táborköltség 11 715 forint), sőt a Garabonciások is itt tartják művészeti táborukat, amelyen megalapozzák következő előadásukat, ám a nyár itt alapvetően mégis a karbantartás időszaka. Az egész éves erdei táboroztatás után ilyenkor a dolgozók pihenni mennek, az üdülő pedig felfrissül, hogy a következő tanévben tisztán és gondoktól mentesen lehessen újra teret adni a tanulással egybekötött pihenésnek. Deutsch A tábor kihagyhatatlan programja a kulturális bemutatkozás ...de azért a legfantasztikusabb a Balaton A nyár hamisítatlan íze Végre együtt lehet a család Menekülés a hegyekbe A Bükk hegység öreg fái enyhet adnak a kánikulában Ma sajnos nem számítanak kuriózumnak azok a családok, amelyeknél gondot okoz az együttlét. A hétvégéket kivéve gyakorlatilag alig látják egymást szülők és gyerekek: reggelente mindenki rohan a munkahelyére, este pedig örülnek, ha mihamarabb ágyba kerülnek az egész napos fárasztó robot után. De jön a nyár, és akkor majd együtt leszünk - szói az ígéret... Itt a nyár, és bár gyaníthatóan a többség már túl van a vakáció megtervezésén, sőt megszervezésén, azért nem árt néhány hasznos ötlet. Sokan bepakolják a családjukat az autóba, és elmennek a tengerpartra, hiszen Horvátország öt-hat óra alatt elérhető az új autópályákon. Mások messzebbre terveznek, repülőre szállnának, hogy egzotikus kiránduláson, nyaraláson hozzák egyenesbe maguk és családtagjaik lelkét az egész éves együtt nem töltött napokért. Azok számára viszont, akik nem tudnak ekkora anyagi terhet vállalni, maradnak a hazai élmények - de ezekből is akad bőven kínálat. Miért is kellene elmenni otthonról, és busás összegeket fizetni egy nyaraló bérlésére, amikor gyakorlatilag ott is csak azt teszi a háziasszony, mint otthon? Tegyük a szívünkre a kezünket: nem jobb lenne a főzést, a takarítást, a mosogatást, a mosást és a dagadt ruhát másra hagyni? - ahogy azt már József Attila is kívánta... Nyaralás az a nőnek, ha ugyanazzal telik minden napja, mint otthon, s nem jut ki a Balaton, a Fertő tó vagy a Velencei-tó partjára, csak délután négykor, amikor már lemenőben a nap? Vagy azért, mert az ebédet hagyományosan, terített asztalnál költik el, a család csak délután indul el világot látni, s a gyermek jó esetben átalussza a délelőttöt, rosszabb, ha unatkozva várakozik, s kétpercenként kérdezi, hogy mikor megyünk már valahova... Két ajánlatom lenne, s higgyék el, megéri belevágni, mert élményekben gazdag kirándulást nyújt a szabad idő minden napjára. Ha szeretnek és tudnak kerékpározni, tervezzenek egy túrát a Balaton körül. A Balaton mellett, néhány apró szakaszt leszámítva, ahol a falvakon kell keresztülkerekezni, teljesen kiépített kerékpárúton tehetik meg a távot. Reggelenként az este megvásárolt elemózsiából szendvicseket lehet készíteni, a drótszamár elbírja, és inni bárhol lehet útközben. Érdemes naponta 25-30 kilométeresre tervezni a szakaszt, úgy, hogy mindenütt legyen szállás vagy kemping, ahol a bringán is könnyű súlynak számító sátrat felverhetik. Az északi parton kissé nehezebb a terep, hiszen a hegyek néha rendesen megdolgoztatják az ellustult izmokat, de a kerékpározás nem vonat vagy busz, ott állunk meg, ahol akarunk. Nem hajt senkit a tatár. Van mód és lehetőség arra, hogy a kemény kerekezés közben pihentetőül megcsodáljuk a környék különleges flóráját és faunáját, a múzeumokat és kiállítótermeket, ahová csak ritkán szerveznénk egyébként látogatást. Egy színes, izgalmas Balaton-túra után majd évekig mesélhetünk a családnak és a barátoknak arról, miként vájnak a gyurgyalagok kis fészket maguknak a kenesei löszfalba, hogy Tagore fája áll-e még a füredi szanatórium kertjében, és milyen a csopaki olaszrizling. Elmondhatják, hogy Badacsonyban miként mászták meg a 843 lépcsőből álló bazalt orgonasípokat, hogy a Kisfaludy- házból a kilátás soha nem lesz oly gyönyörű, mint a fonyódi kilátóból, hiszen az északi táj lényegesen szebb, mint a Somogyi-dombság. Viszont a somogyi tájon olyan virágokkal és állatokkal találkozhatnak, amelyek az északi parton csak elvétve akadnak. Főleg, ha tesznek egy kis kitérőt, és ellátogatnak a helyreállított Kis-Balatonhoz. Keszthely varázsával kevés magyar város dicsekedhet, akár két napra is nyújt élveznivalót. A Balaton Múzeumot sem lehet kihagyni, mint ahogy Ba- latonszentgyörgyön a Csillagvárat sem, amely visszarepíti látogatóit a kuruc időkbe. Mindez - a teljesség igénye nélkül - csupán néhány a számos csodás látnivaló közül, amelyekkel találkozunk majd ezen a jóllehet nehéz, ám gyönyörűséges túrán. Deutsch Kornélia Aki szereti a hegyeket, a kiadós túrákat, annak nem is lehet nagyobb csemege annál, mint hogy ellátogat a Bükkbe. A Bükkben közelebbről megismerhetjük hazánk ritka és gazdag állatvilágát, és - nem utolsósorban - gyönyörködhetünk a táj szépségében. A Bükk növényzete nagyon változatos. Erdeinek jelentős részét a cser- és a kocsánytalan tölgy alkotja. Cserjeszintjét a som, a galagonya és a mezei juhar uralja, amely óvó burát képez a virágok felett. Van is mit védeni, mert itt tenyészik a leánykökörcsin, a tavaszi hérics és a törpe nőszirom, de él itt tavaszi kankalin, erdei szellőrózsa, ezerjófű, sujtár, sátoros margitvirág, korai kakukkfű, flórenci hölgymái, keleti szarkaláb, közönséges borkó- ró, kőtörőfű, valamint csillogó és piros gólyaorr. S ha már a gólyánál tartunk, tegyünk említést az állatokról is. Más és más fajokkal találkozunk a fennsíkon, a sziklás területeken, a kőgörgetegeken, a hideg vizű erdei patakok környékén, a tavakban. Valamikor a Bükk erdői kitűnő vadászterületnek számítottak, akkor még volt itt bölény, farkas, medve, a patakokban pedig hód. Ma már nem kell félni attól, hogy nagyvadakkal akadunk össze, bár évekkel ezelőtt még lehetett muflont simogatni a kövesváradi rét fölött, a Pénz-patak partjánál. A környék madárvilága is lenyűgözően gazdag. A hegység nehezebben megközelíthető erdeiben fészkel törpe-, parlagi és rétisas, vándor- és a kabasólyom. Ritkábban kerecsensólyom is előfordul. Bőven van barna kánya, héja, ölyv és a vörös vércse, ám a kék vércsék megfogyatkoztak. A nyári alkonyatok leghango- sabbja a macskabagoly és a kis kuvik. Nem ritka a fülesbagoly, s a hozzá- férhetetlenebb, magas sziklafalak üregeiben még költ az uhu. Az emlősök közül gyakran találkozhatunk őzzel, szarvassal, rókával, vaddisznó csak ritkán látható. Ha szerencsénk van, megmutatja magát a nyest, a hermelin, a borz és a nyuszt. Eső után gyakran találkozhatunk szalamandrával, a forrásokban tarajos, pettyes és alpesi gőtével, nem beszélve a békák sokaságáról, akik jól megférnek a mocsári teknőssel, a vízisiklóval, és a számtalan fajta gyíkkal. D. K. Gyakran - leginkább hajnalban - látni muflonokat a tisztásokon Az egész napos tekerés után jólesik megfürdeni a tó vizében, amely naplemente után a legmelegebb
