Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)
2009-04-30 / 13. szám
Fotó: UIP Duna Film 4 K ULTÚRA Ferencváros 2009. április 30. MOZISAROK Kettős játék Julia Roberts- és/vagy Clive Owen- rajogók figyelem! Az őzikeszemű és széles mosolyú, hollywoodi díva, valamint a marconán sármos szívtipró együtt komédiázik Tony Gilroy új filmjében, amely első ránézésre romantikus vígjátéknak tűnhet, ám aki ismeri Gilroy eddigi alkotásait, gyaníthatja, hogy ez csak a látszat. Gilroy forgatókönyvíróként jó néhány film munkálataiban vett részt. Elég, ha csak a Stephen King regényéből készült „Dolores Claibome”-re, az Al Pacino és Keanu Reeves emlékezetes párosával fémjelzett „Az ördög ügyvéd- jé”-re, a Bruce Willis főszereplésével készült „Armageddon”-ra vagy éppen a Meg Ryan-Russell Crowe-kettőssel közönségkedvenccé vált „Túszharc” című produkciókra emlékeztetünk. Gilroy karrierjében azonban az igazi fordulópontot a Robert Ludlum Boume-történetéből írt forgatókönyv jelentette, amely olyan jól sikerült, hogy a belőle készült „A Boume- rejtély” című Matt Damon-film még további két folytatást is megélt - világszerte hatalmas kasszasikert aratva. Természetesen „A Boume-csapda” és „A Boume-ultimátum” forgatókönyvét is Gilroy írta, és többek között neki köszönhető a szériafilmek esetében ritka bravúr: mindhárom rész színvonalas, a műfajt megújító, önismétlésektől mentes, igazi akcióthriller-csemege volt. (Olyannyira, hogy az elsöprő sikernek köszönhetően már a negyedik rész forgatását is kezdik előkészíteni, a film 2010-re várható.) Gilroy 2007-ben lehetőséget kapott egy saját öüete alapján készített forgatókönyv megrendezésére is. A George Clooney főszereplésével készült „Michael Clayton” kiválóan sikerült, a közönség és a szakma is hangosan ünnepelte, sőt számos Oscar-díjra is jelölték. A „Kettős játék” ismét szerzői filmnek tekinthető, hiszen Gilroy forgatókönyvíró-rendezőként jegyzi. Julia Roberts és Clive Owen egy olyan szerelmespárt alakít, akik exhírszerzőként az ipari kémek világában tevékenykednek. Jelen esetben konkurens konszernek megbízásából, akik előtt titokban kell tartaniuk románcukat, ugyanakkor a dollármilliárdosok hazugságainak és taktikázásainak hálójában ők maguk is aktívan próbálják sütögetni a saját pecsenyéjüket - jó néhány humoros szituációba sodorva egymást és* több ezer dolláros öltönyökben parádézó, kapzsi megbízóikat. A rendhagyó sztori alapja és hiteles megvalósítása annak köszönhető, hogy Gilroy már a Bourne-projektek idejében a téma avatott szakértőjévé vált, hiszen számos olyan hírszerzővel konzultált, akik a privát, illetve üzleti szférában is tevékenykedtek. „A nem hivatalos statisztikák szerint évi 50 és 100 milliárd dollár közé tehető az ipari kémkedésből eredő kár értéke. Nincs a világon egyetlen nagy cég sem, amelynek ne lenne ütőképes hírszerző osztálya a védelmi vagy támadó feladatok ellátására. Ezek tulajdonképpen kémkedési osztályok. Elgondolkoztam, mi történne, ha két olyan ember szeretne egymásba, akik profi szinten űzik a hazudozást” - meséli Gilroy a filmről és a két világsztár által alakított karakterekről. A „Kettős játék” vérbeli kém- thriller, hiszen Gilroy képtelen megtagadni önmagát, azonban remek stílusérzékének köszönhetően humorral és romantikával turbózta fel a fordulatos sztorit. A szerepeikben láthatóan lubickoló, vitriolos dialógusokat ontó Roberts-Owen- duó mellett a mellékszereplők népes hada sem veszi túl komolyra a ráosztott figurát, ezzel görbe tükröt tartva a lelkiismeretlen, telhetetlen és semmitől vissza nem riadó iparmágnások és üzelmeik elé. Cs. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdésünkre, és juttassa el május 8-áig a szerkesztőségbe postán vagy e-mailben! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: 2008-ban összesen hány Oscar-díjra jelölték Tony Gilroy előző filmjét, a Michael Claytont? Az április 17-ei szám filmes játékának megfejtése: Kowalski egy építkezésen szerez munkát Thaónak. Nyerteseink: Schultz József és Wigmann Jolán A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: szerkesztoseg@ferencvaros.hu Történeteivel mesél és játszik, mint a gyereklányok, amikor babáznak A Művészetek Palotájával és a Nemzeti Színházzal szemben, a Közvágóhíd épületében ma már csak raktárak, lerakatok, kisüzemek, zenestúdió, fotós és filmes műterem, valamint néhány loftlakás található. Ez utóbbiak egyikében él és dolgozik mostanában Catlin Schlosser-Boross magyar származású, svéd képzőművész. A Malmőből, Svédország legdélebbi csücskéről Ferencvárosba költözött művésznő a képzőművészet szinte minden ágát műveli, fém- és faszobrokat, kerámiaplasztikákat, festményeket és grafikákat is készít, és végre elfér bérelt műteremlakásában. Ezt a dinamikusan fejlődő városrészt mindaz jellemzi, amire szüksége van: rövid sétával elérhető művészeti intézmények, a vonzó Duna-part és a Ráday utca a galériáival, amelynek kávézói lehetőséget nyújtanak találkozásokra, beszélgetésekre. Terve, hogy a használatára felajánlott víztoronyban megvalósíthatja elképzelését, kialakíthat egy kulturális központot. Kedvére való lenne, hiszen művészeti tanulmányai után évekig tanított, majd művészeti- és kulturálisprojekt-ve- zetőként is tevékenykedett hazájában. Ma is részese a svéd művészeti életnek, az egyik jelentős göteborgi galéria köré csoportosuló művésztársaság tagjaként folyamatosan kiállít szerte Európában. Csak a „bázis” változott, amit már lehetővé tesz ez az új, egyesült Európa. Rövidesen egy könyve is megjelenik, amely az univerzum összefüggéseit vizsgálja, s benne saját rajzai festményei, kisplasztikái és installációkról készített fotók illusztrálják majd a szellemi és fizikai világról - és ezek párhuzamba állításáról - szóló gondolatait. Catlin sajátos magánmitológiáját építi, az ő Ikarusza nőnemű, mert a magasba törekvés manapság nagyon A Physical Theatre tánctudásra épülő előadás, amely azonban szöveget is tartalmaz zsef, Krisztik Csaba, Lőrinc Katalin, Vati Tamás és Zarnóczai Gizella mindannyian olyan kiváló táncosok, akik egyszersmind szépen beszélnek is. Meg ordítanak, morognak, vinnyognak, kacagnak - vagy mindezeket stilizálják, mikor mit kíván a helyzet és Szállinger Balázs szövege. Az Isteni vidékek a színlap szerint a görög mitológia helyszínem játszódik, és a görög drámairodalom egyes motívumaira, valamint Platón szövegére épül, ez azonban a mezei néző számára alig érzékelhető, az elhangzó szövegek tartalma másodlagos. A lényeg valóban a fizikai jelenlét, az emberi kapcsolatok, a pusztító szenvedélyek, félelmek, a magány elementáris erejű kifejezése. Nem is zene, amire táncolnak, gyakran ismétlődő, szívbe markoló mozdulatokkal. Kondás Zoltán szinte csak hangeffekteket írt, és itt zenévé, ritmussá és melódiává lesz a néma csöndben előadott tánc is. A meztelenség, amely kortárs színpadon szinte már kötelező, nem öncélú - a didergető magányra utal, és arról szól, mennyire nehéz, szinte lehetetlen kizökkenteni bennünket bármivel életünk önző és biztonságosnak tűnő kerékvágásából. A Trafó színpadát csillogó, fekete linóleumcsíkok borítják. Már az elején sejthető, hogy ezek hamarosan részei lesznek a játéknak. Valóban, a táncosok alábújnak, belehempergőznek, barlangot építenek belőle. Csupa hullámzás az egész tér - még hajót is formáznak magukból a táncosok: a férfiak kúszó testén vitorlaként feszülnek ki és egyensúlyoznak a lányok. Az utolsó jelenetben a függőlegesig rántják maguk elé a plasztikszőnyegeket - megannyi mozdulatlan, fekete gránittömb. Állnak mereven, komor szoborcsoport. Aztán tompa puffanással sorban eldőlnek. És sötét lesz egészen... Ferencz Zsuzsa Fotó: K. Nagy Imre H orváth Csaba táncos-koreográfus és társulata, a Fortedanse produkciói általában nem tartoznak a könnyed és köny- nyedén emészthető színházi események közé, de mindig események. A Trafóban áprilisban bemutatott Isteni vidékek című előadás különösképpen az. Horváth Csabától megszoktuk, hogy rendezései és koreográfiái a tánc műfajának minden elképzelhető határát feszegetik, sőt átlépik. Újdonságai szinte sokkolják a nézőt. Az Isteni vidékek című előadás azzal lepte meg a Trafó értő és sokat próbált közönségét, hogy a színpadon felsorakozott táncosok beszélni kezdtek. A mondatok tiszták és érthetőek voltak, annak ellenére, hogy a szavak egy idő után elvesztették értelmüket, s a szereplők újra és újra nekifutottak, hogy „megtisztítsák” a szöveget - s a szavak, mondatok újra értelmet nyerjenek. Nem valami szabadon improvizált halandzsa volt ez, hanem gondosan megírt (kore- ografált?) és tisztán ejtett hangsorok, elmondásuk komoly feladat lehetne bármelyik prózai színész számára is. Itt a beszéd is a tánc, a koreográfia része. Mint ahogy a szavakra építő színház is alkalmazza a tánc elemeit, ezt fordítva is meg lehet tenni: az elsősorban tánctudásra épülő előadás is tartalmazhat szövegeket, szavakkal elmesélt történetet. Ez a „Physical theatre”, vagyis fizi- kális/fizikai színház, amely a szakértői magyarázat szerint „mégsem a szövegre és a táncra fókuszál, hanem az előadó testére”. Ez a fajta színház rendkívüli teljesítményt kíván a szereplőktől - s a Fortedanse társulat a több mint másfél órás előadás során nem is marad adós ezzel. Andróssy Máté, Blaskó Borbála, Földeáki Nóra, Gantner István, Kádas JóGyermeki dimenziók Egy ferencvárosi képzőművész: Catlin Schlosser-Boross is női dolog, de Pegazus-sorozata vagy furcsa szárnyas lényei mind akcióhősként repkednek. Törött vagy leszakadt szárnyakkal zuhanó figuráival történeteket mesél el, Játszik” velük, mint a gyereklányok - babázik. Önfeledt játékának eredménye az egyre gyarapodó ART BRUT életmű. Catlin Schlosser-Boross önmagát gyógyítva hihetetlen munkabírással alkot. Első budapesti önálló bemutatkozásán (az Ökollégium Art Galériában), a Gyermeki dimenziók című kiállításán visszavezet minket emlékei labirintusába. A meghatározó gyermekkori élmény a háború utáni Rákosi-Ratkó- korszak szegénysége, tömött iskolái, az egyszerűség, „...amikor a nincsből teremtettünk szinte mindent! A lelemény és a fantázia segítségével magunk eszkábáltuk játékainkat. Ebből a nyomorúságból származik ez a mai kreativitás. A Gyermeki dimenziók kiállítás darabjai tiszteletadás ennek a gyerekkornak. Olyan, mint egy emlékkönyv. ..” Valóban a művész romlatlan gyermeki lélekkel rúgja fel a felnőtt világ szabályrendszerét A fantázia világában akárhány szárnya lehet a pillangónak, és ha van elég időnk, megrajzolhatjuk a százlábúnak mind a száz lábát is. A mese hihető valósága ez! Catlin Schlosser-Boross műveivel alkotó és néző egyaránt visszatalál a benne rejlő gyermekhez. Knox Isteni vidékek Fortedanse-bemutató a Trafóban
