Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)

2009-04-17 / 12. szám

XIX. évfolyam, 12. szám 2009. április 17. Ferencváros A ferencvárosi polgárok ingyenes lapja www.ferencvaros.hu Tisztelt Olvasóink! Felhívjuk figyelmüket, hogy lapunk kéthetente jelenik meg, és a kiadóváltással > egyidejűleg e-mail címünk is megváltozott: c7Prkpsztoseq@ferencvaros.hu Ha Ferencváros közterületeinek rendjével, tisztaságával vagy lapunk terjesztésével kapcsolatos észrevé­tele, panasza van, hívja a diszpécser- szolgálat díjmentes telefonszámát: 06/80-204-904 AJÁNLÓ Sikertelen testületi ülés Április tizenötödikén - lapzár­tánk után - rendkívüli testületi ülésre várta a képviselőket Bu­dapest Főváros IX. kerület Fe­rencváros Önkormányzata. Az ülés meghirdetett legfontosabb napirendi pontja, a polgármes­ter előterjesztésére, dr. Bácskai János (Fidesz) alpolgármester­ré választása volt. Megválasztá­sához minősített többségre lett volna szükség, azonban mind­össze tizenhárom ellenzéki kép­viselő, illetve a polgármesteren kívül Hardi Róbert alpolgármes­ter (SZDSZ) jelent meg, így most nem lehetett dönteni arról, hogy Ferencvárosnak legyen-e negye­dik alpolgármestere. 5. oldal A költészet napja Április 11. - József Attila szüle­tésnapja - az egyetemes Ma­gyar Költészet Napja. Ferencváros méltóképpen ünnepelte/ünnepli a kerület számára kétszeresen is fontos dátumot, hiszen a XX. szá­zad egyik legjelentősebb magyar költője itt született, családja so­káig itt lakott, sok szállal kötődött e városrészhez. 2. oldal IDŐJÁRÁS A pénteki jelentős eső után sok nap­sütésre számíthatunk a következő két hétben is, bár a nappali felme­legedés nem lesz olyan erős, mint az elmúlt héten. Hajnalonként leg­feljebb 6-8 fokra számíthatunk. A délutáni hőmérséklet, felhősödéstől függően, 17-20 fok körülire meleg­szik. Eső csak szórványosan várha­tó a jövő hét közepén, de a hó két utolsó napján április megmutatja viharos, szeszélyes oldalát is. Túl a mélyponton? ruházás, mert az alagutat fúró Bamco- konzorcium - jogosan vagy jogtalanul - összesen 115 millió eurós kötbért kö­vetel a DBR-től, amiért nem adtak ki időben engedélyeket, s néhány helyszí­nen nem tartották a 2006-os szerződés­ben vállalt határidőket. A metróépítés már csak ilyen - legalábbis mifelénk. A francia Vinci, az osztrák Strabag és a honi Hídépítő alkotta Bamco- konzorcium 190 (!) különböző többletköltség-követelést támasztott, amelyen belül a legnagyobb épp a Fő­vám téri állomást érinti. A 39 millió euróból épülő állomáshoz való hoz­záférés elhúzódása miatt 66 milliós számlát nyújtott be a konzorcium ta­valy, amikor a pajzsok még bőven a budai oldalon tartottak. Igaz, akkor még folyt a vita arról, miként lehetne biztonságosan és költséghatékonyan megépíteni a Duna alá benyúló pe- ronalagutakat, így a Bamco joggal feltételezhette, hogy ott kell majd rostokolnia a pajzsokkal a Fővám tér előtt. A problémát a Műegyetem CH épülete oldotta meg, az ugyanis süllyedni kezdett - hátráltatva a fú­rást, s keresztülhúzva a Bamco szá­mításait. (folytatás az 5. oldalon) A Fővám téri állomás az épülő metró legmélyebb pontja Hosszas huzavona után végre elké­szültek a peronalagutak a Fővám té­ren, a végüket lezáró betonfalon pedig szaggatott piros vonal jelöli a várha­tóan május végén betörő, óriási gép­vakondok helyét. Ezt is megértük. Akár a négyes metró orvosi lovának is tekinthetjük a Fővám téri állomást. Másfél évvel ezelőtt még az is felme­rült, hogy egyáltalán nem épül meg, aztán tavaly nyáron a Duna alá benyú­ló peron kivitelezésének módja felett zajló szakmai viták borzolták a kedé­lyeket. De a múlt heti sajtóbejárást kö­vetően is arról cikkeztek a lapok, hogy ugyan nagy nehezen elkészült az állo­más szerkezete, de csúszik az építés. És különben is: veszélyben az egész be­Kész elmebaj A harapós rabló története „Az ügyről az Ön leveléből értesül­tem, képviselő úr, a rendőrség egyál­talán nem keresett azóta, így aztán sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, hogy valóban a Merényi pszi­chiátriájáról szökött-e ki egy beteg, és harapta meg, majd rabolta ki ál­dozatát”- a bevezetőben idézett szavakkal dr. Koiss István, az Egyesített Szent Ist­ván és Szent László Kórház orvos­igazgatója fogadott bennünket múlt héten, amikor Sajó Ákos önkormány­zati képviselővel felkerestük. Az előzményekhez tartozik, hogy a képviselő a március 4-ei rendes tes­tületi ülésen, napirend előtt tájékoz­tatta az önkormányzatot arról, hogy a Merényi Gusztáv Kórházból rend­szeresen járnak ki kezeltek a közeli boltba, általában pizsamában, látha­tóan begyógyszerezve - félelmet kelt­ve ezzel a környéken lakókban. Állí­tólag már előfordult, hogy valame­lyikük kést villantott a köntöse alól, ám a mostani, harapós-rablós eset túlmegy minden határon. Sürgősen tenni kellene valamit - szorgalmazta Sajó Ákos, akinek felszólalását a kór­ház vezetésének küldött levél követ­te. Erre - a vizsgálatot követően - a következő válasz érkezett: „Dr. Nagy Judit osztályvezető főorvos tájékoz­tatása szerint az akut állapotú bete­gek nem hagyhatják el az osztályt. A pszichiátriai rehabilitációról olyan betegek mehetnek napközben kime­nőre ügyeiket intézni (pl. személyi igazolvány, TAJ-kártya), akik nincse­nek veszélyeztető állapotban. Az osz­tályon este 10 órakor az ajtót bezár­ják, éjszakára senkit nem engednek ki, reggel 5 órakor nyitják az ajtót a személyzet számára. A nyílt osztá­lyon ápoltak mozgását, személyi sza­badságát nem korlátozhatjuk.” Az orvos-igazgató, miután hellyel kínált bennünket, a pszichiátriai be­tegségek jellemzőiről beszélt, ame­lyek velejárója a kiszámíthatatlanság. - Most esetleg teljesen ép, tünetmen­tes a beteg, de lehet, hogy egy óra múlva őrültséget csinál, a vonat alá ugrik - volt már erre példa. (folytatás az 5. oldalon) Ezt a gyönyörű szecessziós házat is műemlékké nyilvánították Három új műemlék Döntött a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műemléki védettséget kapott három ferencvárosi épület: a Vámház körút 15. számú Dlauchy-ház Belső-Ferenc- városban, egy szecessziós bérház a Boráros tér 3. alatt és a Mester utca 29. szám alatti, hentesüzletből és volt húsüzemből álló épületegyüttes. Az építtetőjéről Dlauchy-háznak neve­zett, kétemeletes épület a Vámház kör­út és a Lónyay utca sarkán áll, terveit az egyik leghíresebb magyar építész, Ybl Miklós készítette koraeklektikus stí­lusban. A nagyvonalú, finom eleganci- ájú épület 1864 óta áll a mai helyén. A középrizalitos homlokzat a klasszi­cizmus szigorúságának jegyeit viseli, a főpárkány állókonzoljai romantikus stí­lusúak, a homlokzat közepén látható füzérdíszes tábla viszont már a koraek­lektika sajátja. A Lónyay utcai homlok­zatra csak később került rá a zárterkély, és a II. emeleti folyosó is később épült be díszes üvegfallal. A’belső tér értékei közé sorolható a ritka értéket képviselő, színes műmárvány kapufolyosó, az el­lipszis alaprajzú csigalépcsőház - míves kovácsoltvas korlátjával, mennyezetén egy Lotz Károly-freskóval, - amelynek alakjai sajnos mára már kivehetetlenek - és a klasszicizmus időtálló szépségé­ben fogant, udvari nőalakos kút. Szebb lenne a ház tatarozás, az eredeti kapubejárat visszaépítése és a földszinti üzletportálok átalakítása után, s főleg, ha a Lónyay utcai homlokzatról leszerelnék a BÁV Csarnok nagyméretű neon reklám­tábláját. (folytatás az 5. oldalon) Tárva a kapu

Next

/
Oldalképek
Tartalom