Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)

2009-03-20 / 10. szám

8 SZOLGÁLTATÓ OLDAL Ferencváros 2009. március 20. A jogász válaszol Az előszerződésről Gyermekek az internet bűvöletében A Ferencvárosi Nevelési Tanácsadó sorozata Különösen Középső-Ferencvárosban élénk az ingatlanpiac, s főleg az új épí­tésű lakások vásárlói tapasztalhatják, hogy az értékesítők olykor nem adás­vételi szerződést, hanem adásvételi előszerződést kívánnak velük aláíratni. Mennyiben tér azonban el egy előszer­ződés a véglegestől? Előszerződés nemcsak az adásvétel, ha­nem a szerződéses ügyletek többsége esetén köthető, bár a gyakorlatban első­sorban valóban adásvételeknél, emellett a vállalkozási szerződések esetén fordul elő. Az előszerződésre alapvetően a vég­leges szerződés szabályait kell alkalmaz­ni, így mivel például ingadan-adásvételi szerződés csak írásban jöhet létre érvé­nyesen, ingadan-adásvételi előszerződés is csak írásban köthető. Az előszerződés a felek azon megál­lapodását jelenti, hogy egymással egy konkrét, későbbi időpontban végleges szerződést fognak kötni, és rögzítik, hogy az ügyletnek milyen lényeges tar­talmi elemei vannak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a felek például adásvétel ügyében körnek előszerződést, ezen megállapodás - tar­talma szerint - még csak szerződéskötési kötelezettséget teremt számukra, azon­ban ezzel önmagában még nem történik meg a tulajdonátruházás. Az előszerző­dés aláírásával tehát még az eladó ma­rad az ingatlan tulajdonosa, és az ügy­véd sem adja be az iratot a földhivatalba. Ez a legfontosabb különbség az előszer­ződés és a végleges szerződés között. Az ingadan-adásvételi előszerződés aláírásával együtt át lehet adni a fogla­lót, és ilyenkor a foglaló pontosan úgy viselkedik, mintha azt a végleges szerző­déssel egy időben adták volna át. Az előszerződésben feltétlenül rögzíte­ni kell a végleges szerződés lényeges kér­déseit és azt a későbbi időpontot, ami­kor a felek a végleges szerződést majd megkötik. A megállapodás előszerződésnek csak akkor minősül, ha egyértelműen kitűnik belőle, hogy a felek csak későb­bi időpontban kívánnak végleges szer­ződést kötni. így tehát akkor, ha az alá­írt megállapodás a kettejük közti ügylet valamennyi lényeges elemét tartalmaz­za, de nem utal arra, hogy a végleges szerződést csak későbbi időpontban fogják aláírni, végleges szerződésnek tekintendő még akkor is, ha a felek elő­szerződésnek nevezték. Az előszerződésnek feltételnül tartal­maznia kell azokat az elemeket, amelye­ket akár a jogi előírások minősítenek lé­nyeges kérdésnek, akár a felek tekinte­nek lényegesnek. A jogi előírások alap­ján általában lényeges kérdésnek a felek személye, a szolgáltatás és ellenszolgál­tatás meghatározása, a teljesítés helye, a teljesítés ideje, foglaló vagy a teljesítést biztosító egyéb mellékkötelezettség mi­nősül. Ha jogszabály nem, de a felek egy kérdést lényegesnek minősítenek, akkor ezt is rögzíteni kell az előszerződésben (pl.: ha a vevő csak részletfizetéssel tud­ja megvenni a házat/lakást). Nem kell megállapodni olyan kérdésben, amelyet akár a Polgári Törvénykönyv, akár más jogszabály rendez. Am mi történik, ha a felek valamelyike az előszerződés által rögzített szerződéskö­tési kötelezettség ellenére mégsem akarja megkötni a szerződést? Ebben az esetben a másik fél a bíróság­tól kérheti, hogy kényszerítse ki a végle­ges szerződés létrejöttét. Ekkor a bíróság az előszerződésben rögzített lényeges elemek, valamint a felek korábbi szer­ződései, tárgyalásai, az esetleges egyéb megállapodásaik és az eset összes körül­ményének mérlegelésével megállapítja a végleges szerződés tartalmát. A bíróság olyan kikötéseket is belefog­lalhat a végleges szerződésbe, amelyek­ről az előszerződés nem rendelkezik, il­letve kivételesen még az előszerződés­ben szereplő feltételektől eltérő kiköté­seket is megfogalmazhat, ha ezt az egyik fél különös méltánylást érdemlő érdeke indokolja, és ha ezek számottevően nem sértik a másik fél érdekeit sem. Ez a mó­dosítás azonban nem sérthet nemzetgaz­dasági érdeket, nem járhat az előszerző­désben megjelölt feltételek lényeges mó­dosulásával, azaz nem járhat például a vételár nagyságrendjének vagy a teljesí­tés módjának megváltoztatásával. A végleges szerződés megkötését bár­melyik fél általában akkor tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy az előszerző­dés létrejötte után olyan körülmény kö­vetkezett be, amelynek folytán ő a szer­ződés teljesítésére nem képes, illetve ha a szerződés megkötése nemzetgazda­sági érdeket sértene - vagy ha bizo­nyítja, hogy ha meg is kötnék a végle­ges szerződést, utána úgyis elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. A végleges szerződés megkötése azon­ban az utóbb bekövetkezett nehézsé­gek folytán sem tagadható meg jogsze­rűen minden esetben. így például nem tagadható meg, ha a fél saját felróható magatartásával idézte elő azt a helyze­tet, amely miatt utóbb teljesítésre kép­telenné vált, vagy a megtagadás indoka olyan körülmény, amelynek elhárításáról az arra hivatkozónak kellett volna gon­doskodnia, de olyan okra hivatkozással sem, amellyel már az előszerződés meg­kötésekor számolni kellett. Mindezekből pedig az következik, hogy a feleknek már az előszerződés aláírásakor is igen körültekintően kell eljárnia, hiszen ha az előszerződéssel a tulajdonjog még nem is száll át, de a felek olyan kötelezettségeket teremte­nek, amely alapján már kötelezhetőek a teljesítésre, illetve foglalót veszthet­nek, vagy kártérítési kötelezettségük keletkezhet a másik szerződő fél irá­nyában. Ebből az is következik, hogy ha nem értjük az elénk tett iratokat, akkor pontról pontra haladjunk végig rajta, vagy aláírás előtt kérjük el az ira­tokat, többször alaposan olvassuk át, és ha mód van rá, nézessük meg hozzáér­tő szakemberrel, akiben megbízunk. Jogi szakértőnk: Dr. Révai-Kiss Edina ügyvéd Révai Ügyvédi Iroda Tel.: 707-7078 info@freelaw.hu Az internet az iskolákban és az ottho­nokban egyre természetesebb részét alkotja környezetünknek. Az, hogy az internet használata milyen hatással van gyermekeinkre, természetesen attól függ, hogy meddig és mivel töltik az időt a számítógép képernyője előtt. Az ismerkedés az internettel gyermek­korban segít a számítógép használat készség szintű elsajátításában. Ez egy­részt magában foglalja a számítógép­használattal kapcsolatos mozgásos elemeket, például az egér használa­tát, ami kifejezetten jó hatással lehet a szem-kéz koordinációra. Másrészt a fel­használóbarát programok (beleértve a levelezőprogramokat és az internetes keresőprogramokat is) használatának ál­talános logikáját, amely a későbbiekben az új, ismeretlen programok megismeré­sét jelentősen megkönnyíti. A nagyobb gyerekeknél a hatékony internetes kere­sés szabályainak, struktúrájának megis­merése a formális logika elsajátításának egyik hasznos és élményteli formája. Természetesen kényes kérdés, hogy a -g C/3 gyermek milyen tartalmakhoz fér hoz- g O zá. A korlátozás egyik legegyszerűbb u módja, ha a gyermekek számára elérhe- tő oldalakat saját számítógépünk böngé­szőjén keresztül szabályozzuk. Emellett felmerül az információk hitelességének kérdése is. Talán egy­két alapszabályt érdemes megtaní­tani a gyerekeknek. így például azt, hogy az oktatási intézmények, kor­mányzati portálok vagy például az egészségügyi intézmények honlapja­in keresztül elérhető információk ál­talában megbízhatóbbak az átlagnál. Ám mind a tartalom, mind a hiteles­ség szempontjából az a legbiztosabb, ha a gyermek a szüleivel vagy tanára­ival együtt internetezik. A böjt a húsvét előtti hatodik héten kez­dődik, húshagyó kedden, ám valójában a következő naptól, hamvazó szerdától tart húsvét vasárnapig. Ennek az Idő­szaknak, a nagyböjtnek kultikus, vallá­si szerepén kívül Jótékony egészségügyi hatása is van. Nem véletlen, hogy az emberek már a kereszténység előtt is alkalmaz­ták a test megtisztulásához a „ne­héz ételektől” megvonás módszerét. A böjt ugyanis, ha komolyan és fe­lelősséggel csinálják végig, nemcsak a szervezetet tisztítja meg, hanem a szellemet is, mert kitartásra szoktat, Mire használják a gyerekek az internetet? E-mail-eznek és chat- elnek, illetve a böngésznek a neten. Az internet az ismeretszerzés kimerít­hetetlen tárháza, és már egész fiatal kortól eredményesen alkalmazható az oktatásban. Amikor egy kicsi gyerekkel rakétákról, bolygókról beszélgetünk, egyetlen klikkeléssel megmutathatunk neki egy rakétakilövést. Letölthetjük egy releváns film- vagy hangfelvétel a lemondáson keresztül pedig önfe­gyelemre nevel. Túdták ezt eleink is, bár nem állt rendelkezésükre olyan tudományos technológia, amely kimutatta a fehér­jék, a zsírok és a szénhidrátok optimá­lis arányát a szervezetben, nem tudtak koleszterinről, vérzsírról és vércukor­ról, mégis ösztönösen érezték, mi a jó a szervezetnek. Ennek az apáról fiúra terjedő tudás­nak aztán tudományos magyarázata is termett: a böjtölők méregtelenítik a szervezetüket. A zsírmentes, könnyen emészthető ételek kevésbé terhelik a szervezetet. Ha emellé sok folyadé­nak bele - teljesen belefeledkezve a játékba. A képzelet és a valóság gyer­mekkorban egyébként is ingatag határai gyakran teljesen elmosódnak. Miköz­ben a játék szabályai radikálisan kü­lönböznek az élet valóságos korlátáitól. Egy számítógépes játékban 5 életünk is lehet, de a valóságban nem. Játék és valóság határainak elmosódása eredmé­nyezheti az agresszív viselkedési módok erőteljesebb, kontrollálatlanabb megje­Tilos koplalni! Böjt idején is táplálkozzunk rendszeresen és egészségesen A húsmentes fasírtok gyakorlatilag alig különbőznek az eredeti húsgombócoktól Felnőtt úgy egy generáció, hogy kapcsolattartásuk kizárólag virtuális alapokra épül lenését a hétköznapi életben, ezenkívül káros következmény lehet a veszélyfor­rások téves érzékelése is. Az a gyerek, aki egy valósághű lövöl­dözős, verekedés játékkal töltötte napja nagy részét, és útközben összeszólalko-, zik egy társával, előfordulhat, hogy még a játékból továbbvitt aránytalan lendü­lettel esik neki társának, nem számolva azzal, hogy tettei itt, a valós világ kere­tei között visszafordíthatatlan következ­ményekkel járnak. Futó Judit pszichológus, F. N. T. kot, leginkább vizet és teát fogyaszta­nak, amely „átmossa” és felélénkíti a sejteket, felgyorsítják az anyagcsere­folyamatokat, hamarabb távoznak a sej­tekben felgyülemlett salakanyagok. Figyelem! A böjt nem fogyókúra! Nem szabad teljes ételmegvonással ne­kikezdeni a negyven napnak, sőt, szigo­rúan tilos a nulldiéta. De akkor mit együnk, hogy változa­tosan táplálkozzunk? A magyar kony­ha alighanem legkedveltebb feltétje, a főzelékek elengedhetetlen kísérő­je a fasírt, amelyről hosszú ideig azt gondolták, hogy hús nélkül nem lehet elkészíteni. Pedig lehet. íme egy íny­csiklandó recept: Gombafasírt Hozzávalók: 50 dkg főtt gomba, 3 főtt krumpli, 1 hagyma, 6 gerezd fokhagyma, só, bors, paprika, 3 kanál liszt, olaj a sü­téshez, petrezselyem, 1 tojás. Dinszteljük üvegesre az apróra vágott hagymát. A gombát vágjuk pici, apró koc­kákra, vagy géppel törjük össze, adjuk hozzá a héjában főtt, megtisztított és ösz- szetört krumplit, fűszerezzük ízlés szerint sóval, borssal, paprikával, fokhagymával, majd adjuk hozzá a lisztet, a hagymát, a petrezselyemzöldet és a tojást. Gyúrjuk masszává, majd nedves kézzel formál­junk labdacsokat, forgassuk zsemlemor­zsába, majd bő olajban süssük ki! D. K. részletét. Az internet tehát a szemlél­tetés kitűnő eszköze. Ezenkívül ma­napság magyar nyelven is egyre több kifejezetten gyermekek számára, ok­tatási céllal szerkesztett honlap érhető el, illetve újabb és újabb adatbázisok válnak hozzáférhetővé. „Internet és szórakozás” témájában az egyre népszerűbb internetes játékokkal kapcsolatban viszont egy veszélyforrás­ra fel kell hívni a figyelmet: a számító- gépes játékok egyre valószerűbbek! A gyerekek különféle figurák bőrébe búj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom