Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)
2009-03-20 / 10. szám
Fotó: SPI 4 K ULTÚRA Ferencváros 2009. március 20. MOZISAROK Budapesti Tavaszi Fesztivál Számos program színhelye lesz idén is Ferencváros Az akciófilm műfajában újat, eredetit alkotni ma már szinte lehetetlen. Szinte mindent kitaláltak már, amit csak lehet az ilyen jellegű produkciókban. Pierre Morei rendező és csapata nem is akarta megújítani a zsánert, egész egyszerűen egy átlag feletti, másfél órás adrenalinmozit szerettek volna készíteni. Sikerült. Az amerikai-francia koprodukcióban forgatott Elrabolva 30 millió eu- rót emésztett fel, azonban a filmet társ-forgatókönyvíróként jegyző, legendás Luc Besson ezúttal produceri minőségében is elégedetten dörzsölheti a tenyerét. Az Elrabolva bevételei csak a tengerentúlon 120 millió dollár fölött járnak. A főszereplőt alakító Liam Neeson tökéletes választásnak bizonyult. Az akciójelenetek profin elkészített kaszkadőrmutatványok, a remek operatőri munka, feszes tempójú vágás és a kiváló stílusérzékkel komponált, szerkesztett zenei világ pedig szinte teljesen elfeledteti a kissé sablonos sztorit - és annak minden hibáját. A cselekmény középpontjában egy szebb napokat is látott, visszavonult titkos ügynök, Bryan Mills (Liam Neeson) áll, aki alkalmi testőrködésekből tartja fent magát, és akit felesége elhagyott egy gazdag üzletemberért. A válás során a bíróság az asszonynak ítélte az apa által rajongásig szeretett lányukat, aki egy nyári szünetben Franciaországba készül barátnőjével annak párizsi rokonaihoz. Mills óva inti lányát az utazástól, azonban az anya, hogy övé legyen az utolsó szó és a szimpátia, boldogan bocsájtja útjára a gyereket és barátnőjét. Mills aggodalmai azonban beigazolódnak. A két fiatal és meglehetősen naiv teremtést megérkezésüket követően emberkereskedők rabolják el. A lánynak az utolsó pillanatban még sikerül felhívnia apját, aki így szinte egyenes adásban hallgatja végig az eseményeket. Maximum négy napon belül az elrabolt lányokat kijuttatják az országból, és prostituálttá teszik őket a világ távoli pontjain. Elindul Párizsba, ahol versenyt fut az idővel, hogy megtalálja kislányát. A film költségvetésének túlnyomó többségét a mesterien megkoreografált akciójelenetekre költötték, így a kétség- beesett apa eszeveszett magánnyomozása során nem marad kő kövön... A Liam Neeson által megformált ex- titkosügynök figurája attól válik igazán hitelessé, hogy Neeson egyrészt remek színész, noha rajongói számára szokatlannak tűnhet az olykor kifejezetten brutális figura szerepében, másrészt az általa alakított kőkemény hős a Steven Seagal és többiek által megformált karakterekkel ellentétben sebezhető és olykor hibázik is. Az autósüldözések, lövöldözések, verekedések, késpárbajok során ő is elhasználódik, verejtékben fürödve, repedt csontokkal harcol, sebesülten küzd, rohan, megy, és végül már csak szinte vonszolja magát, hogy ha kell, élete árán is kiszabadítsa lányát. És valójában így teljesedik ki az elgyötört Neeson-Mills valódi tragédiája. Egy ember kamaradrámája is a film, egy elmagányosodott emberé, aki elveszítette a családját, hiába tett meg mindent szeretteiért. Morei eközben szinte dokumentaris- ta képet rajzol Párizs alvilágáról, bűnözőiről. Mondhatnánk, kiválóan összeválogatott „rosszarcúak” alakítják a folyamatosan hulló negatív szereplőket, ez azonban sértő lenne a számítógépes effekteket mellőzve mindent bevállaló kaszkadőrökre nézve. A maszkmesterek, sminkesek és jelmeztervezők kifogástalan munkát végeztek, a kaszka- dőrkoordinátor-akciórendezőről nem is beszélve. Nekünk pedig nincs más dolgunk, mint hogy a nézőtéri karfát roppanásig szorítva figyeljük, hogy sikerrel jár-e a tomboló apa egyszemélyes mentőakciója. Cs. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdésünkre, és juttassa el március 30-ig a szerkesztőségbe postán vagy e-mailben! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: milyen járművön zajlik a film végső, nagy összecsapása? A március 3-i szám filmes játékának megfejtése: Michael Mannt az Ali című film főszerepéért jelölték Oscar-díjra. Nyerteseink: Hetényi Judit és Keszey Róbert A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: szerkesztoseg@ferencvaros.hu A március 21. és április 5. között zajló fesztivál ismét a kultúra rajongóinak kedvence lesz. Számos program színhelye idén is Ferencváros. Az immár hagyományosnak tekinthető Művészetek Palotája és Iparművészeti Múzeum (IMM) mellett fontos szerepet kap a Nemzeti Színház is. Az IMM - tekintettel arra, hogy az idei esztendő Haydn-emlékév- „Haydn és az idő” címmel a 18. század tárgykultúráját megidéző kiállítást rendez - főszerepben a különféle csodás óraszerkezetekkel. Kamarakoncerteket is rendeznek Haydn és kortársai műveiből a kiállítással egy időben nyíló, a díszteremben kialakított hangversenyteremben. A Művészetek Palotája pazar akusztikájú Bartók-hangversenyterme az előttünk álló tavaszon is a legkülönfélébb zenei műfajok és a világ minden tájáról érkező előadók bemutatkozására teremt lehetőséget. A fesztivál díszvendége Csehország, itt koncertezik cseh zeneszerzők műveivel a Prágai Rádiózenekar, s a MűPa előterében kiállítással emlékeznek meg Bohuslav Martinu cseh zeneszerzőről. Vendégünk lesz többek között Joshua Bell és a Camerata Salzburg; Bartók Kékszakállúját és Csodálatos mandarinját rendezi Mundruczó Kornél, szcenírozott klezmer előadás hallható majd kántorok közreműködésével, s az ördöngös hegedűst, Nigel Kennedyt is a vendégek sorában üdvözölhetjük. Nem maradnak el a hazai muzsikusok sem: koncertet adnak a Nemzeti Filharmonikusok és a Budapesti Fesztivál Zenekar is. A MűPa Fesztivál Színháza a táncművészet szentélyévé válik; fellép a Trey Me Intyre Project, a Prágai Nemzeti Színház balettegyüttese, s távoli tájak nálunk még sohasem látott Trey McIntyre több mint 75 balettet alkotott, társulata Amerika legtehetségesebb táncosaiból áll táncait hozza el az ausztrál Bangarra Táncszínház. Nyit a fesztivál a színházi műfaj irányába, benépesül a Nemzeti Színház mindhárom színpada. Botho Strauss ,A park” és a The Black Rider szcenírozott koncertelőadásának magyarországi bemutatója mellett szentpétervári, szebeni, varsói társulatok vendégjátékát is élvezhetjük. Kuriózumnak számít Marx A tőke című művének német előadása, s a Varsói Nemzeti Színház Molnár Ferenc Pál utcai fiúk-ja. Parti Nagy Lajos ,A hét asszonya: SzépRóza monológok” című darabjának ősbemutatójára kerül sor - mind a hét szerepben Csákányi Eszterrel. A bemutatott programok száma az elmúlt években tapasztaltnál kisebb lesz, viszont a többszöri előadás miatt talán kevesebben maradnak le a kapósabb programokról. Sietni kell a jegyigényléssel, mert a helyek többsége már elkelt. Krivánszky Árpád Aluljárók, hidak, vonatok Zsemlye Ildikó plasztikái az Art9 Galériában A kiállítás emberközeliségét a geometrikus absztrakt hétköznapi és ismerős látványa nyújtja Modellvasút kocsija, a volt szocialista országokra emblematikusan jellemző Tra- bant-makett és konstruktivista, minimal art formák együtt, melyeket részben víz, homok vagy moha borít. Ez a látvány fogadja a látogatót az Art9 Galériában. Zsemlye Ildikó kiállításán szinte minden van. „Vastájakba” helyezett modellvasút kocsija a szemünk láttára válik „igazivá”, amint érzékeljük, elfogadjuk a mese valóságát. Bronznégyzet-kompozíciója egy absztrakt relief lenne, egy geometrikus alkotás, benne lágy ívvel, ha nem ültetné be egy részét mohával. A négyzetes mélyedés belső ferde síkja apró lépcsőket formáz, és az üreg mélyéről valami belső fény világít. A figyelmesebb szemlélő már látja a bevásárlószatyrot cipelő nőt és a másik figurát is. így már mindenkinek hétköznapi és ismerős látvánnyá válik a geometrikus absztrakt térrészlet, amelyet Zsemlye Ildikó megjelenít. Az értelmezésnek ez az apró és mégis olyjelentőségteljes eleme mindent megmagyaráz és a helyére tesz. A teljesen hétköznapi sematikus, bőröndöt cipelő, várakozó, siető emberi alakok, ezek a festett mikroplasztikák igazi táj improvizációkká változtatják kompozícióit. Kicsit több reális részlettel már terepasztallá válna, de a művész - kitűnő érzékkel - megtalálja a megfelelő arányokat. A meglepő helyzetekbe ültetett reális részletekkel - bár borotvaélen táncol - nagyszerűen sikerül megoldania az átmenetet művészet és kicsinyített valóság közt. A relief sík felülete és a háromdimenziós valódi térformák, az összekötő híd- és sínszerkezetek különleges, fotószerűen torzított perspektívái így állnak össze egymást erősítve egy sajátos világgá. Ez a táj nem „varázsos szépségűnek” mondott egzotikum, inkább a sajátos kelet-európai léthelyzet tükröződik belőle. Az ipari építményék, a külváros, a rendező pályaudvarok racionális, rideg, kicsit lepusztult funkcionális világa ez. Itt a külváros aluljárói vagy a lakótelepek sivár környezete, ahol már legalább egy generáció nőtt fel és vegetál, idéző- dik meg és válik - mégis - a hétköznapok költészetévé. Reális és irreális, valós és költött, kicsi és nagy, bronz, acél, fű, víz és föld keveredik ebben az új, radikális eklektikában. Zsemlye Ildikó Mun- kácsy-díjas szobrászművész kiállítása április 1-jéig tekinthető meg. Knox Elrabolva
