Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-10-31 / 43. szám
Ferencváros 2008. október 31. 5 Őszi szemétgondok Ma még korántsem patyolattiszta a kerület Olimpia Budapesten? Ha lesz, akkor Ferencvárosban is (folytatás az 1. oldalról) Lépjünk pár utcával odébb, Középső-Ferencvárosba, amely folyamatosan szépül, egyre több utca kap díszburkolatot. Itt kisebb a forgalom, ezért kevésbé okoz gondot a szemetelés, viszont rengeteg az építkezés, emiatt gyakran előfordul, hogy a járművek felhordják a sarat az úttestre. S persze a lakosság összetétele sem egységes, nem mindenki egyformán igényes a környezetére. Főleg a már rehabilitált részek határán okoznak komoly gondot a parkrongálások, összetörik a padokat, felgyújtják a szemétgyűjtőket. Nem kis költséggel szelektív hulladékgyűjtő sziget is készült, amelyek azonban sok helyütt nem oda illő hulladékkal telnek meg, s nem lehet kideríteni, hogy kik rakták le a zsákjaikat, mert ügyelnek arra, hogy a szemétben ne legyen az azonosításukra alkalmas levél vagy számla. Ha pedig nem szállíttatják el azonnal a zsákokat, akkor pillanatok alatt seregnyi további kerül melléjük. Mindez tetemes költséget jelent az önkormányzatnak. A Haller utca és a Vágóhíd utca között, a Soroksári úthoz közeli szakaszon szintén az építkezések okoznak gondot, a Vaskapu utca egy szakaszán pedig rendszeresen megjelenik több köbméternyi illegális hulladék, ami állandó munkát - és tetemes kiadást - okoz az önkormányzatnak. Rejtély a sok szemét forrása, a tetten érés lenne az egyetlen lehetőség a tettes szankcionálására, ám erre csekély az esély. A József Attila-lakótelepen a legnagyobb gondot a zöldterületen a széllel szálló szemét jelenti, amely aztán a bokrok tövében állapodik meg, ahonnan nehéz kitakarítani. A Feszofe munkatársai most azonban a gazdátlan autógumik összegyűjtésével vannak elfoglalva. Kevés a közterület-felügyelő, talán a térfigyelő kamerák telepítése megoldást jelenthetne. Nehezen lehet megtalálni például a Határ úti buszmegállónál, illetve a Pöttyös utca és az Ecseri úti metrónál, a pavilonok mellett lerakott szemét gazdáját is. A pa- vilonosok az illegális árusokra mutogatnak, azok meg vissza. Egy gond viszont legalább enyhülni látszik. Az önkormányzat a közelmúltban egy sor kutyapiszokgyűjtő edényt helyezett ki, ezekhez a szükséges műanyag zacskókat is mellékelik. Sajnos ez utóbbiak mindig eltűnnek, ennek ellenére érezhetően kevesebb a kutyaürülék az utcákon. Mintha a gazdik kezdenének fegyelmezettebbek lenni. Az őszi lombgyűjtés tehát a legkisebb gond, ez is inkább a parkokat érinti, amelyek a Feszofe Kft. felségterületei. Ami levelet a szél a járdára visz, azt viszont a háztulajdonosok, házmesterek kötelesek összeseperni. Erre egy fővárosi rendelet is kötelezi az ingatlantulajdonosokat (társasházakat, intézményeket stb.), egészen az út szegélyéig kötelesek takarítani, télen síkosságmentesíteni a portájuk előtti járdát. Szolnoki Ferencné azonban elmondta, hogy ezen a téren olykor komoly ellenállásba ütköznek: tavaly kiküldtek egy erre vonatkozó körlevelet, amelyre jó néhány sértődött hangú választ kaptak. V. P. Főleg a már rehabilitált részek határán okoznak komoly gondot a parkrongálások, összetörik a padokat Az Olimpia tervezett helyszínei közül számos Ferencvárosban található (folytatás az 1. oldalról) Eszmét cseréltek a gazdasági megvalósíthatóságról, szükségesnek látták egy Olimpiai Törvény megalkotását. Állást foglaltak a Duna menti megrendezés mellett, azzal, hogy a vidék is bekapcsolódik az olimpiába. A labdarúgás hívei Budapest . mellett négy vidéki városban "I is drukkolhatnak majd a vili, lág legjobb csapatainak, a vili toriázás szerelmesei pedig a £ csodás Balatonon nézhetik a ■g versenyeket. “■ Sok víz folyik majd le a Dunán, mire - pró és kontra - döntés születik. Ennek kapcsán felsejlik egy nem is olyan régi történet, amikor világkiállítást álmodtak a Duna partjára. Végül az Expo megrendezéséről lemondott Magyarország, de a kiállítás számára kiszemelt terület nem maradt hasznosítatla- nul. Itt, a Duna partján épült fel Ferencváros i\j városrésze, a Millenniumi negyed a Nemzeti Színházzal, a Művészetek Palotájával, valamint számos lakó- és irodaházzal. Ennyit legalább nyertünk az elvetélt projekten. Krivánszky Árpád ■ A HÉT KÉRDÉSE ■■■■■■ Ön szerint Ferencváros fejlődését segítené egy Magyarországon rendezett olimpia? Aranyos István folyamatszervező Ez a magyar olimpiai kérdés elvetélt ötlet. Mégis miből, amikor most is azon gondolkoznak, hogyan lehet pár százmilliót, esetleg néhány milliárdot a tizenharmadik havi nyugdijak megnyirbálásával megtakan- tani?! Amikor a kínai olimpia dollármilliárdokba került! Vámos Péter személyzeti vezető Persze, hogy jót tenne. Sok a vendéglátóhely, azokat biztosan fellendítené. A Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház is biztosan zsúfolásig tele lenne minden előadáson, és a szállodák sem kon- ganának az ürességtől. De a város biztosan nem tudna ennyi embert kiszolgálni. Kis Ilona titkárnő Olimpiát? Amikor egy metró- állomás megépítésével ekkora cirkusz van? Vajon mikorra épülne fel az olimpiai falu? És mennyibe kerülne, az eredeti költségekhez képest? A BKV honnan venne tízszer ennyi járművet? Szerintem a század első felére még gondolkozni is balgaság erről. Kollerné Petre Mariann osztályvezető Az egész országnak jót tenne, tehát Ferencvárosnak is, De miből épülne annyi szálloda, amikor - átvitt értelemben - most még egy autóhitel is gondot okoz némelyik banknak?! És a befektetők sem hiszem, hogy hoznának any- nyi pénzt, ami ehhez kellene, amíg ilyen állapotban van az ország. Hogyan mondjuk el, ha meghal egy hozzátartozónk? A halál ténye a gyermek életében JUT ESZEMBE... Halottak napja Kisebb gyermekeknek adjunk búcsúra lehetőséget, ami lehet egy rajz, amit később kiviszünk a temetőbe Szeretnénk jól nevelni gyermekünket, mégis sokszor melléfogunk, mert nem látunk a leikébe, híján vagyunk a pedagógiai ismereteknek és a tapasztalatnak. Dr. Szvatkó Anna, a Ferencvárosi Nevelési Tanácsadó Szolgálat vezetőjének segítségével most cikksorozatot indítunk, amelyben szakemberek adnak tanácsot a felmerülő legnehezebb kérdésekre. Elsőként - halottak napja előtt - arra, miként közöljük gyermekünkkel, ha eltávozott közülünk valaki, akit nagyon szeretett. A szülők sokszor tanácstalanok, hogy mit mondjanak gyermekeiknek, ha eltávozik egy hozzátartozójuk. Ez különösen azért nehéz számukra, mert sokszor a saját gyászukban ők maguk is össze vannak zavarodva, a veszteség nagy érzelmi terhet ró rájuk, maguknak is segítségre volna szükségük. Ebben az állapotban pedig még nehezebb gyermekük számára megfelelő támaszként szolgálni, és magyarázatot adni a történtekre. Az emberek és ezen belül a gyermekek élethez-halálhoz való viszonya jelentősen megváltozott a múlthoz képest. Korábban természetes módokon ismerkedtek meg a gyerekek a halállal, tanúi voltak az állatok elpusztulásának, leölésének, a mindennapi élet része volt a hozzátartozók elvesztésének megélése, a közös gyász. Mára a társadalmi és fizikai környezet megváltozása is magával hozza a halál tényének elidegenedését, elszemélytelenedését. Ma a gyermekek nagy részében a halálról egy olyan kép él, amely szerint ez kórházi körülmények között, öregkorban éri el az embert. A gyerekeknek világos, a felnőttekéhez hasonló elképzelése 6-10 éves korban alakul ki. Ekkorra már tudják, hogy a halállal együtt testi változások is végbemennek az élőlényekben, tisztában vannak a halál véglegességével, visszafordíthatatlanságával. A kisgyerekek többsége viszont azt gondolja, hogy ha valaki meghal, az csak alszik, majd újra feléleszthető, vagy ha meg is halt, akkor is csak egy kicsit, majd visszatér, addig él valahol máshol. A vallásosan nevelt gyerekek többsége pedig szétválasztja gondolkodásában a test és a lélek halálát, a lélek továbbélésében gondolkodik a halál után. Amikor a gyermekkel a halálról beszélgetünk, akkor korának, értelmi szintjének megfelelő magyarázatokat kell adnunk, kerülnünk kell az elvont fogalmakat. Fontos tisztázni, hogy az elhunyt milyen szerepet töltött be a gyermek életében, esetlegesen nincs-e a gyermeknek bűntudata a szeretett személy halála, elvesztése miatt. A kisgyerekek ugyanis sokszor gondolják, hogy a halál valamilyen általuk elkövetett cselekedet, gondolat miatt következett be. Biztassuk a gyermeket, hogy érzéseit, fájdalmát mutassa ki, és ne ijedjen meg a mi érzéseinktől sem. Végül pedig tegyük lehetővé, hogy a gyermek kérdezhessen tőlünk, így felszínre kerülhetnek rejtett, eltitkolt, szégyellt érzései. Gyakori kérdés, hogy elvi- gyük-e a temetésre a gyermeket. Ha olyan életkorban van, hogy tisztában van a halál tényével és annak valameny- nyi vonatkozásával, akkor vele együtt el tudjuk dönteni, hogy milyen hatással lesz rá a temetés, szeretne-e részt venni rajta. Kisebb gyerekeknek, akik kevesebbet értenek belőle, inkább valamilyen búcsúra adjunk lehetőséget, ez lehet egy rajz, amit majd elviszünk a temetőbe később, vagy valamilyen személyes tárgy, amely segíti az elválást az elhunyttól. Fodor-Szlovencsák Katalin A szomszéd beszerzett valahonnan egy óriástököt, gondosan kivájta, vigyorgó rémpofát faragott belőle, s felügyesked- te a kapuoszlop tetejére, így most, ha akarnám sem felejthetném el, hogy a hét végén halottak napja lesz. A Halloween importált, s a világ innenső felén minden gyökér nélkül való ünneplése az utóbbi években szédítő karriert futott be nálunk. Ma faluhelyen ilyen idő tájt a gyerekek esténként töklámpással a kezükben róják az utcákat, húsvétkor viszont még csak véletlenül se égetnék magukat a barátaik előtt locsolko- dással. Globalizálódik a világ, mások lettek a (nép)szokások, s persze minden új ünnep új üzleti lehetőséget is rejt. Telefonál is az egyik potenciális ügyfél a szerkesztőségbe, hogy lesz-e valami halloweenes anyagunk, mert ha igen, akkor szeretne hirdetni... Félreértés ne essék, semmi bajom a Halloweennel, minden közös ünneplésre lehetőséget adó alkalom örvendetes, csak egy kicsit féltem tőle saját hagyományainkat. Jártam kis börzsönyi faluban, ahol soha nem hervadnak el a virágok a sírokon, mert kibeszélik azt aki, nem visz idejében friss csokrot a halottainak, ha pedig már ott van, lélekben mindig kicsit együtt is lehet velük. Ott persze csak egyutcányira van a temető. Mindenszentek hétvégéjén, november 1-jén és 2-án a BKV Zrt. sűrűbben közlekedteti a temetők - köztük az Új köztemető, a Nemzeti Sírkert, az Izraelita, a Farkasréti, a Palotai, a Megyeri, a Lőrinci, a Csepeli, az Erzsébeti temető - környékén közlekedő járatokat. A temetők október 24-étől november 2-áig reggel 7-től este 8-ig lesznek nyitva. Autóval szombat-vasárnap csak a Nemzeti Sírkertbe és az Új köztemetőbe lehet behajtani (mozgássérülteknek, rászorulóknak délelőttönként ezt más temetőkben is megengedik). Számítsunk rá, hogy a sok személygépkocsi miatt a temetők környékén lelassulhat a forgalom. Aztán jártam amerikai temetőben is, ahol csak - szó szerint - tenyérnyi helyre lehet egy virágszálat elhelyezni, mert a mértani gondossággal elrendezett egyensírok közeit géppel tartják karban. Az olykor több ezer kilométerre élő hozzátartozók ugyanis nem tudják ápolni, olykor hosszú évekig nem is keresik fel elhunyt hozzátartozóik nyughelyét. Más világ, más szokások, amelyek azonban egyre terjednek - mifelénk is. Új, pedagógiai tanácsadó rovatunk cikkírója is arról ír, hogy a modem korban megváltozott a viszonyunk a halálhoz, míg korábban az élet részének tekintették az elmúlást, a gyászt, mára elidegenedtünk tőle, hárítjuk. Ezen persze nincs mit csodálkozni, hiszen a halál legyőzhetetlensége a manapság mindenekfe- lett áhított egyéni sikert kérdőjelezi meg. A halottak napját az első ezredvég körüli szorongás hívta életre a világban, s meglehet, a második ezredvég körüli szorongás tette újra munkaszüneti nappá nálunk. így immár nem lehet semmi mentségünk, hogy kimenjünk a temetőbe, emlékezzünk ha- lottainkra. Legalább ezen az egy napon, ha egész évben el is mulasztottuk. Kocsis Kristóf főszerkesztő
